A számok világosan bizonyítják: Von der Leyen a szakadék szélére kormányozta az Uniót – milliók kerültek válságos helyzetbe

Az Európai Unió energiapolitikai döntései, az elhibázott szankciók, valamint a világviszonylatban is kiugróan magas karbonadók jelentősen megemelték az áram- és gázárakat Európa-szerte – írta elemzésében a Századvég.

A piaci drágulás a legtöbb tagállamban a lakossági tarifákban is megjelent, ami súlyos megélhetési válságot idézett elő: 

A Századvég Európa Projekt-kutatásának friss eredményei szerint az uniós lakosság 20 százaléka nem képes megfelelően felfűteni otthonát, míg 28 százalékkal az elmúlt egy évben előfordult, hogy anyagi okokból nem tudta időben befizetni közüzemi számláit. A rezsiválság így mára széles társadalmi rétegek számára jelent egzisztenciális kihívást.

Az energiaválság hatásait tovább erősítette az európai áram- és gáztőzsdéken bekövetkezett jelentős áremelkedés. Azokban az uniós országokban, ahol laza lakossági tarifaszabályozást alkalmaznak, a drágulás közvetlenül begyűrűzött a háztartások költségeibe. Ennek következtében egy átlagos uniós polgár ma jóval magasabb rezsiszámlát fizet, mint például egy amerikai fogyasztó.

A tagállamok közötti különbségeket elsősorban az eltérő árszabályozási gyakorlat és a háztartások alkalmazkodóképessége határozza meg.

Hasonlóan kedvező mutatókkal rendelkezik Finnország (10 százalék) és Luxemburg (12 százalék), míg a lista másik végén Franciaország (28 százalék), Ciprus (30 százalék) és Görögország (45 százalék) áll.

A kedvező magyar adat elsődleges oka a rezsicsökkentési program, amely szigorú hatósági árszabályozással az Európai Unió legalacsonyabb lakossági energiaárait biztosítja. Finnországban a magas fatüzelési arány mérsékelte a költségnövekedést, míg Luxemburgban a magasabb jövedelmi szint nyújt szélesebb körű védelmet a háztartásoknak.

Ezzel szemben a dél-európai országokban az alacsonyabb jövedelmi szint, az elavult infrastruktúra és a hatékony tarifavédelem hiánya különösen súlyos helyzetet eredményezett. Görögországban és Cipruson a lakosság közel fele küzd fűtési vagy díjfizetési problémákkal.

Tanulságos Franciaország esete is: bár az ország az EU egyik legerősebb gazdasága, a villamosenergia-alapú fűtés magas aránya és az alacsony energiahatékonyság miatt a tarifaemelkedés ott is tömegeket sodort nehéz helyzetbe.

mindössze 14 százalék érintett. Ezt Ausztria és Svédország követi (21–21 százalék), míg a legrosszabb helyzetben Görögország (45 százalék), Ciprus (40 százalék) és Írország (39 százalék) van.

Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP