Itt a friss adat: Európa és Németország válságban, de nálunk nem kell tragédiától tartani

Egyre aggasztóbb információk látnak napvilágot az európai és azon belül a német autóipar helyzetéről. Már az Európai Autógyártók Szövetsége szerint is válságban van a járműgyártás. Az autopro.hu a napokban összegezte a német Automobilwoche alapján az autógyárak számait, a 108 gyár közül melyik húsz teljesített a legjobban és melyek a legrosszabbul. Utóbbiak közé tartozik a Renault és a Ford néhány üzeme is, bár néhánynál amiatt esett vissza a termelés, mert épp elektromos kocsikra állnak át az üzemben. 

Magyarország ugyanakkor, egyelőre köszöni szépen, remekül van, az itteni gyárakban folyik a munka és nemhogy leépítésekről, hanem épp ellenkezőleg, bővítésekről hallani.

A magyar piac kitart

Úgy is, hogy közben rendkívül aggasztó hírek érkeznek Németországból is, a német autógyárak ugyanis csak szenvednek hazájukban és a világ többi részén. Ez azért is meglepő, mármint a döntés, hiszen a VG szemléje szerint a Német Autóipari Szövetség (VDA) hétvégén kiadott adatai szerint bőven van pénz a szektorban, de ezt a világ túlsó végén fektetik be inkább a nagy gyárak, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A Mercedes szintén múlt héten közölte, hogy Kínában jelentős leépítéseket hajt végre, miután a megrendelések száma drasztikusan visszaesett. A jelentések szerint Németországban is durva költségcsökkentés jöhet. A gyár tavalyi bevétele csaknem a harmadával esett vissza, ennek egy részét pedig a németországi működésén foghatja vissza. Így jelentős szerep hárulhat majd Kecskemétre, amellyel a hírek szerint komolyan terveznek Stuttgartból: új típusok kerülhetnek az alföldi gyár portfóliójába. 

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint ha a termelési adatokat nézzük, akkor a magyar járműgyártás éppen úgy szenved, mint a német: míg 2024-ben a német járműgyártás ágazat teljesítménye 7,2 százalékkal csökkent, addig a magyar visszaesés 9,0 százalékot ért el. „Általánosságban is igaz, hogy a magyar és a német járműgyártás szorosan összekapcsolódik – együtt sírunk, együtt nevetünk – most éppen inkább sírunk. Való igaz viszont, hogy hazánkban gyárbezárásokról még nem esett szó, sőt várható új gyárak nyitása” – mutatott rá a szakértő.

Regős Gábor hozzátette: a német autóipar és a gazdaság gyengélkedése nem kerülheti el, ahogy eddig sem kerülte el a magyar gazdaságot – ezt láttuk például a tavalyi ipari adatokon is. Hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere Németország, a német vállalkozások hazai jelenléte is kiemelkedően erős. 

Így tehát nem zárható ki az, hogy rosszabb lesz a helyzet – de persze az ellenkezőjében reménykedünk. Németországban azonban a februári választások nyomán új kormány áll fel. Kérdés, hogy az új kormánytól mennyire várható a fellendülés – a piac optimistának tűnik, számítanak például az adósságfékszabály elengedésére, ami most a német gazdaság egyik béklyója – viszont ezt követően is marad még épp elég gátló tényező.

„Természetesen az nem állítható, hogy a kedvezőtlen keresleti és ebből fakadó termelési folyamatok ne érintenék az ágazatban foglalkoztatottak létszámát. Ugyanakkor az autógyártóknak inkább Németországban éri meg leépíteni, hiszen hazánkban a munkaerő sokkal olcsóbb, a magyar munkavállalóknak kevesebbet kell fizetni, a termelés így költséghatékonyabb lesz. Az új gyárak kapcsán az olcsó munkaerő, az állami támogatások és a rendelkezésre álló infrastruktúra mellett kiemelném még a két beruházás egyedi tényezőit is. A BMW esetében a beruházásról szóló döntés 2018-ban született meg – ekkor még az autóipar és a német gazdaság válságáról szó sem volt. 

– magyarázta Regős Gábor.

A klímacélok lendíthetik az elektromos gyártást

Az elektromos járművek eladását tekintve korábban az volt a várakozás, hogy jelentős növekedés következik be, hiszen e bővülés lenne szükséges a klímacélok teljesítéséhez. Ez azonban egyelőre nem így történt – az autógyártás problémáinál Regős Gábor szerint talán csak az elektromos autógyártás problémái nagyobbak. Az elektromos járművek iránti kereslet jelenleg alacsony, amelyet a támogatási programok kifutása mellett a magas áruk, illetve a még nem megfelelően érett technológiai és infrastruktúra magyaráz. Később persze jöhet ebben fellendülés a klímacélok miatt.

A közgazdász úgy véli: amennyiben az elektromos járművek iránti kereslet leköveti a hosszú távra várt trendet, akkor ez segítheti a gazdasági növekedést, ugyanakkor jelenleg még csökkenőben van itt is a termelés, tehát ez egyelőre nem tud segíteni, a kapacitások már most meghaladják a keresletet. A jövőre nézve pedig még több ilyen gyár csak azt jelentené, hogy egymástól venné el a megrendeléseket, így inkább az tud segíteni, ha az iparágak diverzifikáltan kerülnek fejlesztésre, illetve a szolgáltatások, különösen is a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások szerepe tud nőni a magyar gazdaságban.

Miként lehet kitörni a válságból?

A német gazdasági helyzet javítását segíteni fogja a szigorú fiskális szabályrendszer várható elengedése. Ez nem csak önmagában segít, ahogy láttuk a beérkező konjunktúraindexeken, az ezzel kapcsolatos várakozások javították az üzleti hangulatot, ami már önbeteljesítő jóslatként is segíthet a gazdaságon. Kérdés, hogy ez mire lesz elég és hogy milyen gyorsan tud konjunktúrát előidézni a gazdaságban. Regős Gábor emlékeztetett: a választást megelőzően a pártok ígéretet tettek az innováció felpörgetésére is – itt is kérdés, hogy milyen ütemben, mekkora sikerrel járnak.

„A német gazdaság a magyar (és a többi régiós) gazdaság legtermészetesebb partnere – ők vannak hozzánk a nagyobb gazdaságok közül a legközelebb, velük épült ki a legszorosabb kapcsolatrendszer. A magyar és a hasonló helyzetben lévő gazdaságok tehát akkor tudnak érdemi növekedést elérni, ha a német gazdaság is jól teljesít – ez jelent itt működő versenyképes német vállalatokat, illetve keresletet az előállított termékek iránt” – foglalta össze.

Nyitókép: A Mercedes kecskeméti gyára, fotó: Ujvári Sándor/MTI/MTVA