Mutatjuk a tényeket: az Unióban példátlan mértékben javult a magyar nyugdíjasok helyzete

Nemrégiben a „Mutatjuk a tényeket” cikksorozat első részében bemutattuk, hogy „hivatalos dokumentumokban írta le a nemzetközi baloldal, hogyan kellene levezényelni a nyugdíjmegszorításokat Magyarországon”. Ennek indoklásául azt hozzák fel, hogy a hazai nyugdíjrendszer nem fenntartható – holott a tények egészen mást mutatnak!

1. Idősödik a társadalom, mégis kevesebb a nyugdíjban és az egyéb ellátásban részesülő

2010 januárja és 2024 januárja között 314 ezerrel nőtt a 65 éves vagy annál idősebb népesség létszáma: míg 2010-ben 1,607 millióan voltak, addig 2024-ben már 1,921 millióan. Eközben a 15–64 éves korosztály létszáma 644 ezerrel csökkent, 6,743 millióról 6,099 millióra.

A baloldali politikusok és szakértőik ezen számokkal próbálják igazolni, hogy a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, szerintük a csökkenő aktív korú népesség nem képes kitermelni a növekvő számú idős ember nyugdíját.

Nem elegendő csupán az egyes korcsoportok létszámát vizsgálni ahhoz, hogy megalapozott következtetéseket vonjunk le! (A mutatókról részletesebben az NKE LudEcon blogján írtam.)

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát ugyanis nem a teljes 15–64 éves népesség határozza meg, hanem a foglalkoztatottak száma, vagyis azoké, akik valóban befizetik a járulékokat. Az ő számuk közel egymillióval, 913 ezerrel nőtt az elmúlt 14 évben: 3,648 millióról 4,561 millióra emelkedett, annak ellenére, hogy a korcsoport létszáma csökkent.

Ezen felül 144 ezer foglalkoztatott 65 év feletti, de még ha feltételezzük is, hogy nyugdíj mellett dolgoznak, nem vonnak tőlük nyugdíjjárulékot, így őket nem számoljuk a vizsgálatba.

míg 2010-ben 2,980 millióan voltak, addig 2024-ben már csak 2,423 millióan.

• A saját jogú öregségi nyugdíjasok száma 279 ezerrel nőtt, az egyéb ellátásban részesülők száma viszont 836 ezerrel csökkent.
• Az 1950-es évek elején született Ratkó-generáció tagjai mostanra szinte teljesen nyugdíjba vonultak. A következő években viszont lényegesen kevesebben fognak nyugdíjba menni, mint az elmúlt évtizedben, mivel a hatvanas években kevesebben születtek, mint a Ratkó-korszak idején.
• Az öregségi nyugdíjasok száma 2020-ban érte el a csúcsot, ekkor 2,054 millió fő volt. Azóta folyamatosan csökken.
• Az egyéb ellátásban részesülők korábban azért voltak kiugróan sokan, mert 2010 előtt számos munkavállaló a nyugdíjkorhatár elérése előtt veszítette el az állását, és sokan nem munkanélküliként jelentkeztek be, hanem valamilyen egészségbiztosítási alapú ellátásra próbáltak jogosultságot szerezni, amely hosszabb időre biztosított jövedelmet, mint a munkanélküli segély.

Emlékezhetünk rá, hogy a legelesettebbeket kényszerítette korrupcióra a 2010 előtti rendszer, amelyet az Orbán-kormány felszámolt.

ekkor a munkáltató nem egyszerűen elbocsátotta az idősebb munkavállalót, hanem a nyugdíjkorhatár előtt küldte el nyugdíjba, vállalva, hogy akár 5 évnyi nyugdíjat előre befizet az államnak. Ez a megoldás sok cég számára olcsóbb volt, mint az átképzés, miközben rengetegen kerestek munkát.

Mindezek eredményeképpen az Eurostat adatai szerint 2010-ben 100 foglalkoztatottra 73,8 nyugdíjas jutott, míg 2024-ben már csak 45,5 – 

Míg 2010-ben a magyar nyugdíjrendszer az egyik legnagyobb terhet rótta a foglalkoztatottakra Litvánia és Olaszország után, mára a terhelésünk az egyik legkisebb Európában. Ez azt jelenti, hogy Magyarország nyugdíjrendszere a negyedik leginkább fenntartható az EU-ban, függetlenül attól, mit állítanak a baloldali politikusok és szakértőik.

2. A mai hatvanasok képzettebbek és egészségesebbek

A statisztikák szerint az idősebb korosztály iskolai végzettsége folyamatosan javul. A népszámlálási adatok alapján 2022-ben a 60 év felettiek kevesebb mint harmadának, azaz 32%-ának nem volt legalább középfokú végzettsége, míg 2011-ben ez az arány még több mint 53% volt, 2001-ben pedig meghaladta a 79%-ot. Ez azt mutatja, hogy az idősebb generáció egyre képzettebbé válik, ami jelentős hatással van a munkaerőpiaci esélyeikre és az aktív évek meghosszabbítására.

Az oktatás szintje minden életkorban meghatározza a munkaerőpiaci alkalmazkodóképességet. Azok, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek – legyen az szakmai képesítés vagy érettségi –, sokkal jobban tudnak reagálni a munka világának kihívásaira. Folyamatosan képezik magukat, követik saját szakmájuk fejlődését, új kompetenciákat sajátítanak el, és olyan szemléletet képviselnek, amely segíti őket abban, hogy foglalkoztathatóságukat megőrizzék egészen a nyugdíjkorhatár eléréséig.

Az egészségben eltölthető várható élettartam is jelentősen növekedett. Míg 2010-ben átlagosan 57,5 év volt, addig 2022-re ez 5,1 évvel emelkedett, így elérte a 62,6 évet, ami megfelel az uniós átlagnak. Ez a javulás Szlovénia után a második legnagyobb növekedés Európában, és jelenleg Magyarország a 11. helyen áll ezen a téren, míg 2010-ben még csak a 22. helyen volt. Ráadásul 2020 óta ez a mutató nem romlott, ami azt jelenti, hogy ma átlagosan többen érik el egészségesen a nyugdíjkorhatárt, mint korábban bármikor. A magyar lakosság egyre egészségtudatosabban él, és ez pozitívan befolyásolja a munkában töltött évek számát is.

A nyugdíj előtti utolsó évtizedükben járók, azaz az 55–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 2010-ben még mindössze 32,3% volt hazánkban, 2024-re azonban ez az arány megduplázódott, elérve a 70,4%-ot. Ez a növekedés jóval meghaladja azt a mértéket, amelyet a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre történő emelése önmagában indokolna. Az adatok alapján egyértelműen kimondható, hogy a mai 55 év felettiek lényegesen nagyobb eséllyel tudnak aktívan dolgozni egészen nyugdíjba vonulásukig, mint 15 évvel ezelőtt a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején. Ennek eredményeként sokkal többen tudnak saját jogon nyugdíjba vonulni, vagyis megszerezni a nyugdíjjogosultságot, mint 2010 előtt. 

Egyre több ember rendelkezik a minimálisan szükséges, legalább 20 év bejelentett és leigazolható szolgálati idővel, mivel ma már az idősebbek sem kényszerülnek arra, hogy feketén dolgozzanak.

Ezekben a hetekben újra napirendre került a 13. havi nyugdíj. Mint ismert: ennek eltörlését még Gyurcsány kezdeményezte 2009 márciusában, a Bajnai-kormány pedig meg is lépte.

Legújabban a Brüsszelnek buzgón megfelelni akaró Tisza Párt is nyíltan arra célozgat, hogy eltörölnék a 13. havi nyugdíjat annak ellenére, hogy a legutóbbi nemzeti konzultáción is a válaszadók 99%-a foglalt úgy állást, hogy ezt meg kell tartani.

A nemzetközi baloldal évek óta az Egyesült Államokban is megszorításokat javasol a nyugdíjrendszerben, ugyanazokkal az érvekkel, amelyeket Magyarország esetében is hangoztat. Az ügy pedig különösen pikánssá vált most, amikor Elon Musk és csapata vizsgálni kezdte az amerikai társadalombiztosítás rendszerét, és a hírek szerint több ezer olyan személyt találtak benne, akik papíron már legalább 150 évesek. Felmerül a kérdés, vajon az internacionalista baloldal exportálni szeretné-e az amerikai „módszereket” más országokba is?

A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa