Albérletpiaci körkép: durva árak vannak, de már látni a fényt az alagút végén

Komoly dilemmával kell szembenéznie annak, aki 2025-ben akar albérletbe költözni, pláne a fővárosban, hiszen 2025 sem hozta meg a sokak által áhítozott árcsökkenést, sőt, az infláció mértékével egyenértékű áremelkedés tapasztalható a piacon. A helyzet sokak számára elkeserítő: Budapesten a legnépszerűbb kategória, azaz az 40-60 négyzetméter közötti albérleteket 200 ezer forint alatt már nem is találni, a normálisabbak pedig már közelebb vannak havi szinten a 300 ezer forinthoz. Ehhez járul hozzá, hogy a legtöbb bérbeadó két hónapnyi kauciót kér az albérlőtől, továbbá előre kéri az első havi albérletdíjat, azaz az albérlőnek rögtön három hónapnyi pénzt le kell tudni rakni az asztalra.

Kétszery Zsuzsanna, a Duna House Home Management üzletágának vezetője a Mandinernek elárulta, hogy a fővárosban állandó kereslet jelentkezik az egy hálószobával rendelkező lakásokra, amelyek egy vagy két személynek is megfelelőek lehetnek. 

– tette hozzá.

Az ingatlanpiaci szakember szerint ismét divatba jöttek a nagyobb lakások is, amelyek alkalmasak lehetnek több, különálló lakóegység kialakítására is. Mint elmondta, a befektetők körében is keresett lehet ez az ingatlantípus, hiszen csak a rövidtávú kiadást tiltja a szabályozás, a panziók kialakítását nem.

– jegyezte meg.

Kétszery Zsuzsanna szerint annak ellenére, hogy a magyar lakosság jelentős része, nagyjából 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanában él, ennek ellenére egy viszonylag széles kört fed le az albérletben élők csoportja. Szavai szerint számos egyetemista, fiatal pályakezdő él albérletben, de a már több éve dolgozó középkorúak körében sem ritka, hogy bérleményben éljék mindennapjaikat. Megjegyezte, sokan vannak azok a bérlők, akik nem a szülővárosukban, hanem hosszabb-rövidebb ideig az ország másik területén élnek és dolgoznak. 

– tette hozzá a Duna House Home Management üzletágának vezetője, majd úgy folytatta, nem csak egyedülállók és párok, de családok is megjelennek a bérleti piacon, ilyenek például azok a családok, akik a magas ingatlanárak, vagy egyedi igényeik miatt inkább telket vásároltak és arra építkeznek, amíg elkészül a saját otthonuk, addig pedig kénytelenek bérelni.

Nem pénztárcabarát mulatság

Mint mindenhol, így az eladó ingatlanok piacán, úgy a bérleti piacon is a kereslet és a kínálat alakulása formálja az árakat. Kétszery Zsuzsanna szerint az elmúlt években számos váratlan, kirívó esemény, mint például a pandémia, az orosz-ukrán háború vagy az energiaválság formálta a bérleti piacon elérhető kínálatot, valamint a kereslet mértékét. Véleménye szerint 

Úgy fogalmazott, hogy az inflációval megegyező mértékű áremelkedés egyébként minden évben, a különleges eseményektől függetlenül jelentkezik, ezt sok esetben eleve bele is foglalják a felek a bérleti szerződésbe.

Durrant az Airbnb tiltás?

A DunaHouse szakértője szerint a rövidtávú lakáskiadás szabályozása miatt már az idei év tekintetében is kérdéses, hogy hány lakás kerül majd vissza a hosszútávú bérbeadásra szánt ingatlanok közé a főváros kedvelt, belvárosi területein. Mint mondta

Kétszery Zsuzsanna hozzátette, 2024-ben átlagosan 6-8 százalékos volt az áremelkedés a bérleti piacon, ha az airbnb-tiltás hatására nagyobb változás egyelőre nem történik a kínálatot illetően, akkor 2025-ben is hasonló mértékű, kb. 6-8 százalékos áremelkedéssel lehet kalkulálni, ez azonban az albérleti főszezon kezdetén, május, június magasságában látszik majd. 

Megjegyezte: az idei év nagy kérdése, hogy az állampapír-kifizetésekből hány százalék csapódik le ténylegesen az ingatlanpiacon és abból mennyi ingatlant vásárolnak majd saját használatra és mennyi jelenik majd meg ténylegesen hosszú távú befektetésként a bérleti piacon. 

– zárta.

Beavatkozik az állam, hogy mérsékelje a helyzetet

Tapasztalva a honi ingatlanpiacon kialakult helyzetet és az ezáltal létrejött lakhatási válságot, a kormány tavaly év végén úgy határozott, hogy beavatkozik, amelynek értelmében a munkavállalók számos lakhatási támogatást igényelhetnek 2025-től. A rendelet pontosan meghatározza a lakhatási cél fogalmát, amely magában foglalja a munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő magyarországi lakóingatlanra felvett lakáscélú hitel törlesztését, valamint a magyarországi lakhatás érdekében kötött bérleti szerződés alapján fizetett lakbért – számolt be róla korábban a Portfólió.

Mint ismert, a munkáltatói juttatást a munkavállaló a lakhatási cél konkrét megjelölésével kérheti a munkáltatójától. A lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri. Az ezzel kapcsolatos szerződésekben bekövetkezett bármilyen változásról szóló dokumentumot a munkavállaló az értesülésétől számított 5 munkanapon belül a munkáltató rendelkezésére bocsátja. A rendelet szerinti munkáltatói juttatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni.

Ez azonban még nem minden, hiszen a kormány által biztosított új béren kívüli juttatási forma a SZÉP-kártyához hasonlóan kedvezményes adózás mellett adható, ahhoz hasonlóan kizárólag 15 százalékos SZJA-t és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell utána megfizetni, azaz összességében mindössze 28 százaléknyi adó terheli. A juttatás lakáscélú hitel törlesztésére, illetve lakbérfizetésre lesz felhasználható.

Eddig siker

Az idén bevezetett lakhatási támogatások egyelőre nagy népszerűségnek örvendenek az első egy hónap alapján, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint hatalmas az érdeklődés a január 1-től igényelhető lakhatási támogatás iránt. 

– mondta Palóc André, a tárca szóvivője, aki hozzátette, a nagy munkáltatóknak sok ezer emberrel kell egyeztetniük, most indultak el a számítások arra, hogy mekkora támogatásokat adnak.

Nyitókép: LEON NEAL / AFP