Épp most verünk köröket az EU-ra, a baloldal közben tombol, riogat.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
A KSH kedden kiadott második negyedéves GDP adatai kapcsán a sajtó nagyobb része ismét riogatni kezdett, hatalmas válságot vízionál, pedig a magyar gazdaság növekedése az uniós átlag duplája, s az eddig ismert 14 tagország közül mindössze Spanyolországban, Portugáliában és Litvániában volt nálunk nagyobb javulás.
Nézzük a tényeket!
A KSH idén már a megszokottól korábban, a tárgyidőszak végét követő 30. napon közzé teszi a bruttó hazai termék (GDP) adatait. Így az unió azon országainak egyike lettünk, amelyek a legkorábban ki tudják adni ezt az első becslést. A részletesebb és pontosított adatok majd csak szeptember 3-án állnak a rendelkezésünkre, de a főbb irányokat már ebből a korai közlésből láthatjuk. A KSH-val egy napon adta ki az Eurostat is az alábbi ábrán szereplő 14 ország adatát.
Láthatjuk, hogy a jelenleg ismert országok közül nálunk volt a 4. legnagyobb, 1,3%-os növekedés, ha a szezonális és naptárhatással korrigált értéket vizsgáljuk, s az előző év azonos időszakával hasonlítjuk össze. Az unió átlaga (0,7%) és az euroövezet átlaga (0,6%) fele a magyar dinamikának.
Az unió három nagy gazdasága, a német, a francia és az olasz is jóval kisebb ütemben fejlődött az idén mindkét negyedévben, mint mi,
sőt a németeknél még csökkent is a GDP a tavalyihoz viszonyítva.
Ha rövid távú elemzést akarunk végezni, akkor szoktuk a negyedéves GDP adatokat az előző negyedévhez is hasonlítani. A magyar idei második negyedév az elsőhöz viszonyítva stagnált, az első becslés szerint -0,2%-kal csökkent a pontos érték. Ezt próbálta úgy magyarázni több ellenzéki elemző, mintha már itt lenne a gazdasági összeomlás.
Azt elfelejtik, hogy az első negyedévben pedig a múlt év utolsó negyedévéhez viszonyítva 0,7 növekedtünk, s így a két negyedévben összességében is növekedést tudunk kimutatni még a negyedéves alapon is.
Ha pedig az idei első félévünket egyben hasonlítjuk a tavalyi első félévhez, akkor 1,5%-os növekedést tapasztalunk, ami uniós szinten kimondottan jónak számít.
Tehát kimondhatjuk, hogy nincs válság hazánkban, még kicsi sem, nemhogy hatalmas, a kattintásvadász címeknek megint nincs közük a valósághoz.
Amíg a részletes GDP adatokra várunk, addig is reálgazdasági adatokkal tudjuk igazolni e kijelentést.
A GDP termelés területei közül egy olyan jelentős van, ahol még nem indult be a növekedés, ez az ipar, még az év első öt hónapjában 2,4%-os csökkenést láttunk. Ez főként a külpiaci értékesítés csökkenésének tudható be. Itt azért nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy hazánkban nagyon magas a német tulajdonban levő vagy a német cégekhez, illetve a német piachoz kötődő vállalatok aránya,
amelyekre a német gazdaság nem túl rózsás helyzete erősen negatívan hat.
Fontos azonban figyelembe venni azt a tényt is, hogy a világ Európán kívüli részein azért jóval nagyobb a növekedés. Például az USA legfrissebb GDP növekedése 3,1% volt, ami az euro övezet ötszöröse, s a magyarnak is több, mint duplája. Oroszországról negyedéves GDP adatunk még nincs ugyan, de a 2023-as éves növekedésük 3,6% volt. Kína az idei évre 5%-kal számol, s ezt megalapozza az első negyedéves 5,3%-os javulásuk. A jövő évre a magyar kormány is 3,5%-kal kalkulál, de
ehhez mindenképpen béke kell a határainkon túl.
Összefoglalva tehát: nem, nincs válságban a magyar gazdaság, hanem épp az unió egyik legnagyobb növekedését produkálta az idei első félévben. Ugyan ez a növekedés az unión kívüli világban nem tekinthető kiemelkedőnek, így tény, hogy nem kell elégedetten hátra dőlnünk, de nem szabad eltúlozni sem. S ha a teljes gazdasági közösség, amihez tartozunk csökken vagy stagnál, akkor nem érdemes a kormányt okolni egyedül a bajainkért. Persze, az ellenzék részéről ez érthető, de az a szakértő, aki így nyilatkozik, biztosan nem objektív, s véletlenül se higgyük el neki, hogy független.
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Nem véletlen az sem, hogy mely miniszterek kísérték el a miniszterelnököt első külföldi útjára.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
A tilalom magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
Az ország igazi érdeke az építkezés, a fejlődés, nem a műbalhé, a hergelés, a kampány folytatása.
Egyre nagyobb a káosz Strasbourgban: a tagállamok és az EP képviselői sem tudnak megegyezni a washingtoni tárgyalások részleteiről.
A miniszterelnök és az EU vezetése is a magyar kisebbségi jogok fontosságáról beszél, ám eddig a kárpátaljai magyarságot senki sem kereste meg hivatalosan.
Aleksandar Vucic nem túl optimista azzal kapcsolatban, hogy május 22-ig sikerül megállapodást elérni az orosz részesedés értékesítéséről.
A választási ígéretek és a brüsszeli elvárások között kellene egyensúlyt találnia az új vezetésnek.
