A kánikula miatt nő az áram és a vízfogyasztás is, a védett háztartási tarifák azonban gátat szabnak a számlák végösszegének elszabadulásának.
nyitóképünk illusztráció: Anton Petrus/Getty Images
Egy budapesti – magyarországi – háztartás még akkor is sokkal kevesebbet fizet az áramért a környező országok lakosainál, ha a kánikulában megugrott villamosenergia-felhasználása miatt átcsúszott a piacinak mondott, de valójában továbbra is hatósági árkategóriába.
A tarifakülönbség akár kétszeres, háromszoros is lehet.
A kérdést az teszi időszerűvé, hogy a nagy melegben egyre több háztartásban használ légkondicionáló berendezést, ezek áramigénye pedig nagy. Az MVM-től kapott tájékoztatás szerint a lakosság és a kisfogyasztók áramigénye a kánikula idején a július második hetében tapasztaltakhoz képest (amikor kifejezetten szeles, enyhe idő volt)
Az állami csoportnál hangsúlyozták, hogy az ipari és más nagyfogyasztók ezzel szemben nem a hőmérséklet alapján fogyasztanak, hanem a megrendeléseik, termelésük alapján.
A háztartási villamos energia bruttó végfelhasználói ára júniusban (ez a legfrissebb, nemzetközi összehasonlításra lehetőséget adó adat) 9,44 eurócent volt kilowattóránként a finnországi VaasaETT számítása szerint.
A számítás nem országokra, hanem azok fővárosára vonatkozik, de az országos és a fővárosi adat a hazai árképzés egységes volta miatt Magyarország esetében azonosnak tekinthető.
A magyarországi tarifa évek óta a legalacsonyabb az Európai Unióban.
Ez a – hazai szóhasználatban rezsicsökkentett – tarifa azonban csak arra az évi 2523 kilowattórás mennyiségre vonatkozik, amelyet egy kormányrendelet 2022. augusztus 1-től még átlagosnak minősített. Az afölötti mennyiségért a fogyasztónak úgynevezett piaci árat kell fizetnie. Mivel a túllépés nagysága háztartásonként nagyon szórhat, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) meghatározott egy szerinte jellemzőnek tekinthető, hipotetikus túllépést, ez pedig 20 százalékos.
Ezzel számolva a hazai kevert (tehát rezsicsökkentett plusz piaci) háztartási egységár is csak 10,88 erurócent volt júniusban. Ennél a MEKH diagramján csak a nem uniós Belgrádé volt kicsit alacsonyabb, 10,49 eurócent.
Azonban hangsúlyozni kell, hogy:
Érdemes tehát csak a 9,44 eurócentes alaptarifát, illetve a MEKH által számolt, 120 százalékos felhasználást feltételező 10,88 eurócentest vizsgálni. Az utóbbinál maradva kijelenthető, hogy egy hazai átlagos háztartás még extra áramigény esetén is nagyjából feleannyit fizet a kánikula idején az áram kilowattórájáért, mint egy varsói (19 ,35 eurócent), egy pozsonyi (19,72 eurócent), vagy egy ljubljanai (20,76 eurócent).
A bécsi áramtarifa a budapestinek már két és félszerese (25,96 eurócent), a prágai pedig már majdnem a négyszerese (37,65 eurócent).
Azonos mennyiségű villamosenergia-felhasználást feltételezve tehát az előbb felsorolt arányú a havi számlán feltüntetett fizetni valók között is a különbség.
Jobban fogy nyáron a víz is. Az előzőhöz hasonló összehasonlítást azonban megnehezíti, hogy
A lényeg azonban itt is ugyanaz, mint az áramnál: Magyarország helyzete nagyon kedvező. Budapesten átlagosan a felét, a harmadát kell fizetni a csapvízért, mint a válogatásba bekerült uniós városok többségében.
Igaz, 2021-ben nem Budapesten volt a legolcsóbb a víz, a köbméterenként 1,23 eurós ár csak az ötödik legalacsonyabb lett. A negatív árlistát Milánó vezette 0,40 euróval, amelyet Tallinn (0,82 euró), Róma (1,05 euró) és Athén (1,16 euró) követett. Térségünk fővárosai közül csak négy szerepel a waternewseurope.com táblázatában, mindegyikben magasabb volt a vízdíj, mint Budapesten. Varsóban 1,42 euró, Zágrábbal 1,68 euró, Ausztriában 2,74 euró, és Prágában 3,09 euró.
A csúcson egyébként a nem uniós Oslo állt 5,51 euróval.
Egy hazai háztartás átlagosan 7,14 köbméter ivóvizet használ fel havonta a MEKH 2021-re vonatkozó adatai alapján. Ez nagyjából az ötödével marad el az uniós átlagtól.
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Az eseményt úgy tartja elképzelhetőnek, hogy ne épüljön több stadion, viszont a játékok kapcsán megvalósulhatnának azok a – főleg közlekedést érintő – városfejlesztések, amelyekre Budapestnek amúgy is szüksége van.
A nemrég kinevezett miniszter az ATV műsorában is azt hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a „vasútrombolás korszakának”.
A kisiklás következtében körülbelül 600 vasúti betonalj rongálódott meg.
Bár a tiszások még csak most tanulnak bele a választókerületi munkába, már azon gondolkoznak, miként tudnák az önkormányzatokat is még inkább a maguk oldalára állítani – tudta meg a 444.hu forrásaitól.
Sokan azonban már kongatják a vészharangot Európában.
Spoiler: leesett az álluk.
Hiába végzett nemzetközi kupaindulást érő helyen a DVSC, a bajnokság végén megköszönte a vezetőedző munkáját.
„Fel fogom varratni valahova.”
