Lengyel lap: A magyar közvélemény állapota jól tükrözi a szabad média több éves elnyomását

..."a lengyel közvélemény mostani állapota tükrözheti a szabad média több éves elnyomását is."

Tudjátok lengyelek, ez azért van, mert most az amerikaiak és a Brüsszeli idióták csináljak azt, amit a szoci érában tettek a szovjetek Akkor azokat utáltam. Most a Brüsszeli idiotakat és az amcsikat utalom. Az amcsikat (Biden bábu) miatt.

Látod Buutha Polyák. A Hun szabad média 9 847 562 db független médiából áll. Ebből 3 100 0000 a fideszé. 1 800 000 a moschléké. A másik 5 000 000 1előre inog ,mint rosenfeld középparasztja. Vagy nem érdekli.

Lengyel lap: A magyar közvélemény állapota jól tükrözi a szabad média több éves elnyomását A Rzeczpospolita print kiadásában olvasható cikk szerint egy nemrég készült felmérés kimutatta, ------------------------------- 1.Szabad? Nem rakom ezt a hangot. A szabad nem szláv hang, hanem a szab stumától ered, indogermán skeb, skap, skab. Ez nem a sippés a suebada, suebadaz, suebadus. De nem rakom: - szabad, szabta: múltidővel, rédi ed múltidő, vagy da, ahogy az angolnak innen. A múltidő folyton nőnemű, passív, possesív, az aktív ti és kausatv to a hímnemű, de a to lehet neutrum is. -szabad ige: ed kausatív-presenz, indogermán, ahogy ered, szakad... -szabda főnév: a szabadni igétől, ettől főnév. 2.Nem több. Az ö magyarlosz, u-val van, és így dubb. A gyök a du magyarul, és az ö magyarlosz: du gyök: duad, dumb, dumer, nem tömör, dum, dumuly, nem tömeg,dul, nem tel, dudor, dunni, dundi, dun: dunad, dunya,nem tunya, dunyu, nem tanya, duny, a dehnen, ja kausatívval, ahogy kuny, dunyered, dunyér, nem tenyér,dungely, nem tengely, dung, nem teng, dunger, nem tenger,dunyeszt, dunszni, dunkni. 3.Ad? Ez a hang az indogermán ad stuma volna. De a legraktább ehelyett a rejni hang:re-rej-rejk-rejm-rejt. A ra és re stumából rakód ja kausatívval a rejni ige, ahogy árja raja is, és más. A magyarnak regerda és rejku van, így a raktány(rektion) a rejni ige. 4.Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint. 5.Kész? Készül? Etimológiája bizonyvész, nehéz rakni a germagyartól. Most van a kí-ké stuma, indogermán ghé-től, ahogy kény-kíván, kéván, kedv, kegy..és ott vahn a ki, vagy hé, nem volna rakni ezektől.Egy etimológia a perzsa keas is. De sokkal inkább rakni van a rejt hang:re-rej-rejk-rejm-rejt. Vagyis: re-ja-to. Innen a rakásnak innen volna így a rejt hang: mondjuk rejtünk, rakuina rakjuk a baltát, a szakut, az öreszura. Rejteni így egyantsóra rakni is, ahogy bereiten. Ez így racionálisabb, ősmagyarabb, illiberálisabb. 6.Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered. A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett lesz, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon. Vagyis: rekkni nak rekkni ra rekkné thé De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang. Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától. Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang. De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem. Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár. 7. Elnyomás? Nem, hanem anavadúrongás, alamalás, vagy amalás, tovadúrongás, vagy véghodúrekés, anavadúrekés. A nyom bizonylosz etimológiájú hang. A magyar nyelv indogermán és germán, germagyar, és a magyar, indooermán-germán grammatika rekkint kell az etimológiát rakni. A nyomnak innen a ja stakis kausatív duad vanni, ja kasuatv-presenz, nem nazális: nyak, hunjak, nyug, hneig, kuny, knei... A nazális csak ott vahn: anya, germán ana, az atya a germán ata, a nyanya a néni. Három hang is lehet csak mb-ben: hnípen, a nyug, hu stumától, vagy a knipen, a kneifen, vagy a nippen. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó m-vel egy, úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. Ana-ei, nei partikel és mora energikus dúrongás, amalás, így rakód ettől a nedv ahogy nass is, és rakjuk, hogy az olyan hangok anak ny-vel enterednek, de nem ezt rekkik, azoknál szakáds, kopás van, ahogy mondjuk a nyer-nél, ana kneir. Vagyis, habár a nyom hang egy lekopással rakódta, de rakta volna, hisz a nei morat, artikelt így rekkja, a hang volna innent neima vagy neila is. Fordul? Ez a hang az indogermán sper stumától ered, ha az s hészakad, úgy a p az f-vá vál,vagyis fer, ahogy fertő is. De sokkal inkább rakni van a dúr stuma, germán dru, dur-der, ettől rakód k-vel dúrekni, és dúrkerni, nem tekerni, vagy dúrekszelni. A dúr stuma ja kausatív preseztvel rakód dúrjni, ez to-val, dúrjatni(fordít) és ed kausatív-presenzt-vel rakód dúrjad. A dúrjad rakta hang a marternire is, ahogy a dúrelnire is. Antsó nyelveknek innen a torn a dúr stumától a drehen, ahogy az üben is, ahogy a gót dúrjad, így: -dúrekni -dúrkerni -dúrekszelni -dúrgerni -dúrjni -dúrjat -dúrjad Fenyeget? Ezt a hangot nem rakem. Az etimológia bizonyvész,hogy most talán a fen hangtól ered, a spi, fi formájától, vagy antsóól? A dúr stuma sokkal inkább rakni van, így ha a dúr-ra rakom a va-vá-t, indogemrán au, rakód dúrva, ahogy dúrva van, ez főnévhént Leid is, de így dúrvány is, ahogy Garten, hisz a Garten dúrva van. A dúrva hang volna magajanak innen ige is, de rakni volna kausatívina is, így rakód dúrvat(dúrvati, dúrvato), ez tenni rakjuk múltidőina is, így rakód dúrvata. Dúrvatni volna annyi is, ahogy dúrjatni. Ez a dúrvat hang a rakta magyar, a rakta primitív, hisz: Ginyu rengyár a Dragon Ball-tól dúrvat(droht), ha a marokájával a molyt málasztja, vagyis dúrvat. A dúr stumától így a dúrva Leid is, így ha a marokával molyt málaszt az ember, úgy dúrvat, rekkja, hogy az anattsó is így vál tettavá. Nem törölünk. Törjük az ablakot? Nem, nem törjük az ablakot. Dúrunk! A dúr stuma g-vel dúrg rakód, ana nem dörg, ez az hang dialektus, az ö magyarlosz, és ez a hang egyina menne a dörög hangval is, így nem maradni duad.Ígyhát a dúrástól eredünk itten hé, ez g-vel dúrg, ez er-vel dúrgerni. Dúrgerjük mondjuk a málmát, tovadúrgerjük. 8. El? Az el az ide, az e-nek, így rakta a hang, ha mondjuk azt mondem, hogy elveszem, de rakta a hang ha azt mondem, hogy elmegy, az e-től tova. De inkább al volna a rakta hang, ahogy anava, vagy végho is, ahogy weg. Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a van tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel volna ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. 9. Vagyis a nyom rakta hang volna, rakna van, ha azt mondjuk, hogy neima, neila. De rakta hang az amal is, ahogy a dúrekni, dúrongni ahogy amalni hangok is. Nem el, hanem anava, vé-gho, to-va. De ide rakta hang volna az anto is, ahogy ana-to-dúr-ek, ahogy entdrücken, vagy entdrangen, anatodúrongani. 10. Vél? A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, az indogermán és a magyar nyelv rakupartikelektől rakód. Ilyen stumapartikelek a to-ta-ti, vagy a va-vá, ve-vé, a fentiek az e-o-a és az ena-ona-ana, em-om-am,el-ol-al, gho, indogermán dé, hé, vagyis ki... Nem van rakni, hogy a vád most hangutánzó vagy ettől a rendrakutól eredni. Majdnem az összes indogemrán ue stuma rakuja a va-ve, vé-vá. Mondjuk: vesz, veszta, Vesta vagy: vész, West, vesta, vészni, vészna, nem vézna De itt a vezet hang is, ez szlávos, magyarul vé-gho volna, vagy ve gho, vegat, de ennek vannak uh-s formái is. Ettől erednek az inog is, a va-ve így úgy raktással bír, a hajlás, ahogy íj, vei... Vagy: e-től itt, id, ettől eo ige, germán és latin ettől az idő, m-vel em és emel, d-vel vagy t-vel ét, enni...és igenstak az élni ige is, elen-alan, vagyis el és al, az al a jenseits... A vél így mondjuk a Wahl, Wille is, ahogy a vál is ez a hang, stak itt a vál antsó. Ez a vél sokat rekk: ahogy lát, a lát az stak az el-al partikel, ja kausatív-presenzvel, és to-val, de ueleit, ahogy ettől is rakni van az amalni, dúrongani, nyomni, ahogy vé s el-al. Inkább vélma: vé-al-ma.