Oroszország GDP-je csak mintegy 2%-kal csökkent 2022-ben, míg Ukrajna esetében 35%-kal esett vissza – mondja Christopher Davis, az Oxford Institue of Population Ageing kutató munkatársa, az MCC Békefórum résztvevője.
Ön előadásában a háború költségeire fókuszált – mi erről az álláspontja?
Minden háborúnak gazdasági vannak költségei. És a háború gazdasági költségeinek tanulmányozásának hosszú, legalább 200 éves hagyománya van. Különösen az első világháború után nagy kutatócsoportok alakultak, hogy tanulmányozzák, a különböző kategóriák milyen rövid távú, hosszú távú költségeket jelentenek. Később amerikai szakemberek a Brown Egyetemen megvizsgálták a vietnami, afganisztáni, iraki és egyéb háborúk költségeit az Egyesült Államok számára. Átnéztem néhányat ebből a szakirodalomból, mivel védelmi és egészségügyi közgazdász vagyok. És amikor a tanulmányomat írtam, megpróbáltam azonosítani, hogy melyek a költségkategóriák és hogyan lehet mérni őket. Azonosítottam a háború költségeinek 17 kategóriáját. Ezek a költségek pedig Oroszországra, Ukrajnára, az Oroszország-ellenes koalícióra, vagyis Nyugat-Európára, valamint a „globális dél” országaink semleges, pártatlan, a szankciókban részt vevő országaira és Kínára vonatkoznak. Ábrákon mutatom be a 17 okot, a legnyilvánvalóbb közvetlen okokkal kezdve: mennyi a katonai felszerelések megsemmisítése, mindkét hadsereg esetében, mennyi a pótlás költsége, a tőkeállomány megsemmisítése, különösen Ukrajnában, a bombázások, rakétacsapások és így tovább, majd a gazdasági hadviselés által okozott költségek.
Milyen szempontok vannak még?
Meg kell nézni, mit tesz ez a háború a globális GDP-növekedéssel, az inflációval, a hiányokkal. Ezek mind-mind költségek. Végül az emberekre is rátérek. Hány katonai haláleset és sebesülés van? Mennyi civil halott és menekült? Egészségügyi közgazdász is vagyok, és az egészségügyi közgazdászok az élet értékét vizsgálják. Különösen, ha Afrikát nézzük, a fertőző betegségeket és a népességveszteséget: mibe kerül, ha elveszítjük a fiatal, munkaképes férfiakat és nőket, akik aztán nem vesznek részt a gazdaságban, s így potenciális GDP-t veszítünk? Ugyanezt lehet alkalmazni a katonai halálesetekre is,
A sebesülések esetében a sebek egy része nem súlyos, de sok esetben fogyatékosságot eredményeznek. Tehát a társadalomnak rehabilitálnia kell ezeket az embereket, művégtagokat kell nekik adni, és így tovább. Ezek az emberek általában nem lesznek képesek teljes munkaidőben dolgozni úgy, ahogyan azt megtehetnék, ha ép testűek lennének. Tehát amikor a gazdasági költségeket vizsgáljuk, mindezeket figyelembe kell vennünk. Ezt próbáltam megtenni a tanulmányomban. De ez azt jelenti, hogy 17 költséget vizsgálunk négy országkategória esetében. Oroszország, Ukrajna, Oroszország-ellenes országok, globális dél.
Mire jutott?
Nyilvánvaló, hogy a legmagasabb költségeket Ukrajna viseli. Mert nekik minden kategóriában költségeik vannak. A fegyveres erőik nagymértékű pusztulása, a súlyos bombázások, aztán a megsemmisült infrastruktúra, felszerelések, befektetések, kikötői létesítmények, hidak, vasúti pályaudvarok. Vagy itt van a Dnyeper-gát elpusztulása, ez nagyon nehéz lesz a mezőgazdaságuk számára.
A rakétáik nagy része olyan létesítményekre irányul, amelyek az oroszok szerint fontosak az ukrán hadigazdaság vagy a normális gazdaság számára. A hadiipari gyáraknak szükségük van áramra. Ezért támadják az oroszok, nem azért, hogy az idős ukránok lakásában ne legyen áram. És össze lehet hasonlítani, hogy mi történt a két gazdasággal az elmúlt évben. Tehát bár az oroszellenes oldalon sok optimizmus volt azzal kapcsolatban, hogy a szankciók hogyan fogják befolyásolni Oroszországot, de valójában, gazdasági rendszerének felépítése és erős védelmi rendszere, valamint a gazdasági háborúk kezelésében szerzett hosszú tapasztalata miatt sok ilyen problémát meg tudott kerülni.
Mit jelent ez?
Oroszország GDP-je csak mintegy 2%-kal csökkent 2022-ben, míg Ukrajna esetében 35%-kal esett vissza. Ez nagyjából az 1990-es évek szörnyű átalakulási recessziójának nagyságrendje Ukrajna esetében. És ha összehasonlítjuk az erőviszonyokat, Oroszország gazdasága eleve sokkal nagyobb volt, mint Ukrajnáé 2021-ben, tehát a szakadék valóban növekszik, de a különbség eleve nagyobb volt.
mert az energiaárak emelkednek, az élelmiszerárak emelkednek. A háború gazdasági költségei a legsúlyosabbak Ukrajna számára, míg Oroszországban ezek eléggé korlátozottak. Az orosz hadsereg ugyan szenved, van egy kis kár néhány városban, egy-két híd is kapott találatot, de nincs igazi kár az oroszországi gazdaságban.
Mi a helyzet a demográfiával?
Kezdjük régebbről! Az 1990-es években a rossz gazdasági körülmények miatt nagyon visszaesett a születési ráta Ukrajnában. Aki annak az időszaknak a végén, 2000-ben született, az ma 23 éves. Tehát ez az a csoport, mondjuk 18 és 40 között, ahol eleve történelmileg alacsony az emberek száma, mind Oroszországban, mind Ukrajnában. Oroszországban ők körülbelül 24 millióan vannak. Ukrajnában körülbelül 8 millióan. Ráadásul a veszteségek nem csak a férfiak körében vannak, a nők közül sokan külföldre mentek, és várják a békésebb napokat. A férfiak és a nők szétválasztásával garantáltan sokkal alacsonyabb lesz a születési arány idén. És a születési ráta már így is alacsony lenne, mert nincs annyi férfi és nő. De különösen a menekülthelyzet és a többi miatt ez azt fogja jelenteni, hogy hosszabb távon egy újabb demográfiai esés fog bekövetkezni.
Ha tehát ezt a több tényezőt együtt vesszük, láthatjuk, hogy Ukrajna sokkal alacsonyabb tőkével, sokkal alacsonyabb termelési képességekkel és alacsonyabb munkaerővel fog kijönni ebből a háborúból, amikor az egy fegyverszünet vagy valami hasonló révén véget ér. És ez így fog folytatódni évtizedeken át. Ukrajna növekedési kilátásai alacsonyak.
Fotó: MCC, Gyurkovits Tamás
Jelenleg vizsgálat zajlik; a légi közlekedésben minden incidenst ki kell nyomoznia az erre szakosodott hatóságoknak – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Azt állítják, az orosz légvédelem egy ukrán támadás kivédésében vett részt a gép eltalálását megelőzően, de úgy vélik, ilyen esetben az orosz félnek kötelessége lett volna lezárni légterét a polgári repülőgépek előtt.
A Magyarországon politikai menedékjogot kapott Marcin Romanowski világosan fogalmazott.
Rettenetes felvételek bukkantak fel a világhálón.
Az orosz biztonsági szolgálat szerint az SZBU egy orosz állampolgárt bérelt fel, hogy bombát helyezzen el az orosz védelmi minisztérium egyik vezetőjének szolgálati gépkocsija alá.
30 éves lett a félig vajdasági Nevergreen, ezt pedig új albummal és koncerttel ünnepelte a hazai doom- és gothic-élet legismertebb zenekara. A Harag és remény ráadásul méltó megjelenése a csapatnak.
Petro Porosenko szerint akkor kellett volna békét kötni az oroszokkal, amikor Ukrajna a legerősebb volt, amikor Herszon és Harkiv régióiból is visszaverték az orosz katonákat.
Nincs karácsony halászlé, bejgli és természetesen Kevin nélkül. Lehetne ez akár egy rossz vicc kezdete is, azonban ez a valóság – akad azonban más is, amit szívesen nézünk szenteste.
