Politico-vélemény: A magyar soros elnökség megvonása nem büntetés, hanem óvintézkedés

***

A párizsi HEC üzleti iskola európai uniós jogászprofesszora és a The Good Lobby ngo alapítója véleménycikkében emlékeztet: Orbán Viktor a leghosszabb ideje kormányon lévő miniszterelnök az uniós vezetők közül, aki szerinte a magyar kormányzati berendezkedést egy „működő demokráciából” egy „választási autokráciává” alakította át, 2024 második felében pedig az ország az Európai Unió elnökségét készül átvenni.

A szerző szerint az eddig precedens nélküli helyzet egy kellemetlen kérdést vet fel: hogyan lehetséges, hogy egy olyan tagállam veszi át a soros elnökséget, amely többször megsértette a közös európai értékek tiszteletét, és amely számára a jogállamisági hiányosságok miatt éppen felfüggesztették az uniós pénzek utalását?

A soros elnökség súlya

Alemanno felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Tanács elnöki tisztségét betöltő ország jogkörébe tartozik, hogy meghatározza az EU féléves agendáját, elnököljön a miniszteri tárgyalásokon, képviselje a Tanácsot a más intézményekkel való kapcsolatokban, így a 27 tagállam hiteles képviselője kell legyen.

hogy ezeket a feladatokat olyan állam lássa el, amely éppen a Tanács hatáskörébe tartozó ügyekben eljárás alatt áll. „Ráadásul, Budapest nem túl lelkes támogatása Ukrajna számára – hogy finoman fogalmazzunk – további kérdőjeleket jelent az egész unió számára” – fogalmaz a Politico vendégszerzője.

Hogyan lehet eltiltani az elnökségtől egy tagállamot?

A HEC jogászprofesszora emlékeztet: a soros elnökség felfüggesztése eddig az uniós jogászok belterjes világában volt csak jogi vita tárgya, de az Európai Parlament múlt héten elfogadott határozata ezt az európai belpolitika részévé tette.

Több jogi megoldást is felvázol ezt követően Alberto Alemanno. Az első, hogy a 27 tagország vezetői minősített többséggel szavaznak arról, hogy Magyarország

A második módszer az lehetne, hogy a magyar elnökséget megelőző két elnökség, amelyet Belgium és Spanyolország lát majd el, megegyezik, hogy belső egyezményeikben meghatározzák a magyar elnökség programját, így a Tanács jogállamisággal kapcsolatos üléseit nem a magyar kormány képviselői elnökölnék.

A harmadik megoldás pedig a magyar elnökség felfüggesztése lehetne, a 2024 második felére eső elnökséget fele-fele arányban Belgium és Spanyolország látná el a magyarok helyett.

2024 egy problémás év

A magyar elnökség két szempontból is problémás időszakban kerül(ne) sorra: egyrészt éppen a rotáció előtt, 2024 júniusában rendezik meg az európai parlamenti választásokat, amelynek eredményeként akár egy más összetételű parlament jöhet létre, másrészt következik a lengyel elnökség, és

ami fokozza a kellemetlenségeket.

Az Európai Tanács magyar elnöksége ugyanakkor szintén problémás lenne – figyelmeztet a szerző, ugyanis az EP jelezte: nem fog együttműködni, bojkottálni fogja az elnökség munkáját, és az Európai Bizottsággal való együttműködéssel is gondok lehetnek, hiszen Magyarország az EB-vel áll konfliktusban, annak döntései miatt nem jut az uniós forrásokhoz.

A magyar elnökség felfüggesztésének ötletét több tagállam támogatja, így Németország, Hollandia, Svédország is, de hajlana rá Belgium, Dánia és Ciprus is – írja a jogász.

„A magyar és a lengyel kormány

Így ebből azt feltételezhetjük, hogy már csupán ennek a lépésnek a meglebegtetése is hatékony eszköznek tűnik Brüsszel számára arra, hogy Magyarországhoz hasonló renitens tagállamokat megrendszabályozza” – fogalmaz Alberto Alemanno, aki hozzáteszi: a magyar elnökség akadályoztatásának nem Orbán megbüntetése a célja, hanem az EU hatékony működésének és a jó kormányzás megőrzésének biztosítása. Ezzel pedig elindulhat egy régóta aktuális politikai vita arról, hogy meddig tűrheti el az EU, hogy egy tagállama folyamatosan kihívást intézzen tekintélye ellen, miközben az unió pénzügyi és státuszbeli előnyeit élvezi – zárja szavait az európai szakjogász.

--

--

Nyitókép: Orbán Viktor sajtótájékoztatója az Európai Parlament brüsszeli épületében 2019. március 20-án   (forrás: EMMANUEL DUNAND / AFP)