Nemzetiségi kérdéseken vitatkoztak a parlamenti pártok.
„Komoly vitát generált a parlamentben szerdán Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár beszámolója a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről” – fogalmaz szerdai cikkében a Blikk. Mint a lap tájékoztat, az ülésen Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta:
míg a társadalmi kirekesztettségnek és szegénységnek kitettek aránya 28,6 százalékról 19,3 százalékra, az EU-s átlag alá csökkent.
Az MSZP-s Vajda Zoltán többek között sötét időszaknak minősítette a 2019-2020-as éveket az egyenlő bánásmód és a nemzetiségek tekintetében, valamint felsorolta a romák problémáit is, akiket a legkiszolgáltatottabb csoportként értékelt.
A Mi Hazánk képviselője, Dócs Dávid többek között arról beszélt, hogy „Romániában az erdélyi magyarok jelképeit tiltják folyamatosan, magyar hazafiakat zárnak évekre börtönbe koncepciós terrorváddal”, de kitért arra is:
Ukrajnában válogatott módszerekkel próbálják véglegesen felszámolni az ottani őshonos magyar kisebbséget.”
Varga Ferenc független képviselő elmondta, hogy a DK álláspontját közvetíti felszólalásában, valamint többek között rámutatott: a legnagyobb kisebbségnek, a cigányságnak nincs parlamenti képviselete szószólói szinten sem.
Berki Sándor, a Párbeszéd képviselője többek között arról beszélt, hogy
a 18-64 év közötti romák 86 százaléka nem jutott el az értettségiig, a roma gyerekeket a szegénységen túl, az iskolai szegregáció sújtja a leginkább”.
A Jobbik képviselője, Brenner Koloman pedig többek között arról, hogy míg a hazai nemzetiségpolitika keretében „12 nemzetiség ügyét normálisan tudják működtetni, ez nem igaz a hazai cigányságra”.
Varga Ferenc, független képviselő erre nem sokkal később felidézte, hogy volt olyan idő, amikor – mint fogalmazott –Gyöngyöspatán „a cigányság volt a patás ördög”. Noha a kormányoldali megszólalók szerint ez valójában egy baloldali játszma következménye volt – zárul a Blikk tudósítása, melyet ide kattintva olvashatnak teljes egészében.
Nyitóképünk csupán illusztráció. Fotó: Földházi Árpád
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
Az olasz miniszterelnök nyíltan bírálta Spanyolország migránslegalizációs programját.
Kiderült, hogy az „élni és élni hagyni elve” szlogen a gyakorlatban nem működik, 2015 után jöttek a perek, a céges érzékenyítések, az iskolai tananyagok körüli viták, és egy sor morális aggály, ami a meleglobbi ellen fordította az emberek egy részét.
A beszélgetésben szóba került a Fidesz veresége, a jobboldal választás utáni sokkos állapota, valamint az is, hogy mit kezdhet magával egy politikai közösség akkor, amikor egyik napról a másikra szembesül azzal, hogy már nem ő diktálja a tempót.
Nagy Attila Tibor emellett fontos figyelmeztetést is küldött az ellenzéki pártoknak.
Nem csak a vita technikáját sajátították el a résztvevők, hanem azt a szemléletet is, amely a konstruktív párbeszéd alapja.
Utódja minden bizonnyal Andy Burnham, Manchester népszerű polgármestere lesz. Rajcsányi Gellért írása.
„Nem fogadhatjuk el, hogy mostantól a Fidesz és a Mi Hazánk a Tisza egyetlen ellenzéke.”
