Tisztelt Ház?! Fenyegetőzés, ordibálás és kitiltás a Parlamentben

Az, hogy a Tisza Párt három és fél hónapja megnyerte a választást, és 141 fős frakciót állíthatott fel az Országgyűlésben, önmagában előrevetítette, hogy a parlamentben rengeteg dolog meg fog változni a korábbi ciklusokhoz képest. Tény, hogy 141 olyan személy ült be a patkóba, aki korábban nem volt képviselő, így tudható volt, hogy valami egészen mást fogunk látni, mint korábban. Azonban arra az abszolút filmszínházra, ami kibontakozott előttünk, a legélesebb szemű szakértők sem számítottak. 

Teljesen új miniszterelnöki szerep 

Mostanra egyértelműen kijelenthető, hogy Magyar Péter kormányfőként és pártelnökként egyszerre vált a törvényhozás meghatározó alakjává. A többi 140 tiszás képviselő egyelőre a láthatatlanság homályába burkolózik. A parlament első hónapjait rendkívül éles politikai viták, személyes összecsapások, szimbolikus gesztusok és több látványos kivonulás jellemezte. 

A legnagyobb konfliktusok az új kormány által kezdeményezett alkotmányos és intézményi reformok körül vannak. A köztársasági elnök leváltását célzó alkotmánymódosítás, az Alkotmánybíróság átalakításának terve, valamint a közmédia és más állami intézmények reformja olyan kérdés, amelyben a kormány és a Fidesz között gyakorlatilag nem maradt kompromisszumos pont. A parlamenti viták sokszor túlmutatnak a jogszabályok tartalmán, és az előző politikai rendszer értékeléséről szólnak. 

Elődeitől eltérően rendszeresen részt vesz a plenáris vitákban, gyakran maga válaszol az ellenzék támadásaira, és nem hagyja kizárólag minisztereire a politikai védekezést. Felszólalásai egyszerre törvényhozási és politikai beszédek, amelyekben következetesen azt hangsúlyozza, hogy a választók felhatalmazást adtak az elmúlt tizenhat év rendszerének lebontására. Emiatt szinte minden jelentősebb parlamenti vita közvetlenül hozzá kapcsolódik. 

A személyes konfliktusok közül a legélesebbek Magyar Péter és a Fidesz vezető politikusai között alakultak ki. Több alkalommal került szóváltásba Gulyás Gergellyel, a Fidesz-frakció múlt hétfőn lemondó vezetőjével, aki az ellenzék egyik legaktívabb felszólalója volt. Kölcsönösen éles személyes megjegyzések hangzottak el, miközben a felek a korábbi kormányzás felelősségéről, illetve az új kabinet intézkedéseiről vitatkoztak. Szintén visszatérő vitapartnere volt Rétvári Bence, aki a KDNP-frakció egyik legaktívabb parlamenti szereplőjévé vált. A Mi Hazánk részéről Toroczkai László pártelnök több alkalommal külön politikai irányból bírálta a kormányt, így a parlamenti viták háromoldalúvá váltak. 

Ki telefonozik, és ki nem? 

A parlamenti etikett körül is kisebb botrányok alakult ki. A sajtóban többször megjelent, hogy egyes képviselők – kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt – a viták alatt használták a mobiltelefonjukat, üzeneteket írtak, vagy közösségi médiás bejegyzéseket készítettek. Ez különösen akkor vált témává, amikor a parlamenti felszólalások közben készült fényképek nyilvánosságra kerültek, és az ellenzék a kormányoldalt, a kormány pedig az ellenzéket vádolta azzal, hogy nem tanúsít kellő tiszteletet az Országgyűlés munkája iránt. Bár ezek az esetek önmagukban nem vezettek fegyelmi eljáráshoz, jól érzékeltették, hogy a parlament kommunikációja egyre inkább a közösségi média logikájához alkalmazkodik. 

Éppen ezért a helyes képviselői viselkedésről és az üléstermi felvételkészítésről is szó volt a házbizottság július 13-ai ülésén. A megbeszélést a Tisza kezdeményezésére azután hívták össze, hogy Pócs János fideszes honatya felszólalásában tagadta, hogy – szemben a miniszterelnök állításával – videózott volna. Erre válaszul Magyar Péter és a párt képviselői kivonultak az ülésteremből, Forsthoffer Ágnes házelnök pedig egy perc szünetet rendelt el. 

„Én azt szeretném kérni, hogy végre a házbizottság döntsön, és ha kell, akkor milliós bírsággal sújtsa azokat a képviselőket, akik belehazudnak az ön szemébe” – mondta a miniszterelnök a szünet utáni felszólalásában Forsthoffer Ágneshez fordulva. Ezután közölte, szeretné, ha a házbizottság még a nap folyamán döntene erről, mert szerinte a képviselők korábban megállapodtak arról, hogy nem videóznak. 

A házbizottság ülését végül a szavazások végén hívták össze. Vitályos Eszter fideszes képviselő az ülés után kijelentette, a helyes viselkedésről, illetve arról volt szó, melyek azok a tevékenységek, amelyekkel politikustársai zavarják a munkát. A konklúzió szerinte az lett, hogy a házelnök hoz majd döntést e tevékenységekről, és megpróbál objektív szempontokat felállítani, amelyek alapján meg lehet ítélni, hogy mi az, ami zavaró. 

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője azt nyilatkozta, ők nem támogatják az üléstermi videózás korlátozását, mert szerintük közszereplőként 

Hallerné Nagy Anikó ülést vezető alelnök a szünet után kijelentette, megszületett a döntés, de arról Forsthoffer Ágnes személyesen fog beszámolni. 

Trógerezés és k…rvaanyázás 

A telefonozáson való polemizáláson kívül lényegesen otrombább dolgok is történtek. Magyar Péter az Országgyűlés június 30-ai ülésén trógernek nevezte Panyi Miklós fideszes képviselőt, aki azt állította, hogy egy 29 éves minisztériumi dolgozónak egy tárcavezető azt mondta, továbbra is egy pedofil kormányt támogat, mert a dolgozó nem akart nagyobb erőfeszítést vállalni a Tisza-­kormányért. Panyi Miklós szerint ez nem egyedi eset. 

Hozzátette, hogy 2010-ben, amikor a Fidesz hatalomra került, még a takarítókat is kirúgták a minisztériumból, most ellenben semmi ilyen nem történik. Magyar felhozta, hogy 2019-ben, amikor a Diákhitel Központ vezérigazgatójává nevezték ki, ő sem rúgott ki senkit. „Trógernak hívott a miniszterelnök pusztán azért, mert kérdéseket tettem fel” – reagált Panyi, hozzátéve, hogy az általa említett esetekhez vannak tanúk. 

Még ezen is túltett, amit Kulcsár Krisztián mondott Molnárné Lezsák Anna fideszes képviselőnek – derült ki az Országgyűlési Naplóból. Két hete tárgyalta a tisztelt Ház az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely többek között megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, és tizenkét évben korlátozza a képviselői mandátumokat. A vitában a fideszes Molnárné Lezsák Anna apjának, Lezsák Sándornak a rendszerváltásért tett erőfeszítéseit méltatta, és arról beszélt, hogy ami most történik, az nem hasonlítható az 1989–1990-es eseményekhez. A tiszás Kulcsár Krisztián az elejétől közbeszólásokkal kommentálta Lezsák Anna beszédét: 

„Molnárné Lezsák Anna: Én egy olyan családban nőttem fel, ahol azt tanultam meg, hogy a közélet nem a hatalomról, hanem (Kulcsár Krisztián: A lóvéról!) a köz szolgálatáról szól; hogy a szeretet hatalma nem egyenlő a hatalom szeretetével (Kulcsár Krisztián: K…a anyját!); és azt is megtanultam, hogy a szabadság (Zaj, felzúdulás az ellenzéki padsorokban.), a demokrácia nem magától értetődő, hanem olyan érték, amelyet minden nemzedéknek tovább kell örökítenie” − olvasható a jegyzőkönyv erre vonatkozó részében. 

Latorcai Csaba (KDNP) és Apáti István (Mi Hazánk) azonnali bocsánatkérésre szólította fel Kulcsárt. „Természetesen nem gondoltam szó szerint” − szabadkozott a tiszás politikus. 

A Tisza Párt szerint Kulcsár elismerte a hibáját, és elnézést kért. „Bízunk benne, hogy nemcsak ő, hanem minden képviselő tanult az esetből” – tették hozzá. 

Kivonulások 

Az új parlament egyik látványos jelensége lett a kivonulások gyakorlata. A Fidesz egy alkalommal demonstratív módon elhagyta az üléstermet, amikor a tizenhetedik alaptörvény-módosításról szavaztak. Ez a gesztus jelezte, hogy az ellenzék nem kívánta legitimálni az új parlament több történelmi jelentőségű döntését. 

A másik kivonulás a Tisza-frakcióhoz kötődik. Pócs János, a Fidesz képviselője július 13-án arra hivatkozva emelkedett szóra, hogy azzal vádolták, videózik a telefonjával, miközben nem is. Pócs tiszás trógerezést említett, majd közölte, ha egyszer egy képviselőtárs anyját venné a szájára, akkor lemondana. Magyar Péter ezután hangosan beszélni kezdett Pócshoz, felállt a helyéről, és az ülésterem közepén elindult a fideszes padsorok felé, majd mégis visszaült a helyére. A házelnök egyperces szünetet rendelt el, amíg a fideszesek „elvégzik a felvételek elkészítését”. Pócs tovább beszélt, de a tiszások ekkor már felálltak a helyükről, majd a mikrofonja is elhalkult. A fideszes politikus a szünet után úgy fejezte be a felszólalását, hogy a tiszások még nem jöttek vissza a terembe.

Bohár Dánielt kitiltották 

Nem csak a képviselők körül izzott a levegő az Országgyűlésben. Bohár Dániel jobboldali influenszer július 14-én a közösségi oldalán jelentette be, hogy hivatalos levelet kapott Forsthoffer Ágnestől, az Országgyűlés elnökétől, amelyben az szerepelt, hogy három hónapra kitiltották az épületből. A vizsgálatot Forsthoffer több képviselő jelzése alapján rendelte el Bohár és stábja országházi tevékenységével kapcsolatban. 

Az Országgyűlés Hivatalának tájékoztatása szerint Bohár és munkatársai nem sajtóbelépővel, hanem a Fidesz-frakció vendégeként tartózkodtak az Országházban. A hatályos házelnöki rendelkezés viszont kizárólag érvényes sajtóbelépővel enged sajtótudósítói tevékenységet végezni a Parlament épületében. A különbség nem puszta adminisztráció: az akkreditációhoz saját jogosultságok, felelősségi szabályok és szakmai követelmények kapcsolódnak. A hivatal későbbi indoklása szerint a vendégstátusz nem használható ezek megkerülésére. 

Bohár másként értelmezte a történteket. Egy videóban azt állította, azért kapott büntetést, mert kormánytagokat és tiszás politikusokat kérdezett, holott hasonló munkát másfél évtizede végez. A kitiltás nem akadályozza meg Bohárt abban, hogy a Parlamenten kívül kérdezzen politikusokat, vagy közéleti tartalmakat készítsen. Az influenszer jelezte, hogy más módot keres a megszólításukra.

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert