Emmanuel Macron pekingi nyilatkozata nyílt lázadás Amerika ellen, fejtegette a közgazdász.
Emmanuel Macron pekingi nyilatkozata nyílt lázadás, ami kissé váratlanul is érkezett, mondta a HírTV műsorában Bogár László. A közgazdász szerint „a háború kitörése óta Európa a lehető legteljesebb mértékben az amerikai birodalom vazallusává vált és a szó szoros értelmében vakon követte azt, még akkor is, amikor az a gázvezeték felrobbantásával nyilvánvalóvá vált, hogy az megtorol minden lázadást”.
Bogár hangsúlyozta, bár „a világot ténylegesen irányító erők már eldöntötték, hogy eldobják az amerikai birodalmat” és a hetedik birodalom „az valami Kínához kapcsolódó komplexum lesz”, amelyhez Oroszország és egész Ázsia kapcsolódik majd, Macron fenti nyilatkozatával „halált megvető bátorságról tett tanúbizonyságot”. Emlékeztetett, a New York Times azonnal keményen bírálta is a francia elnököt és egyenesen kutyához hasonlította őt, aki a kínai kutyaházba törekszik. Érdekes játszmáknak lehetünk tanúi az előttünk álló időkben, vélekedett Bogár László.
Ursula von Der Leyen korrupciós ügyei miatt fogható és fogott emberré vált, akinek most már, bármennyire is megalázó, végre kell hajtania Amerika akaratát, fogalmazott Bogár az Európai Bizottság elnökével kapcsolatban. Hozzátette ugyanakkor: „üdvözölnünk kell itt Európában és Amerikában is azokat a hangokat, amelyek képesek felépíteni azt az alternatívát, amin egyáltalán elbeszélhető lenne a lényeg” 2023 valóságáról – ez pedig független attól, hogy ezek a hangok éppen balról vagy jobbról érkeznek.
A teljes beszélgetést itt tekintheti meg:
Nyitókép: Képernyőfotó
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Amikor a hírek fegyverré válnak, az objektivitás pedig csak a manipuláció színtere, ideje a felszín alá nézni.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
A németek már rémeket látnak.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
A demilitarizált övezet felügyelete és kockázatai különösen vitatottak.
Bár ő Spanyolországba vágyik.
Még meg sem szerezték, de már az EU-ban befagyasztott orosz pénzekkel sem éri be az ukrán elnök. Kíváncsian várjuk, hogy reagál erre Donald Trump.
