Ma húsz éve, 2003. április 12-én tartották Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos népszavazást, ennek okán kérdeztünk politológusokat és politikusokat, ma hogyan döntenének.
Húsz éve tartották Magyarországon a népszavazást, amelyen arról kérdezték a szavazókorú állampolgárokat, támogatják-e, hogy hazánk csatlakozzon az Európai Unióhoz. A választói akaratnak megfelelően 2004. május elsején csatlakoztunk a nemzetközösséghez, amely a szakértők szerint azóta sokat változott.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Mandinernek elmondta, hogy a felmérések szerint ma Magyarországon az EU-tagság támogatottsága kiemelkedően magas, 80-90% körüli – azonban az Uniónak mint hatalmi struktúrának a megítélése csökkenő tendenciát mutat.
„E tagság azonban nem cél, hanem eszköz: az EU nem azért jó, „mert az az EU” – ahogy azt a hazai baloldal gondolja – , hanem mert a tagság Magyarország érdeke geopolitikai és gazdasági okokból is. Ez utóbbi nem feltétlenül csak az uniós forrásokat takarja, hanem azt, hogy egy Magyarországhoz hasonló méretű országnak jelentősen más lenne a pénzpiaci, államfinanszírozási helyzete, ha nem lenne az integráció részese” – válaszolta Szánthó Miklós.
– közölte lapunkkal az Alapjogokért Központ vezetője, aki szerint a csatlakozás óta eltelt 20 év tendenciái aggodalmakra adnak okot:
„nem a tagállamok közötti együttműködésen, hanem egyre inkább a centralizáción, a helyi döntéshozatal brüsszeli szintre történő kiszervezésén van a hangsúly, és emiatt csökken EU-szerte magának az intézményrendszernek a népszerűsége”.
Véleménye szerint egy gazdasági unióból egyre inkább a politikai föderáció kontúrjai rajzolódnak ki, melyhez sem az egységes démosz, sem a kellő ipari, katonai, geostratégiai súly nincs meg.
Ezt hozza most felszínre az ukrajnai háború: az európai szuverenitás hiányát, mely a tagállamok szuverenitása nélkül nem is fog megerősödni”
– zárta gondolatait.
Lánczi Tamás elemző a Mandiner megkeresésére közölte, az Európai Uniót jelenleg a kiüresedés és a másodhegedűs szerepbe kerülés jellemzi. Véleménye szerint az Európai Unió alárendelődött az Egyesült Államoknak, ráadásul a húsz évvel ezelőtti népszavazás óta a tagállamok közötti számos feszültség kiéleződött és jellemzően megoldatlan maradt.
Az egész intézményrendszer szupranacionális irányba tolódott el, laza konföderáció helyett egy szuperállammá próbálják formálni, miközben a szuperállam szuverenitása gyengül”
– jellemezte a szakértő, aki szerint mindez az Egyesült Államok előnyére, az unió kárára történik.
Lánczi Tamás arra a kérdésre, ha a mai nap lenne a referendum, a belépésre mellett voksolna-e, úgy válaszolt, nem szabad összekeverni ezt a kérdést azzal, hogy kilépjünk-e az Európai Unióból.
„Ha ma kéne csatlakozni, arra is választ kéne találni: pontosan mi is az az Európai Unió, milyen értékrend alapján áll, mivé kíván fejlődni a következő időszakban. Ennek körvonalait látjuk, de nincs kimondva, a Lisszaboni Szerződés aláírása óta nincs erről párbeszéd" – fogalmazott az elemző, aki szerint egy lopakodó államépítés zajlik.
Az az álláspontja, hogy a mai Európai Unióhoz nem lenne értelme csatlakozni, és megismételte:
Más a politikai következménye valamiből kilépni, mint valamibe nem belépni”
– szögezte le.
Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő szerint húsz évvel ezelőtt szükségtelen volt a népszavazás, ezért ő személy szerint akkor nem is vett részt rajta. Úgy érzi, hogy sem ő, sem az ország nem volt akkor döntési helyzetben. A volt politikus kritizálta a referendumot megelőző kampányt, mondván az se nem volt korrekt, mintegy előképe volt a jelenlegi kurzus népszavazási színjátékainak, nem volt érdemi, mérlegelő vita,
„azonban elemi érdekünk, hogy egy erős Európa része legyünk, nem pedig egy vazallusként működő európai integrációban vegyünk részt”.
Úgy fogalmazott, ma is ugyanúgy szükségtelennek tartaná a népszavazást. Kijelentette, a rendszerváltást követően dogmává merevedett az uniós csatlakozás, a rendszerváltó erők pedig megígérték, elérkezik a Kánaán, amennyiben megtörténik hazánk felvétele. Szavai szerint már a rendszerváltás előtt megkezdődött a vámhatárok lebontása a Grósz-kormány alatt és az a típusú jogharmonizáció, amely nem pusztán pozitív hozadékokkal járt.
Így vált lehetővé, hogy azok a magyar termelői kapacitások is lemenjenek a lefolyón, amelyekben Magyarországnak kompetitív versenyelőnye volt legalább a KGST-n belül”
– fogalmazott a volt politikus.
Schiffer András megjegyezte, 2003-ra olyan mértékben egyoldalúvá vált az ország gazdasági kiszolgáltatottsága Nyugat-Európának és az Egyesült Államoknak, hogy egyszerűen nem volt alternatívája az uniós csatlakozásnak. Kijelentette, az, ahogy Magyarország csatlakozott, nem volt előnyös a magyar jövő szempontjából, az agrártárgyalásokon messze nem tudott a magyar fél olyan pozíciót kiharcolni, mint a lengyelek.
Véleménye szerint azonban szükség van erős európai integrációra a globális porondon, hiszen az európai országok egyedül nem játékosok a globális színtéren.
Sokkal inkább arra lenne szükség, hogy az Európai Unió a saját lábára álljon, ahogy ezt Macron mondta Kínában”
– jelentette ki.
Véleménye szerint a rendszerváltó elitnek a „követő jellegű, szolgalelkű külpolitikája egy tollvonással a keleti orientáltságot nyugativá varázsolta". Úgy fogalmazott, a rendszerváltó elit politikája az volt: amit Nyugatról mondanak, az jó. Egyszerűen nem volt opció 1990 után, hogy a nagyhatalmi függőségek csereberéje helyett esetleg az ország megerősítését helyezzük előtérbe. Szerinte ez a hozzáállás már 2003 előtt kényszerpályára terelte hazánkat.
Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a Mandinernek küldött válaszában arról értekezett, hogy „Tagok legyünk, vagy szabadok?” jelszóval kampányolt civil szervezetek keretein belül az Európai Egyesült Államok felé haladó Unióhoz való csatlakoztatásunk ellen.
„Azóta csak romlott a helyzet, egyre inkább a belügyeinkbe való beavatkozásról szól, most már a gyermekvédelmi törvényt is támadják, míg a gazdasági prioritás háttérbe szorult, sőt Amerika érdekében elképesztő károkat szenvedünk el az ún. Oroszország elleni szankciók miatt” – válaszolta a Mandiner megkeresésére az országgyűlési képviselő. Novák Előd kijelentette, hogy szerinte hazánk nettó ráfizető, és
A politikus kijelentette, a Mi Hazánk által kitűzött célokat a jelenlegi EU-ban nem lehetne megvalósítani, ezt a Virradat Programunkban is leszögezték. Idézte Thomas Piketty francia sztárközgazdász Mandinernek adott korábbi interjúját, amelyben a szakértő azt mondta,
„Bár a Mi Hazánk Mozgalom szerint nem lehet egyik napról (sőt évről) a másikra kilépni, de el kell készíteni az EU-csatlakoztatásunk mérlegét, számba kell venni az egyéb lehetőségeket (kétoldalú gazdasági együttműködések kiépítése más országokkal, illetve a V4-ek megerősítése, kibővítése pl. Horvátországgal). Az Unión kívül is van élet, és az Unió megszűnése után is. Fel kell készülni rá!” – szögezte le Novák Előd.
Nyitókép: AFP
Emily O’Reilly tizenegy éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget, amelynek során az átláthatóság és az összeférhetetlenség ellenőrzése volt a fő feladata.
Az orosz gáz miatt ment neki a szlovák kormányfő az ukrán elnöknek.
Itt van a megválasztott amerikai elnök új üzenete.
A németek a szakértő szerint az arroganciájuk miatt buktak el.
Látványos adatok mutatják a különbséget.
A magyar miniszterelnök stratégiai türelmet javasolt az EU-nak – olvasható az amerikai lap hasábjain.
Név szerint mindig más, mint név nélkül.
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
