A helyszíneket tekintve a legtöbb bűncselekményt közterületen követik el, ezt követik a lakóingatlanok és részeik, majd az üzletek – tudtuk meg Nagy László Tibor kriminológustól.
Toronymagasan a főváros vezet a bűncselekmények számában a Pénzcentrum által készített összesítés szerint, amely azt mutatja, hogy az elmúlt évben Budapesten történt a legtöbb a vagyon elleni bűntett. A fővároson kívül országos viszonylatban az észak-keleti régióban fordul elő a legtöbb rablás és lopás, míg a legkevesebb az ország nyugati vármegyéiben.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2022 harmadik negyedévében (ez az utolsó jelzett adat) 40349 regisztrált bűncselekmény történt hazánkban, ennek negyede Budapesten. A fővárost az észak-magyarországi régió követi – de így is nagy különbséggel.
A rendőrség bűntérképe is alátámasztja a statisztikai adatokat, az elmúlt hatvan napban például a személy elleni bűncselekmények száma a fővárosban és vonzáskörzetében meghaladta az ezret, szemben a többi régióval, ahol többnyire tizedannyi ilyen bűntettet követtek el az elmúlt két hónapban.
Ugyanez figyelhető meg a lopások, rablások, lakásbetörések vagy akár a gépkocsi-lopások arányát tekintve.
Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának vezetője szerint az adatok nem tekinthetők különösen meglepőnek, nem mutatnak jelentős változásokat a korábbiakhoz képest.
Ahogy az osztályvezető a Mandinernek kifejtette: a vagyon elleni bűncselekmények kimagasló aránya az összes regisztrált bűncselekmény számához viszonyítva egyértelmű, hosszú idő óta érvényesülő tendencia.
így az összbűnözés alakulása szempontjából meghatározó jelentőségűek. 2021-ben például az összes regisztrált bűncselekmény 42,3 százaléka volt vagyon elleni deliktum.
„Budapest kiemelkedő szerepe is vitathatatlan, az utóbbi években a lopások 27-30 százalékát, a rablások 32-34 százalékát a fővárosban követték el ”– folytatta Nagy László Tibor. A szakember szerint figyelembe kell venni, hogy Budapesten az állandó lakosok számánál jóval többen fordulnak meg, sokan járnak ide dolgozni az agglomerációból, de messzibb vidékekről is, nem beszélve a főváros idegenforgalmi és kulturális vonzerejéről.
Az Országos Kriminológiai Intézet kutatása is kimutatta, hogy a rablás jellemzően városi jelenségnek tekinthető, a vizsgált cselekmények 81 százaléka városokban valósult meg. Ehhez természetesen hozzájárul az urbanizációs folyamat is, amelynek következtében jelentősen emelkedett hazákban a városok száma és a városi lakosság aránya.
A konkrét elkövetési helyszínt tekintve meghatározó a közterületi elkövetés (57 százalék)), ezt követi a lakóingatlanokban, illetve az azokhoz tartozó részeken – kert, udvar, lépcsőház, pince, garázs (24 százalék), majd a különböző üzletekben, kereskedelmi- és vendéglátó egységekben – italbolt, szórakozóhely, bank, postahivatal, nemzeti dohánybolt, lottózó (15 százalék) történő végrehajtás. Az egyéb helyszínek közül időnként leginkább kollégiumokban és iskolákban fordulnak elő rablások.
A főváros és a vidék relációjában Budapesten gyakoribbak a trükkös és az ismerősök sérelmére megvalósított cselekmények, valamint jóval magasabb a női elkövetők aránya,
„Kétségtelen, hogy tipikusan az észak-keleti régióban történik a legtöbb bűncselekmény, míg a nyugat-magyarországi vármegyékben a legkevesebb” – mondta Nagy László Tibor, ugyanakkor szerinte érdemes kisebb területi egységek mentén is vizsgálni az adatokat, például azt, hogy Somogy vármegyében mennyire dominálnak a Balaton parti településeken történő elkövetések.
„Figyelemre méltó mindazonáltal, hogy mind a rablások, mind a lopások számát tekintve az utóbbi években jelentős csökkenést figyelhetünk meg. Míg 2011-ben még 3203 volt a regisztrált rablások és 182073 a lopások száma, addig 2021-ben már csak 543, illetve 40852” – hangsúlyozta az intézet osztályvezetője.
Nyitókép: egy gyilkossággal gyanúsított férfit fognak el a rendőrök Vecsésen, 2020 szeptember 12-én. (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
A helyi rendőrség közlése szerint a lopással gyanúsított férfit szombat reggel hatkor fogták el, nem sokkal azelőtt, hogy úti célját, Burgaszt, egy másik tengerparti helyszínre cserélte volna.
Az öszödi móló mellől tulajdonították el az Alojzia nevű 470-es vitorlást.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Nem mindennapi jelenetek.
