Memento mori: film született a váci múmiák legendás történetéről

1994-ben Vácon, a Domonkos templom – Fehérek temploma – helyreállítási munkálatai során a templom alatti kripta több mint 150 évvel ezelőtt elfalazott lejáratára bukkantak az építők. A fal mögött 264 természetes úton mumifikálódott emberi maradványra, valamint további 40 személy csontjaira bukkantak. Az egész világon ritkaságszámba megy, hogy ennyi természetesen mumifikálódott holttest maradjon fönn egy helyen.

Február 28-án mutatták be Budapesten az Uránia Filmszínházban Kiss Stefán Mónika kalandfilmjét, a Memento mori – A váci legendát. A rendező-producer a film kapcsán elmeséli: megközelítőleg tíz éve forgatott először olyan antropológusokkal, akik a váci múmiák titkát kutatták. Akkor dokumentumfilmet készített. Majd azt vette észre, hogy egyre több időt tölt a forgatáson kívül is a kutatók társaságában. „Már akkor megfogalmazódott bennem, hogy ezeknek a múmiáknak a történetét meg kell filmesíteni. A téma egy kalandfilmért kiáltott” – emlékezik vissza Kiss Stefán Mónika.

Bár a váci lelet már-már világszinten is egyedülállónak minősül, mégis kevesen ismerik a Fehérek templomának múmiáit.

Palermóban van egy múmiagyűjtemény, de az nem egy helyen megtalált múmiáknak az összessége. Még Ötzinek és Tutanhamonnak a kutatója is hazánkba jár, hogy a mi múmiáinkat kutassa. A templom kriptájában talált leletegyüttes természetes úton maradt fenn ilyen jó állapotban, míg az egyiptomi múmiákat mesterséges úton tartósították. Más népek pedig füstöléssel igyekeztek megőrizni szeretteiket holttestét jobb állapotban” – fejti ki a rendező.

„A váciak büszkék lehetnek a múmiáikra, magára a városra – ami szerintem az egyik legszebb barokk város idehaza –, és remélem, a filmre is azok lesznek” – teszi hozzá Kiss Stefán. Az érdeklődők jelenleg a Tragor Ignác Múzeumban egy apáca, egy egykori szabómester és egy kisgyermek múmiáját tekinthetik meg.

A „legvácibb” film

A forgatási munkákat egy hosszú anyaggyűjtés előzte meg. Szakemberekkel is fel kellett venni a kapcsolatot, „hiszen a hitelességhez támadhatatlannak kell lenni. A forgatókönyvet és az ahhoz kapcsolódó résztörténeteket öt éve kezdtük el írni.”

„Miután ezzel kész lettem, ezt kezdtem felfűzni egy fikciós történeti szálra. Időközben lett egy forgatókönyvíró társam, akivel a kész anyagot a Nemzeti Filmintézethez beadtuk, Fonyódi Tibor instrukciói nyomán pedig csiszoltunk rajta. Ezután nyújtottuk be gyártásra. Miután befogadták, kezdetét vette a forgatás” – mondja el a rendező.

Kiss Stefán Mónika megjegyzi: bár alapvetően profi statisztákkal dolgoznak az ilyen produkciókon, szerették volna azt, hogy a helyiek magukénak érezzék ezt a filmet, ezért kifejezetten a váciaknak is hirdettek egy castingot, amit hatalmas érdeklődés övezett. Mindemellett egy helyszín – a Semmelweis Egyetem előadója – kivételével minden jelenetet Vácott vettek fel.

„A munkálatok során sokszor volt olyan, hogy a váciak leszólítottak. Volt, aki azért, mert zenét szeretett volna készíteni a filmhez; volt, aki egy-egy szerepért; de sokan csak azért, hogy örömüket fejezzék ki, hogy ott forgatunk.” S ha már zene, akkor érdekességként megemlítenénk, hogy mivel a civil életben református kántorként szolgál a rendező, az ő énekhangját hallhatja végig a nézőközönség.

Már készül a második rész

Kiss Stefán Mónika azt is elárulja a Mandinernek, hogy már most lázasan dolgoznak a második részen, hiszen trilógiát terveznek. Egyelőre a forgatókönyvön dolgoznak. „A forgatást jövőre tervezzük, de már most biztos, hogy ismét váci helyszíneket választunk és a statiszták között is újra láthatjuk majd a váci polgárokat” – tekint a jövőbe az alkotó.

A főbb szerepekben Trokán Nórát és Reviczky Gábort láthatják a nézők. A film vágója Király István volt, aki többek között a Kincsem című alkotásnál is közreműködött. Egy könyv is készült a kalandfilmről, amelyben a váci múmiák története mellett helyet kapott a teljes forgatókönyv is.

A filmhez készült előzetest alább tekinthetik meg:

Nyitókép: Képernyőmentés