A USAID vezére sokat látott az Obama-adminisztráció héja tanácsadójaként, és most sem csak lángosozni érkezett a magyar fővárosba. Portré és háttér.
Rég nem látott mértékben igyekszik nyomást gyakorolni a magyar kormányra a Biden-adminisztráció az utóbbi néhány hétben.
Kezdődött a történet azzal, hogy az Egyesült Államok Magyarországra delegált nagykövete, David Pressman január végén azt mondta a Politicónak, hogy magyar politikusok Vlagyimir Putyin kezére játszanak azzal, hogy nem támogatják az Oroszország elleni szankciós politikát, illetve nem hajlandók felfegyverezni a Volodimir Zelenszkij-féle ukrán rezsimet. Pressman azt mondta: egyetért a magyar kormánnyal abban, hogy békére van szükség, de ezt inkább az oroszokkal kellene megbeszélni, nem pedig az ukránokat kellene megpróbálni rábeszélni a megadásra.
A nagykövet nyilatkozata nagy port kavart Magyarországon. Szijjártó Péter külügyminiszter a tőle megszokott – elvárható – stílusban reagált Pressman szavaira, mondván, hogy teljesen mindegy, a misszióvezető mit gondol a magyarországi belső politikai folyamatokról, mert ezeknek a megítélése nem az ő feladata. Pressman és Szijjártó azóta már találkoztak egyszer, a megbeszélésen minden bizonnyal ez a kérdés is szóba került.
Pressman személyében hosszú idő először neveztek ki karrierdiplomatát a budapesti amerikai nagykövetség élére – az elmúlt években elődei többnyire politikai kinevezettek voltak. Az pedig csak a cseresznye a habostortán, hogy az Egyesült Államok vezetése éppen akkor küldött nyíltan homoszexuális nagykövetet Budapestre, amikor a magyar kormány több olyan jogszabályt is alkotott, amelyeket a mainstream nemzetközi sajtó és politikai közbeszéd egyértelműen homofóbnak bélyegzett.
Nehéz nem amerikai ejnyebejnyeként értelmezni Samantha Power, a USAID jelenlegi vezetőjének csütörtök-pénteki budapesti látogatását is. Power igazi erős ember (remélem, értékelik ezt a gyenge szóviccet) a demokraták szellemi hátországában, aki korábban az Obama-adminisztráció alatt is magasra jutott már – s ráadásul Pressmant is jól ismeri.
Power 1970-ben született Londonban. A délszláv háború alatt Szarajevóból tudósított, diplomáit a Yale-en és a Harvardon szerezte. A kétezres évek közepén került az akkor még csak szenátor Barack Obama közelébe, aki később külpolitikai tanácsadót csinált belőle. Ez azonban nem tartott sokáig, miután
– amiből az mindenképpen leszűrhető, hogy Samantha Powernek különlegesen jó érzéke van a pontos helyzetfelismeréshez –, emiatt Obama kénytelen volt megválni tőle. De nem tartott sokáig a kegyvesztettség, hiszen a 2008-as választási győzelem után Samantha Power csatlakozhatott az Obama-féle State Departmenthez, ahol hamar kulcsember lett belőle.
Samantha Power Obama egyik legközelibb munkatársa volt az arab tavasszal kapcsolatos ügyekben. Powert számos kritika érte azért, mert támogatta a katonai intervenciót például Szíriában vagy Líbiában. 2013-ban az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetévé nevezték ki (itt közvetlen munkakapcsolatban állt Pressmannel). Ez a megbízás 2017-ig tartott. A Trump-éra szűk esztendői alatt Power írt egy könyvet az Obama-adminisztrációban eltöltött idejéről, amiben igyekezett megmagyarázni az arab tavasszal kapcsolatos, militáns pozícióit. A demokraták szerencséjére nem feledkeztek meg róla: Joe Biden 2021-ben hívta meg őt a USAID amerikai segélyszervezet élére, ahol azóta is tevékenykedik. Ebben a minőségében érkezett Budapestre csütörtökön.
A USAID persze nem csak egy „sima” segélyszervezet – sőt. Az 1961-ben létrehozott ügynökség deklarált céljai között a katasztrófák utáni elhárítás és a világ elmaradott, nehéz sorsú régióinak felzárkóztatása mellett az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatainak építését is ott találjuk, ami alapján nem kell túl éles szemmel rendelkezni ahhoz, hogy leszűrjük:
Joseph S. Nye valami ilyesmire gondolhatott, amikor az 1980-as évek végén megalkotta a soft power fogalmát, amit azóta már annyira elnyűttek azok, akik nem olvasták Nye eredeti esszéjét, hogy mára talán már jobb is kerülni a fogalom használatát.
Hiába végez alapvetően fontos tevékenységet, a USAID működését a múltban is sok kritika érte. Az ügynökség az alapításától kezdve szorosan együttműködött a CIA-vel, ami a ’60-as évektől kezdve jó néhány dél-amerikai és közel-keleti kormánynál szült ellenérzéseket a szervezettel szemben. Számos ország ki is tiltotta a területéről a USAID-et, mondván, hogy semmi szükségük amerikai hatalomépítésre a segélyezés és a demokráciaterjesztés örve alatt.
A USAID a rendszerváltás után Magyarországon is működött, de a honi program a magyarországi demokratikus átmenet folyamatát és menettartását tekintve 1999-ben lezárult.
amelynek hazánk mellett a másik három visegrádi ország, Bulgária, Románia és Szlovénia is a része. A program célja többek között a civil társadalom erősítése, a „független” média versenyképességének és fenntarthatóságának növelése és a különböző civilszervezetek ellenőrző funkcióinak további kiépítése – az étlapon tehát nagyjából a szokásos agenda szerepel.
Samantha Power tehát eljött megnézni, mennyit ér úgymond a velszi tartomány: régi ismerőse, Pressman nagykövet társaságában találkozott a magyarországi civil szféra és „független” média néhány képviselőjével, evett egy jó lángost, s leellenőrizte, hogy halad az az amerikai hatalomépítési kísérlet Magyarországon, amely Pressman kinevezésétől a magyarországi ellenzék 2022-es országgyűlési választási kampányának megtámogatásáig rengeteg apró mozzanata van. Hogy Washington elégedett-e a magyarországi terepmunkával, aligha fog egyhamar kiderülni, az mindenesetre sejthető, hogy amíg a magyar kormány nem hajlandó felfegyverezni az ukrán rezsimet és visszavonni a pedofiltörvényt, addig további amerikai nyomásgyakorlási kísérleteknek kell majd ellenállnia, ami az álmoskönyvek szerint általában nem jelent jót egy kormánynak.
Aligha lesz ez rövid távú küzdelem.
Fotó: Jim WATSON / AFP
Tíz évvel ezelőtt írták alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az emberek hozzáállása a klímapolitikához – írja a New York Times.
Szijjártó Péter határozottan tagadta, hogy Donald Trump bármit is követelt volna Magyarországtól.
Ahogy Joe Biden néhány hónap leforgása alatt vált 81 éves vénemberré, úgy vált a tizenéve házasságtörő Gyurcsányból pillanatok alatt varázstalan szoknyavadász. Kohán Mátyás írása.
Az alkalmazást vezető konzorcium cégben az amerikai kormány is részt vállalna.
Kőkemény vádakkal állt elő az amerikai elnök, ezt nem teszi zsebre a liberális lap.
A közvélemény-kutatás a Charlie Kirk-gyilkossággal egyidőben készült Amerikában.
Miközben a baloldali sajtó és a Tisza-párti kommentelők támadták a Mandiner cikkét, maga Magyar Péter ismerte el, hogy az egykori tiszt valóban fegyverrel ment fórumozni.
Fordulat a közvéleményben.
