Ajánlók és ajánlottak
„És persze lehet orbáni módon saját káderekkel telepakolni az igazságszolgáltatást, kényszernyugdíjazni, s sírig hű pártkatonából ezer évre főügyészt kreálni, de a False Flag Operationt követő teljes vérátömlesztést végrehajtani, s kizárólag saját párttársak közül kiválogatni a megbízhatóan prejudikáló bírákat, mégiscsak sokkalta nagyobb dolog.
És Orbánék szétverhetik az ellenzéki sajtó túlnyomó részét, arra vetemedve, hogy elhallgattassák mindazokat, akik nem értenek velük egyet, s a Fidesz tacepaójává alakítva át az úgynevezett közmédiát (bruhaha!), de hol van ez attól, ahogy a Fidesz Nobel-békedíj várományosa bebörtönözte a neki nem tetsző újságírókat, legtöbbjüket azonmód terrorizmussal vádolva meg.
És persze lehet hosszú éveken át a rokoni, a baráti és a saját zsebeket EU-s pénzekkel teletömni, kisiparos módon, ám a Nobel-békedíj várományosa egyetlen üggyel érte el, hogy 100 milliárd dolláros korrupciós gyanúba keveredjék.
S szép-szép mindaz, amit a kormány tesz inflációt és forintromlást előidéző aktivitásával, de hol van ez a 2018-as török valuta- és adósságválsághoz képest?
Aztán lehet koncepciós vádakkal üldözőbe venni néhány könyvmoly-filozófust, teszem azt az MTA környékén, s rájuk állítani újságíróknak nevezett bérvádaskodókat, de mi ez ahhoz képest, amikor a Nobel-békedíj kandidátusa mindjárt egy ültében ezer akadémikust és egyetemi oktatót hajtott el a tudomány és az oktatás környékéről, mert az érintettek tiltakozni merészeltek a kurd városok elleni etnikai fellépések és sűrűn ismétlődő atrocitások miatt.”
Nyitókép: Gábor György Facebook-oldala
Összesen 51 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
A Nobel-díj zsidó részrehajlása
Jan C Biro MD., PhD
Karolinska Institute, Stockholm, Sweden & Homulus Foundation, Los Angeles, CA, USA.
jan.biro@att.net, www.janbiro.com
Rövid összefoglalás
Alfred Nobel végrendelete (a tekintélyes Nobel-díj alapító okirata) úgy rendelkezik, hogy “a díj odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem az arra leginkább érdemesek kapják a díjat…” Ezt a kifejezett óhajt jórészt figyelmen kívül hagyja a Nobel Alapítvány, amely rendkívül nagy számban adományozza a díjat zsidó tudósoknak (akik hagyományosan „egy nemzethez” tartoznak, noha különböző országokban élnek, szétszóródva a világban), és így jelentős zsidó fölényt teremt. Világviszonylatban a díjat 137-szer gyakrabban, míg Amerikában 26-szor nagyobb gyakorisággal adományozták zsidó jelölteknek, mint ami a zsidó népességszám alapján várható lenne. A zsidó díjazottak aránya több mint megkétszereződött (2,3-szorosára nőtt) a második világháború után annak köszönhetően, hogy a zsidók és a nem zsidók között megosztva kiadott díjak száma ugrásszerűen (8,8-szorosára) megnőtt. A magasabb IQ, illetve az a tény, hogy a zsidók előszeretettel választják a tudományos pályákat, nem támasztja alá kellően ezt a zsidó túlsúlyt. Sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy az üzleti beállítottságú zsidó tudósok kiterjedt és jól szervezett személyes kapcsolatrendszere és az adományozó testület svéd képviselőinek egalitárius, liberális és közömbös hozzáállása együttesen idézi elő ezt a kedvezőtlen jelenséget. Feltételezhetően a tudományos világ képviselői ösztönzik a Nobel Alapítványt arra, hogy Nobel végakaratában megfogalmazott szabályokat a svéd törvények szerint alkalmazzák.
Bejelentkezés