A kérdés jogosnak tűnik, mivel a kémléggömb minimum napokig zavartalanul röpködött az USA felett.
Biden és a kínai kémléggömb címmel adott közre vezércikket a Wall Street Journal. Az amerikai lap a cikkben feltette a kérdést, hogy miért várt olyan sokáig Biden, hogy parancsot adjon a légtérbehatoló lelövésére. Mint írták, „Biden elnök és rajongói győzelmi köröket futnak, miután az elnök döntése értelmében lelőttek egy kínai megfigyelő ballont, amely legalább egy hetet töltött az Egyesült Államok területe felett. A döntés helyeslendő, de a léggömbbel kapcsolatban számos kérdés merül fel, ami olyan válaszokat érdemelne, amelyeket a diadalmaskodó Fehér Házi nem ad meg.”
Mint írták, Biden szombaton jelentette be, hogy szerdán utasította a Pentagont a léghajó leszedésére, „ez azonban már fél héttel azután történt, hogy a léggömb Alaszka felett belépett az Egyesült Államok területére, majd Kanadába, aztán Montanába”.
Kifejtették, hogy a Fehér Ház azon érvelését, miszerint a lezuhanó törmelékek veszélyesek, felettébb nehéz elhinni; majd leszögezték, hogy a Pentagon állítása, miszerint
a léggömb tizennyolcezer méter magasan való lelövése 2000 embert veszélyeztetett volna Montanában, „mulatságosan hat”:
„Nem 2500-at? Honnan tudhat valaki ilyen pontos számot? Mindenesetre a ballon már napokkal korábban belépett Alaszka légterébe. Nem volt biztonságos hely a léghajó lelövésére ebben a hatalmas és ritkán lakott államban? Reméljük, a haditengerészet búvárai épségben megtalálják a ballon hírszerző berendezéseit” – írták.
Azon lehetőség kapcsán, miszerint az illetékesek nem vették észre a kémléggömböt, így írt a Wall Street Journal: „Egy másik kérdés, hogy az adminisztráció mikor vette észre, hogy a léggömb átlépte az amerikai légteret. Az érzékelőknek képesnek kellene lenniük arra, hogy észleljenek egy légi behatolót, még akkor is, ha az 60 000 láb magasan repül csendben, és ha ezt nem tették meg, akkor
a nyilvánosságnak tudnia kellene erről a biztonsági résről.
Egy észrevétlen léggömb képes lenne nukleáris robbanóanyagot szállítani, amely a föld felett felrobbanhatna, és elektromágneses impulzussal megbéníthatná az Egyesült Államok elektromos hálózatát. Ez túlságosan is valós forgatókönyv, ha az Egyesült Államok Kínával vagy bármely más jelentős ellenféllel komolyabb konfliktusba kerülne.”.
Nyitókép: Chase DOAK / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
A lap a józan ész irányába mutató tengerentúli politikai nyomás miatt nyafog, és az Európai Unió egységét félti az amerikai elnöktől.
Az Egyesült Államok Ukrajnának a NATO-tagság keretében kapott biztonsági garanciákhoz hasonló garanciákat kínál, jelentették be amerikai tisztviselők hétfőn.
Éppen csak azt nem írták meg, hogy mióta Bütyököt követik, sokkal egészségesebb a székletük.
Funkcionális analfabetizmus és tanárhiány sújtja az oktatást.
