Még évekbe telhet a Kúria visszaköltözése a Kossuth térre
Elkészültek a Kúria Kossuth téri épületének a kiviteli tervei és a tendertervek – közölte a Mandiner megkeresésére a Kúria, amelyet a bíróság tervezett költözéséről kérdeztünk. Hozzátették: a kivitelezési munkák előkészítéseként megkezdődtek a tartószerkezeteket nem érintő bontási munkák és az épület műtárgyait is védelembe helyezték.
Lezárult a kivitelező kiválasztására irányuló tendereztetés folyamata is, a beruházás megindítására irányuló kormánydöntés előkészítése folyamatban van.
Mindezzel együtt
Azt is megtudtuk, hogy a Kossuth téri épületben előreláthatóan a Kúria ítélkezési tevékenységéhez kötődő szervezeti egységek kapnak majd helyet, az egyes igazgatási szervezeti egységek elhelyezése azonban még kérdéses.
Nem kímélte a kommunizmus
A kormány még 2012-ben döntött úgy, hogy a legfőbb bírói fórum visszaköltözhet eredeti székhelyére, a Kossuth téren lévő, 1893-1896 között Hauszmann Alajos tervei alapján épült Igazságügyi Palotába.
A rekonstrukció Steindl Imre Program keretében zajlik. A projekt tájékoztatója szerint a felújítássall és költözéssel „helyreáll az eredeti térszervező koncepció, és a Kossuth Lajos téren álló három középület képében ismét megjelenik mindhárom hatalmi ág: a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás. A felújítást követően a XXI. századi igényeknek is megfelelő bírósági épületet az Agrárminisztérium épülete alatt megvalósuló mélygarázs fogja kiszolgálni."
A Legfelsőbb Bíróságnak átkeresztelt Kúriát a II. világháború után költöztették át először az I. kerületi Fő utcába, majd az V. kerületi a Markó utcába. A Kossuth téri épületbe 1951-ben a Munkásmozgalmi Intézet költözött. Az új „lakók” azonban
Stróbl Alajos Justitia szobrát és az alkotás mellékalakjait eltávolították az aulából, a berendezés egy részét megsemmisítették, és arra is volt gondjuk, hogy a főhomlokzaton található feliratot (Ivstitia Regnorvm Fvndamentvm – Az igazság a birodalmak alapja) is leverjék.
Hosszú jogi vita a PTI-vel
Az épület egy részét 1957 a Magyar Nemzeti Galéria vette birtokába, míg az Alkotmány utcai szárnyba a Párttörténeti Intézet költözött. 1973-ban aztán a Néprajzi Múzeum került a palotába, amely egészen 2018-ig működött az épületben.
A folyamatot hátráltatta a Politikatörténeti Intézettel (PTI) szembeni jogi hercehurca, amelynek a végén az egyebek mellett az 1945 előtti munkásmozgalom, majd a kommunista állampárt és szakszervezeti mozgalom iratait, dokumentumait őrző PTI-t csak 2021 februárjában sikerült kiköltöztetni az épületből.
Nyitókép: az egykori Igazságügyi Palota épülete a Kossuth téren (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)
Összesen 8 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Bejelentkezés