A kiviteli tervek már készen vannak és a bontási munkák is megkezdődtek, de messze még a folyamat vége.
Elkészültek a Kúria Kossuth téri épületének a kiviteli tervei és a tendertervek – közölte a Mandiner megkeresésére a Kúria, amelyet a bíróság tervezett költözéséről kérdeztünk. Hozzátették: a kivitelezési munkák előkészítéseként megkezdődtek a tartószerkezeteket nem érintő bontási munkák és az épület műtárgyait is védelembe helyezték.
Lezárult a kivitelező kiválasztására irányuló tendereztetés folyamata is, a beruházás megindítására irányuló kormánydöntés előkészítése folyamatban van.
Mindezzel együtt
Azt is megtudtuk, hogy a Kossuth téri épületben előreláthatóan a Kúria ítélkezési tevékenységéhez kötődő szervezeti egységek kapnak majd helyet, az egyes igazgatási szervezeti egységek elhelyezése azonban még kérdéses.
A kormány még 2012-ben döntött úgy, hogy a legfőbb bírói fórum visszaköltözhet eredeti székhelyére, a Kossuth téren lévő, 1893-1896 között Hauszmann Alajos tervei alapján épült Igazságügyi Palotába.
A rekonstrukció Steindl Imre Program keretében zajlik. A projekt tájékoztatója szerint a felújítássall és költözéssel „helyreáll az eredeti térszervező koncepció, és a Kossuth Lajos téren álló három középület képében ismét megjelenik mindhárom hatalmi ág: a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás. A felújítást követően a XXI. századi igényeknek is megfelelő bírósági épületet az Agrárminisztérium épülete alatt megvalósuló mélygarázs fogja kiszolgálni."
A Legfelsőbb Bíróságnak átkeresztelt Kúriát a II. világháború után költöztették át először az I. kerületi Fő utcába, majd az V. kerületi a Markó utcába. A Kossuth téri épületbe 1951-ben a Munkásmozgalmi Intézet költözött. Az új „lakók” azonban
Stróbl Alajos Justitia szobrát és az alkotás mellékalakjait eltávolították az aulából, a berendezés egy részét megsemmisítették, és arra is volt gondjuk, hogy a főhomlokzaton található feliratot (Ivstitia Regnorvm Fvndamentvm – Az igazság a birodalmak alapja) is leverjék.
Az épület egy részét 1957 a Magyar Nemzeti Galéria vette birtokába, míg az Alkotmány utcai szárnyba a Párttörténeti Intézet költözött. 1973-ban aztán a Néprajzi Múzeum került a palotába, amely egészen 2018-ig működött az épületben.
A folyamatot hátráltatta a Politikatörténeti Intézettel (PTI) szembeni jogi hercehurca, amelynek a végén az egyebek mellett az 1945 előtti munkásmozgalom, majd a kommunista állampárt és szakszervezeti mozgalom iratait, dokumentumait őrző PTI-t csak 2021 februárjában sikerült kiköltöztetni az épületből.
Nyitókép: az egykori Igazságügyi Palota épülete a Kossuth téren (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
A Mandiner adománygyűjtést szervezett a 76 éves Rosinec Máriának, aki egyedül neveli két unokáját, miután fia meghalt az értelmetlen háborúban.
Új javaslattal állt elő az Európai Bizottság elnöke.
„Hogy érezhetné magát bárki biztonságban egy fegyveres politikus előtt?” – tette fel a kérdést legújabb bejegyzésében Szentkirályi Alexandra.
