szinte minden más politikusnál ügyesebben tudja kihasználni a geopolitikai torzulásokat a saját javára, és a NATO és Oroszország között manőverezik. Moszkva ukrajnai háborúja táplálta ezt a fejlődést”.
„Washington és Ankara viszonya ennek megfelelően fagyos. Nemcsak a Szíriával kapcsolatos nézeteltérések, hanem Erdogan antidemokratikus politikája és az Oroszországgal való szoros kapcsolat is feszíti a viszonyt” – tették hozzá. Megjegyezték, hogy Erdogan május óta blokkolja a NATO északi bővítését, viszont feltűnően kevesen kritizálják.
„Ennek oka, hogy a török elnök az ukrajnai háború során megerősíthette pozícióját és hírnevét a nemzetközi színtéren: Közvetítőként pozicionálja magát, fegyvereket szállít Kijevnek, ugyanakkor bővíti a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal. Törökország mint középhatalom geopolitikai szempontból mindig is nagy jelentőséggel bírt, az ukrajnai háborúban pedig még inkább – azért is, mert Erdogan a maga javára tökéletesítette ultra-pragmatikus külpolitikáját. Nem utolsósorban hagyományos szövetségesei rovására” – zárták.