Tíz dolog, amire érdemes lesz figyelni 2023-ban

A 2020-ban kezdődött évtized az eddigiek alapján a veszélyek évtizedének ígérkezik, elég ha a koronavírus-világjárványra, az orosz-ukrán háborúra vagy Tajvan kínai fenyegetettségére gondolunk. Minden jel arra utal, hogy a konfliktusos évek 2023-mal nem érnek véget: az orosz-ukrán háború elhúzódása, Tajvan fenyegetettsége Kína által, Japán fegyverkezése, Észak-Korea hetedik nukleáris kísérlete, a transzatlanti kapcsolatok gyengülése, a globális gazdaság vártnál lassabb bővülése, ENSZ COP28, izraeli-palesztin konfliktus eszkalálódása, India harmadik utassága, az Iráni Iszlám Köztársaság helyzete.

Orosz-ukrán háború – elhúzódás, a harcok intenzitása csökken

Sajnos a szakértők szerint 2023 nem hozza el a békét Európába, és Oroszország ukrajnai háborúja egyre inkább elhúzódik. A háború volt 2022 fő témája, és így lesz ez 2023-ban is, habár valószínűleg csökkenni fog a felek közti harc intenzitása. A háború elhúzódik, hiszen sem az orosz, sem pedig az ukrán fél nem lesz képes teljes katonai győzelmet aratni. Ukrajna számára a nyugati fegyverekkel való támogatások, katonai kiképzések nem elegendők a teljes győzelemhez, az orosz haderő legyőzéséhez.

A diplomaták részéről jelenleg nehezen érkezhet megoldás a háborúra, amennyiben győzelemként egy olyan megállapodást értünk, amelyet mindkét – az orosz és az ukrán – kormány is elfogad és aláír, valamint hajlandó azt betartani. A békéhez, ami egyúttal a háború végét jelentené, szükség van két olyan félre, olyan vezetőkre, akik hajlandóak a kompromisszumra. Jelenleg a hajlandóság és a kompromisszumkész vezetők is hiányoznak, mind az ukrán, mind az orosz oldalról.

Forrongó Kelet-Ázsia – újabb háború küszöbén?

Sokan 2023-ban Kelet-Ázsia miatt is aggódnak, pontosabban Kína és Tajvan eszkalálódó helyzete miatt. Mióta Nancy Pelosi Tajvanra látogatott, Kína folyamatosan hadgyakorlatokat tart Tajvan közvetlen közelében.

Kínában ugyanis meredeken emelkedik ismételten a covid-fertőzöttek száma – ezúttal az omikron variáns miatt –, ami leterheli az országot és annak egészségügyi rendszerét, így tehát egy katonai agresszió esetén Kínának nem állna 100 százalékban rendelkezésre a hátország. Az esetszámok növekedése a másik oldalról tovább gyengíti az így is lassuló kínai gazdaságot. 

2023 – Japán jelentős geopolitikai szereplővé válásának éve

A szakértők szerint 2023-ban a törekvéseket alapul véve Japán valódi, jelentős geopolitikai szereplővé válik. Japán rendelkezik a világ harmadik legnagyobb gazdaságával, melynek gazdasági növekedését legutóbb 1,5 százalékra módosították a 2023-as pénzügyi évre vonatkozóan. A védelmi kiadások jelentik a fő érdekességet 2023-ra nézve, ugyanis azok meg fognak duplázódni, amivel elérték a GDP 2 százalékát. A gazdasági növekedéssel, a védelmi kiadások exponenciális növekedésével egyetemben a szigetország a kelet-ázsiai térség egyik jelentős hadseregével rendelkezik. A szigetország ebben a helyzetben egyre szorosabban csatlakozik az Egyesült Államokhoz és annak szövetségi rendszeréhez, ezzel is próbálva elrettenteni Kínát a Tajvannál tapasztalt agressziótól, másrészt a nyugati szövetségi rendszerhez való közeledés egy Kína-Tajvan háború ellen is egy biztosítékot jelentene Japán számára. Japán esetében a fegyverkezést csak alkotmánymódosítás hagyhatja jóvá, ugyanis a japán alkotmány 9. cikke – amely a második világháború után került be a szövetséges hatalmak által – kimondja, hogy Japán örök időkre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, valamint a vitás kérdések agresszív úton történő rendezéséről.

Észak-Korea – Mire készül Kim Dzsongun?

2023 Észak-Korea tekintetében is hoz érdekességet, ugyanis Kim Dzsongun egész biztosan végrehajtja hetedik nukleáris kísérletét, mindamellett, hogy a rakétakísérletek folytatódnak. Sajnos egyik nyugati hatalom sem, így az Egyesült Államok és Dél-Korea sem lesz képes megakadályozni az efféle kísérleteket. Erre csak Kínának lenne lehetősége, mint fő szövetséges, de ezt a befolyását nem alkalmazza, ugyanis fél attól, hogy ezzel meggyengítené a szomszédját.

Transzatlanti kapcsolatok – romló házasság

Szakértők szerint 2023 változást fog hozni a transzatlanti kapcsolatokban. Az idei évben nincs kizárva, hogy egyre nagyobbak lesznek a súrlódások a felek között. Az európai államok egyre elégedetlenebbek lesznek az USA protekcionizmusával -  konkrétan az inflációcsökkentési törvénnyel, amit Macron is bírált - , az USA pedig egyre türelmetlenebb lesz Európa Kínától való gazdasági függősége miatt. A kapcsolatok romlásának másik rizikófaktorát jelentik az Ukrajnának nyújtott katonai, gazdasági diplomáciai támogatások, valamint a védelmi kiadások mértéke. A támogatások mértékéről, annak helyességéről több ország eltérően gondolkodik, ami szintén okozhat konfliktusokat a transzatlanti kapcsolatokban az idei évben.

A globális gazdaság – gyors kilábalás vagy tartós recesszió?

Egyelőre úgy tűnik, hogy a globális gazdaság lassabban bővül, mint amire előzetesen számítottak. Az IMF igaz jelenleg 2,7 százalékos növekedést jósol annak ellenére, hogy az Európai Unió fele recesszióban lesz 2023-ban. 

Mindezek mellett a globális térben problémát fog okozni 2023-ban az Afrikában és Latin-Amerikában helyenként tapasztalható politikai instabilitás, de ugyanígy hatással lesz a globális gazdaságra az egyre szélsőségesebb időjárás, valamint a teljes képhez hozzátartozik, hogy a globális teljesítményt jelentősen visszafogják majd az ellátási láncok fokozatosan mérséklődő zavarai. 

Fontos azt is megjegyezni, hogy 2023-ban több valószínű forgatókönyv is kiválthatja a gazdasági válságot, amelyek közül kiemelkedik a fentebb részletezett orosz-ukrán háború, valamint a Kínával való feszültségek növekedése. Kína kapcsán rövid távon még mindig problémákat okoz a zero-Covid politika, de legkésőbb 2023 második felétől ismét lendületet kaphat a kínai gazdaság. A Kínával való konfliktust ugyanakkor érdemes minél előbb normalizálni, hiszen ha a kereskedelem globálisan két blokkra szakad, akkor a globális GDP-ből 1,5 ezer milliárd dollárról kellene lemondanunk.

De kik lehetnek ilyen kilátások mellett a 2023-as év nyertesei? A rövid válasz az, hogy India, Japán és a latin-amerikai országok. Az elemzői várakozások Indiában 5 százalék feletti, Japánban 0,9 százalékos, a latin-amerikai országokban 1,6 százalékos éves GDP-növekedést várnak. Igaz, hogy ez a megszokottnál lassabb növekedés, viszont stabil.

Az Egyesült Államokra is érdemes kitérni, amely elemzők és közgazdászok szerint elkerülheti adott esetben a recessziót, köszönhetően a nagyobb központi bankok és a Fed gyors kamatemeléseinek. Viszont az UBS Global Wealth Management figyelmeztet arra, hogy idén magas a recesszió kockázata, hiszen a monetáris szigorítás késleltetett hatásai érezhetővé fognak válni az amerikai gazdaságban.

A JP Morgan szerint viszont nem fenyegeti recesszió a világgazdaságot, mert a szigorítás következtében a csökkenő infláció elősegíti a növekedést, ezért lehet majd a stagnálás közelében az Eurózóna gazdasága.

COP28 – ismét csalódás vagy előrelépés?

Idén rendezik – ezúttal Dubai-ban – az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáját, ez a COP28.  Habár évről-évre megrendezik ezeket a konferenciákat, a rövid távú gazdasági aggodalmak rendre felülmúlják a közép-, illetve hosszú távú éghajlati megfontolásokat, miközben a globális felmelegedés hatásai egyre súlyosabbá válnak.

Mi a helyzet a Közel-Keleten? – nem enyhül az izraeli-palesztin viszály

Szakértők szerint 2023-ban az izraeli és a palesztin kapcsolatok egyre erőszakosabbá fognak válni. Ez diplomáciai úton elég nehezen lenne rendezhető, hiszen ahhoz kilátást kellene mutatnia egy olyan palesztin állam létrehozására, amelyet az izraeliek és a palesztinok is elfogadnak. Mivel ez valószínűleg nem fog megtörténni, így a „the one state non solution” - azaz az egyállami nem megoldás, hogy két államot kell létrehozni a Jordán folyó és a Földközi-tenger között - a közeljövőre nézve egyre közelebb kerül a valósággá váláshoz.

India – a „harmadik utas”

India 2023-ban is megőrzi az el nem kötelezett álláspontját: nem hajlandó alkalmazni a nyugati országok Oroszország elleni szankcióit, hiszen a gazdasági érdekeivel ez ellentétes, és látja a szankciók negatív hatásait is az európai nemzetgazdaságokra. Ugyanakkor Oroszország mellett sem állnak a konfliktusban. India továbbra is fegyvereket és olajat vásárol Oroszországtól, viszont a Nyugattól egyre nagyobb segítséget kér a kínai fenyegetés ellen. India végülis vékony jégen táncol a Nyugat és a Kelet között, amiből időnként akadnak nézeteltérések.

Irán helyzete

Fontos Irán helyzete is. Az iráni rezsim ellen ugyanis egyre intenzívebbek a tiltakozások, mindeközben egyre hanyatlik az iráni gazdaság - éghajlatváltozás, áremelkedés, gazdasági szankciók - , ezt megérzi az iráni társadalom, valamint az ország vezetésében egyre szélsőségesebb a polarizáció. A fő kérdés, hogy az iráni vezetés hajlandó-e kompromisszumot kötni a tüntetőkkel. Másik fő kérdés az iráni nukleáris megállapodás: a 2015-ös megállapodás újjáélesztésére nincs esély, főleg úgy, hogy Irán támogatja a háborúban Oroszországot. Az iráni vezetők kezében van a döntés az ország jövőjét illetően. Dönthetnek úgy, hogy folytatják atomprogramjukat. 

A WEF jelentés csoportosítja a kockázatokat

A WEF legújabb jelentésében öt csoportba (geopolitikai, társadalmi, környezeti, technológiai) sorolja az elkövetkezendő időszak legfontosabb kockázatait.

Társadalmi kockázatként az elszabaduló inflációt, a csökkenő reálbérek miatti megélhetési válságot jelöli meg egyrészről. Ha az OECD statisztikáit vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy 2022 harmadik negyedévében a fejlett országok közül már egyedül csak Magyarországon növekedtek a bérek.

Környezeti kockázatként az aszály és a fagyás miatt bekövetkezett változásokat jelöli meg a WEF, és leszögezi, hogy kulcskérdés a termőterületek megőrzése. Magyarországon 2022-ben nagy károkat okozott az aszály a mezőgazdaságban. Ez is hozzájárult az élelmiszerárak emelkedéséhez és az inflációhoz.

A geopolitikai kockázatok közül kiemelkedik a kereskedelmi kapcsolatok átpolitizálódása és a blokkosodás, ami munkahelyek tízezreit veszélyezteti, és számunkra is jelentős kockázatokat hordoz magában. A másik oldalon viszont lehetőséget teremthet a nearshoring/friend-shoring/reshoring, azaz a korábban olcsó kelet-ázsiai országokból ide települhet egy része a termelésnek, de reális esély nyílhat a nyugat-európai termelés egy részének áthelyezésére is.

Végül technológiai kockázatként a széleskörű kiberbűnözést, a kiberbiztonság hiányát jelöli meg a WEF. Ez nem véletlen, hiszen a legújabb informatikai technológiák ugyan segítik az egyes gazdasági ágazatok fejlődését, de kiteszik ezeket az ágazatoknak a kiberbűnözésnek.

A fentieken kívül még számos más folyamat is zajlik párhuzamosan, amelyek legalább annyira érdekesek. A fenti említett tíz kérdés/kockázat is bizonyítja számunkra, hogy 2023 sem ígérkezik nyugodtabbnak, mint 2022 volt.

Borítókép: MTI/EPA/Hszinhua