Novemberben még csak tízezerről volt szó, de a Big Tech vállalatok mélyrepülése egyre drasztikusabb döntéseket követel.
Az elmúlt esztendő egyértelműen katasztrofálisan sikerült a Big Tech cégeknek. A gigászok mindannyian a makrogazdasági nehézségekre mutogattak, amikor sorban elkezdték bejelenteni a tömeges elbocsátásokat. Ki így, ki úgy reagálta le saját döntését: Elon Musk vállvonogatva, Zuckerberg kezét tördelve, az Amazon pedig az elhibázott létszámnövelésre hivatkozva.
Tény, hogy az Amazon némileg túlvállalta magát, amikor a járvány idején akkorára hizlalta a munkavállalói létszámot, amellyel a vírusriadó végén – a vásárlói szokások visszarendeződésével – már nem tudott mit kezdeni. A vállalat a világ ötödik legnagyobb munkáltatójaként 1,5 millió alkalmazottat foglalkoztatott, ám a tavalyi év tőzsdei bedőlései (az Amazon esetében ez 40 százalékos értékvesztést jelentett) teljes újragondolásra késztette a vezetőséget.
A hatalmas létszámhoz képest a novemberben bejelentett 10 ezer fős elbocsátás valóban nem látszik erősnek, ám a vállalat jól láthatóan nem csak a HR területén, hanem minden szegmensben költségfaragásba kezdett. Az Alexa-projekt büdzséjének megnyirbálása, az újabb raktárok megnyitásának elhalasztása, a létszámstop bevezetése, az egyes kísérleti vagy folyamatban lévő fejlesztési programok befagyasztása mind megelőzték a humán munkaerő létszámának drasztikus csökkentését.
A kirúgottak száma azonban így sem volt elegendő, Andy Jessy vezérigazgató végül a múlt héten bejelentette, hogy a korábban beígért 10 ezer helyett 18 ezer főt bocsátanak el a vállalattól, „követve az éves terveket”. A kirúgások alapvetően a kiskereskedelmi és a HR-részleget érintik a már említett virtuális asszisztens, az Alexa-projekt mellett – utóbbi az elmúlt években egyébként is több mint 5 milliárd dolláros veszteséget okozott a vállalatnak, így az elbocsátottak száma is jelentős, kétezer fő feletti lesz.
Az Amazon január 18-án kezdi meg a megbeszéléseket az érintett alkalmazottakkal, akiknek végkielégítést, átmeneti egészségügyi hozzájárulást biztosít, és egyben igyekszik nekik új munkahelyet is találni.
A tőzsde már korántsem érzelmi alapon működik, így
a részvények majdnem 2 százalékot ugrottak a leépítések bejelentése után.
Fotó: 123rf
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Reméljük, Orbán hamarosan megfékezi a sátáni, önpusztító gonoszságot.
A „békés” tiszás aktivisták megrongálták stábunk kameráját és még rendőrt is hívtak Móna Márkékra.
A házelnök szerint ami áprilisban Magyarországon történik, annak európai politikai, illetve geopolitikai jelentősége lesz. Interjú esélyekről, régi-új kihívókról és a voksolás tétjéről.
Ukrán olajzsarolás, szentendrei lövések és Magyar Péter gyanús éjszakai kalandjai: Szűcs Gábor elemző a Vekkerben rántotta le a leplet a baloldali hergelés veszélyeiről.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter volt a Mandiner Klubest győri rendezvényének vendége. A tárcavezető beszélt Ukrajnáról, a miniszterelnököt ért fenyegetésekről és arról is, mit szeretne Zelenszkij elérni Budapesten.
Parádésan sikerült Nebojsa Vignjevics bemutatkozása.
Az ukránok folytatják a zsarolást és a fenyegetőzést, „ezért minden helyzetre felkészülünk”.
