RTL Klub, Blikk, Retro Rádió és Index – íme, a friss médiafogyasztási trendjeink!

„A globalizáció, a technológiai fejlődés és a médiafogyasztási szokások folyamatos átalakulása nemcsak a média egyes részpiacain hozott gyors és mélyreható változásokat, hanem néhány részpiac határai is változtak, elmosódtak az utóbbi időben” – áll a piaci változásokat folyamatosan nyomon követő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2022-es Médiapiaci jelentésében. A részletes dokumentumból egy sokszínű, technológiaintenzív, folyamatosan változó és fejlődő hazai tartalomipar rajzolódik ki, amely ugyanakkor egyre nagyobb kihívásokkal szembesül a globális platformok növekvő média- és reklámpiaci súlya miatt.

Lássuk, mennyi időt is töltöttünk naponta médiafogyasztással!

Forrás: Kantar Hoffmann-Scores Group / NMHH; Nielsen, Ariosz, Scores Group / NOK

• Több mint négy és fél órát néztük a televíziót,
• majdnem három és fél órát neteztünk,
• több mint két és fél órát hallgattuk a rádiót,
• napilapok és magazinok olvasásával pedig további negyed órát töltöttünk naponta.

Egyre jobban terjed a több képernyős (multiscreen) eszközhasználat, és egyre kevésbé jellemző a kizárólagos tévénézés. Magyarországon is mind szélesebb körben népszerűek az új médiaplatformok (audio- és videóstreaming-szolgáltatások, videómegosztók, közösségi oldalak), amelyek nemcsak a hagyományos médiával, hanem az online tartalomszolgáltatókkal is versengenek a felhasználók figyelméért és a reklámpiaci bevételekért.

„A tévécsatornák üzleti modelljét és bevételi kilátásait a videóstreaming-szolgáltatások és videómegosztók állítják kihívások elé, a rádióknak a megszámlálhatatlan mennyiségű és tematikájú online rádióval, a zenei streamingszolgáltatókkal és podcastokkal kell versenyre kelniük, a nyomtatott sajtónak – és egyre inkább az audiovizuális és az online tartalomszolgáltatóknak is – a különböző közösségimédia-platformok (Facebook, Instagram, TikTok) kihívásaira kell választ találniuk” – áll az NMHH jelentésében.

Televízió

Televíziót még ma is rendszeresen néz a felnőtt magyar lakosság döntő többsége (86%). Az erre fordított időt leginkább az életkor, a társadalmi státusz és a digitális felkészültség határozza meg.

A legnagyobb nézőtábora a két piacvezető kereskedelmi csatornának, az RTL Klubnak és  a TV2-nek van  a 18–22óra közötti műsorsávban. A legnézettebb közszolgálati csatorna a Duna TV volt ebben a műsorsávban.

Sokszínű televíziós piac

Magyarországon az elmúlt időszakban hét közszolgálati tévécsatorna, illetve nyolc országos kereskedelmi televíziós médiaszolgáltatás működött. A médiahatóság  szerint a magyarországi televíziós piac

A televíziós műsorszámok közül a kereskedelmi csatornák saját gyártású műsorai, valamint a kiemelt sportesemények vonzották a legtöbb nézőt.

„Bár a tévénézők aránya mintegy tíz százalékot esett az elmúlt tíz év során, a televízió továbbra is fontos szerepet játszik a magyar emberek tartalomfogyasztásában: egy átlagos napon a négy évnél idősebb hazai lakosság mintegy háromnegyede szokott tévézni” – írja az NMHH. Hozzáteszik: „A magyar háztartások 96%-a rendelkezik televízió készülékkel, mintegy 80%-uk korszerű sík képernyős változattal.”

Forrás: Nielsen Médiakutató Kft.

Online médiapiac

Az online tartalomszolgáltatást üzemeltető 271 hazai médiacégből mindössze hat lépi át az egymilliárd forintos éves árbevételi szintet. Ezek a következők:

• New Wave Media Group Kft. (origo.hu, she.hu, travelo.hu stb.),
• Net Média Kiadó és Internet Tartalomszolgáltató Zrt. (portfolio.hu, penzcentrum.hu stb.),
• Top News Hungary Kft. (twn.hu),
• Index.hu Zrt. (index.hu, velvet.hu stb.)
• AC News Kft. (acnews.hu, pepitamagazin.com)
• esport1 Kft. (esport1.hu, pcguru.hu, esportguru stream a mindigtvgo.hu-n).

Az NMHH négyezer fős mintán végzett reprezentatív kutatást; a mérések szerint a 16 évesnél idősebb lakosság 76%-a volt internethasználó. Az internetezés szinte teljes körűnek mondható a 16–50 éves korosztályokban, ugyanakkor az ötven fölöttiek körében az életkorral együtt növekszik az internetet nem használók aránya.

„Az otthonán kívül az internetezők kétharmada használt internetet, a legtöbben munkahelyen (43%) vagy utazás közben (36%). Az eszközhasználat szempontjából meghatározó, hogy egyre többen és egyre gyakrabban használják okostelefonjukat internetezésre” – írja az elemzés.

Újra tarolt az Index

ezután a 24.hu, az Origo és a Blikk következett. Az egy felhasználó által az adott oldalon tett látogatások száma alapján a leglátogatottabb oldalak közül az Indexre tértek vissza a legtöbbször.

„A legtöbb látogatást vonzó hazai tartalomszolgáltatások élmezőnye meglehetősen stabil. 2019 és 2021 között évente mindössze egy-egy oldal tudott bejutni ebbe a körbe: 2019-ben a Nemzeti Sport, 2020-ban a Portfólió, 2021-ben pedig a Telex” – jegyzi meg az NMHH.

Forrás: DKT-Gemius 15+, belföld

Print lapok

Noha a nyomtatott sajtó népszerűsége az online média előretörésével párhuzamosan csökken, különböző rendszerességgel még mindig több mint hétezer féle nyomtatott sajtókiadvány jelenik meg évente Magyarországon. Tematikus szempontból a magyarországi lappiacon az olvasottsági mérésben szereplő 294 nyomtatott lap

„A legmagasabb árbevételű lapkiadók sorát jelentős előnnyel vezeti a magazinokat és az összes megyei napilapot kiadó Mediaworks Zrt., amely az évek során több kiadó felvásárlása és beolvadása útján nőtt csaknem 48 milliárd forint éves nettó árbevételű céggé, s került a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonába, miután a tranzakciót a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette. Ez a nyomtatott lappiac 122 milliárd forintos teljes éves nettó árbevételének csaknem 40%-a” – áll az elemzésben.

A 15 év feletti népesség 42%-a olvasott rendszeresen újságot az elmúlt időszakban. A lappiacon az ingyenes kiadványok és a bulvár tematikájú periodikák helyzete stabilabb, a komoly tartalmat kínáló lapok iránti érdeklődés – néhány kivételtől eltekintve – évek óta csökken.

A havi magazinok közt pedig ott találjuk a Vitál magazint, a Glamourt, a National Geographicot vagy a Lakáskultúrát.

Forrás: NOK

Rádió

Magyarországon hét közszolgálati rádió működik. Az egyetlen országos kereskedelmi médiaszolgáltatás, a Retro Rádió mellett 159 körzeti, helyi, illetve kisközösségi rádió üzemel, összesen 223 frekvencia igénybevételével. A nem közszolgálati rádiók közül 83 kereskedelmi, 77 közösségi jellegű. A rádiós tematikákat tekintve a legtöbb mért hallgatottságú rádió zenei tartalmat sugároz (41%), ezután következnek a vallási/egyházi szemléletű csatornák (20%), majd a hír/közélet tematikájú médiaszolgáltatások (13%).

A rádió még mindig igazi tömegmédium: a magyar lakosság nagy része rendszeresen hallgatja valamelyik csatornát. A rádióhallgatás főként Budapesten kívül, a nagyobb településeken, az ötven év felettiek körében népszerű. A rádiózás része az emberek napi rutinjának.

„Míg a televízió jellemzően a késő délután és az este médiuma, addig a rádió inkább a reggeli tevékenységekhez, a munkába járáshoz kapcsolódik –

– olvasható a kutatásban.

A 29 év alatti korosztály körében folyamatosan csökken a rádióhallgatás, ami főként a helyettesítő médiumok nagy számával, az adók zenei kínálatával és a műsorvezetőik korösszetételével magyarázható. A kizárólag online elérhető rádióadások, illetve az audiostreaming-szolgáltatások, podcastok is gyorsan terjednek, ami hosszabb távon csökkenti a hagyományos rádiók hallgatottságát.

Az országos napi hallgatottsági listán a Retro Rádió vitte a prímet, őket a hálózatos formában működő Rádió 1 követte, majd két közszolgálati csatorna – a Kossuth és a Petőfi rádió – jött a sorban.

Forrás: Kantar Hoffmann–Scores Group / NMHH

Nyitókép: NMHH