Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Magyar infláció – hamar lencsenghet
2022. december 19. 15:14
A világ vezető gazdasági szervezete szerint fake news a túl laza magyar monetáris politikát vagy a „választási költségvetést” említeni a hazai infláció okaként. Ráadásul jövőre jelentősen csökkenhet a pénzromlás üteme.
2022. december 19. 15:14
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Fiatalok számára megdöbbentően magasnak, történelmi tekintetben is kiugrónak tűnnek a jelenlegi magyar inflációs mutatók. A 2022. novemberi 22,5 százalékos érték valóban olyan szinten van, amilyet nem láthattunk még a XXI. században.
Azonban ne felejtsük el, hogy 1990 elején még 40 százalék felé közelített a magyar drágulási ütem, és az inflációs világrekordot is hazánk tartja. 1945 augusztusa és 1946 júliusa között az átlagos napi infláció 207 százalék volt, a bolti árak pedig 15 óránként duplázódtak.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhez
Egyesek gyorsan megtalálták a jelenkori drágulás fő bűnöseit a jegybank és a kormány személyében. Túlságosan sokáig volt laza a monetáris politika, túl sok pénzt költött az állam.
Tény, hogy az alacsony kamatok és a központi költségvetés kiadásainak elszállása erősíti az inflációs folyamatokat. Azonban hazánk egyik szempontból sem lógott ki a régiós folyamatokból. Így a drágulás ütemének megnövekedése mögött nem országspecifikus tényezőket kell keresni.
Ezt támasztja alá az OECD legújabb inflációs előrejelzése is. Ahogyan azt az 1. ábra mutatja, a magyar árdinamika tökéletesen együtt mozog a többi V4-es ország görbéjével. Az infláció mértéke mind a négy országban gyorsan és jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban.
A grafikon emellett jó hírrel is szolgál számunkra. A tanúsága szerint ugyanis a gazdasági szervezet várakozásai szerint 2022 negyedik negyedéve után már csökkenő pályára fog állni a magyar inflációs trend.
Jövő év első negyedévében 18,1 százalékos áremelkedést vár az OECD, mely a második negyedévre 15,7 százalékra csökken. A harmadik negyedévben már csak hajszállal lesz az egy számjegyű érték felett a magyar inflációs ráta, a gazdasági szervezet ugyanis 10,6 százalékos értéket vár, mely 2023 végére 7,4 százalékra fog szelidülni.Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a magyar árdinamika egyáltalán nem különlegesen kiugró, ehelyett tökéletesen belesimul a régiós folyamatokba. Emellett az OECD várakozásai szerint
a közeljövőben már számíthatunk az áremelkedés ütemének mérséklődésére,
sőt 2023 végére a magyar inflációs mutató tekintetében a gazdasági szervezet már egyértelműen egy számjegyű értéket vár. Természetesen a jövőt nem látjuk előre, ám amennyiben a folyamatok számunkra is kedvezően alakulnak, úgy remélhetjük, hogy az OECD várakozásai beigazolódnak.
A pénzügyminiszter utasítására kirúgták a Mandiner vezérigazgatóját, főszerkesztőjét
A Mandiner tulajdonosa az MCC augusztus 31-i megszűnése után a Pénzügyminisztérium lett.
Utánajárás helyett szájbarágás: a 444 és a baloldal nem érti a jobboldal szellemi mélységeit és magasságait, csak heherészik, és semmibe veszi a saját olvasóit is
A 444-es szerző azzal próbálkozott, hogy „a szcénával kapcsolatban antropológiai jellegű érdeklődést mutató olvasók” számára „összeszedje”, hogy „kifélék-micsodák az új posztfideszes lapok, és mire számíthatunk tőlük.” Jelentem, a vállalt feladat csak töredékesen sikerült.
Köszönöm a Mandiner minden nézőjének és olvasójának a kitüntető figyelmet
A jövőben nagyobb szükség lesz rátok, mint hinnétek, mert muszájból sem szeretnénk összeköltözni.
Kacsoh Dániel, Kohán Mátyás és Lentulai Krisztián távozik a Mandinertől
„Terveink szerint egy új, a Mandiner kritikusan konzervatív szellemiségét tovább vivő médium megszervezésén kezdünk el dolgozni. Amint vannak fejlemények, a közösségi médiás felületeinken azonnal beszámolunk róluk!” – írja Kacsoh Dániel exfőszerkesztő-helyettes.
Sok barátom, pályatársam háborodott fel Győrffy Ákos, a Mandiner szerzőjének írásán
A sorozat arra kért magyar írókat, hogy írják meg egy történetüket valamiről, amit bánnak, ahol másként döntenének.
Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
az ember
2023. január 04. 09:04
Az árnövekedés nem vészes, csak kicsit több 20%-nál. De az tagadhatatlan, hogy az év eleji családi adóvisszatérítés egyszeri 600 milliárd forintja szerepet játszik benne. Jól tette a kormány, hogy meglépte ezt az adóvissaztérítést.
Válasz erre
3
0
lvjtn
2023. január 04. 09:04
az oecd ábra hitelességét némileg rontja, hogy 2020. elsó negyedéve előtt 2029. 4. negyedéve szerepel az ábrán
egyébként meg most képtelenség bármit is mondani a gazdaságról, akkora fölfordulás van a világban. meddig tart a háború, kik vonódnak bele, milyen őrült politikai lépések lesznek még, hány mellékhadszíntér nyílik, milyen lokális háborúk milyen erőforrásokat, nyersanyagokat drágítanak meg
a káosz peremén vagyunk, reménykedünk, de ennyi
Válasz erre
1
1
Reszelő Aladár
2022. december 22. 10:26
Ha már szakmázunk, akkor gyorsan írjuk le, hogy mi a különbség a nominális és a reáljövedelem közt. Az előbbi egy pénzben kifejezett érték és időről időre változik. A másik un. fogyaszói kosár, amiben egy előre meghatározott termékek és szolgáltatások vannak (kenyér, tej, benzin, gázszámla, vonalas füzet, buszjegy, LEGO, hajvágás, lakástörlesztő, albérleti díj, akármi). A kérdés kozárólag az, hogy egy adott ember az aktuális jövedelméből hány ilyen kosarat tudna megvásárolni. Ha többet, akkor nőtt a reáljövedeleme, ha kevesebbet, akkor csökkent.
Itthon hiába nő akár 20% felett a kosár értéke, ha közben az háztartások jövedelmei (fizetések és állami transzferek esetleg beszedett kamatok) is nőttek 15%-ot. Ekkor a nettó bukó csak 5%, ami rövid távon nem vezet elszegényedéshez.
Nyilván mindenkinek más kosara van, azaz mindenkit eltérő módon érint ugyanaz az áremelés.
Azt persze kimondhatjuk, hogy ez általában a háztartásoknak nem tesz jót, de a büdzsé általában jobban jön ki belőle. Illetve itt van a háttérben a HUF-EUR árfolyam mozgás is, ami pedig részben a háború részben az EU pénzek közti habverésnek is köszönhető. Ha itt el tudna indulni végre egy erősödés, akkor az is jótékonyan hatna.
Válasz erre
0
0
2022. december 22. 01:24
Nem tévedsz? Szerintem csak 166.580%! Ugyanazt a "tudományos" módszert alkalmaztam mint te!
Válasz erre
2
0