Altusz szerint politikai és biztonsági szempontból is alaposan mérlegelték a Volodomir Zelenszkij államfő által jegyzett meghívás elfogadását. „Háború dúl, Kijevet is bombázták, napokig nem volt áram- és vízellátás – azért ez igen komoly szempont. Ami a politikai megfontolást illeti, mindenképp indokoltnak láttuk, hogy egy adott ponton a magyar államfő vegye fel a közvetlen kapcsolatot a szomszédos állam elnökével a kárpátaljai magyarok ügyében is. Mindig mondtuk: nekünk százötvenezer okunk van a békére. Az út erre is alkalmat adott” – érvelt az igazgató.
Egy asztalnál Zelenszkijjel
Altusz rámutatott: sajnos az elmúlt időszakban nem jó irányba mozdult a kisebbségek helyzete Ukrajnában, s bár aligha várható azonnali megoldás, legalább megnyílt egy kommunikációs csatorna, amin keresztül a legfelsőbb szinten tudja Magyarország jelezni a sérelmeket. A magyar fél folyamatosan monitorozza a magyar közösség helyzetét.
Az út másik ága ennek megfelelően Kárpátalja érintése volt, ahol többek között a helyi felsőoktatás és az egyházak képviselőivel, nagycsaládosokkal, de a kormányzóval is lehetőség nyílt az egyeztetésre. „Képet kaptunk a helyi viszonyokról, az esetleges aggályokat pedig azonnal jelezni tudtuk a kormányzó úr felé” – foglalta össze az igazgató.
Rámutatott: az utazás apropóját adó kijevi esemény mindazonáltal egy multilaterális fórum volt, több mint húsz állam részvételével, melyek közül személyesen csak a litván, a lengyel, a belga miniszterelnök és a magyar államfő volt jelen, a többiek online csatlakoztak. A plenáris ülés után következett egy munkaebéd,