Pedig elég lenne évi negyedórát szánni egy orvosi vizsgálatra – az időben felismert prosztatarák ugyanis kezelhető és teljes mértékben gyógyítható. Szakértőt kérdeztünk!
Évente négyezerötszáz férfit diagnosztizálnak prosztatarákkal, és mintegy ezerötszázan vesztik életüket a betegség következtében Magyarországon – novemberben a férfiak egészségére fókuszálunk és ez a hónap a prosztatarák elleni küzdelem hónapja is. Ez a daganattípus a férfiak leggyakoribb tumoros betegsége:
hét férfiből egynél állapítanak meg ilyen típusú betegséget élete során – hívja fel a figyelmet Lakatos Péter belgyógyász professzor, a Vascular Diagnostics orvosigazgatója, aki segít összefüggéseiben látni a helyzetet. Hozzáteszi: az életkor mellett a genetikai hajlam, a hormonális okok és az étkezési szokások is befolyásolhatják a betegség kialakulását.
A prosztatadaganatra is jellemző, hogy
sőt a nagyon korán felismert elváltozás teljes mértékben is. Ami a gondot okozza az az, hogy a betegség a korai szakaszában legtöbbször tünetmentes. Ezért a legfontosabb eleme a kezelésnek a szűrés – méghozzá éppen emiatt rendszeresen – mutatott rá.
Ez lényegében nem más, mint egy urológiai vizsgálat, amelynek során a kezelőorvos eldönti, minden rendben van-e, vagy érdemes volna alaposabb vizsgálatba kezdeni. Ha az orvos úgy ítéli meg – például egy prosztatamegnagyobbodás esetén, ami egyébként 50 éves kor fölött minden férfinál megindul –, hogy szükség van további vizsgálatokra, akkor jön a labor.
Az úgynevezett PSA-vizsgálat már évtizedek óta rendelkezésre áll: a PSA maga egy prosztataspecifikus antigén, amit a vérből is ki lehet mutatni. Ha ennek értéke vérvétel és laborvizsgálat után normális, akkor megnyugodhat a páciens, nincs szó prosztatarákról. Ha viszont nagyon magas, akkor sajnos valószínűleg ez áll a háttérben – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Van olyan helyzet is azonban, amikor úgynevezett szürke zónás értéke van a PSA-nak, ami azt jelenti, hogy valamelyest emelkedett, de nem egyértelműen nagyon magas; s nem tudni, mi okozta az érték megnövekedését. Megemelheti egy gyulladás, a hosszabb ülés vagy a prosztata jóindulatú megnagyobbodása – aminek tünetei az akadozó vizelet, a gyakori és intenzív vizelési inger, vagy a vizelés során jelentkező fájdalom – azaz nem kizárólag a prosztatarák.
Ilyenkor jön a PCA3 genetikai vizsgálat a képbe, ami egy genetikai vizsgálat, aminek a segítségével
ha ennek értéke emelkedett, akkor elég nagy valószínűséggel daganatról van szó; egyéb esetekben, vagyis ha a PSA magas, de a PCA3 normális, ismét meg lehet nyugodni.
Ha ez megemelkedett, akkor viszont tovább kell menni, és ekkor jönnek a részletesebb vizsgálatok a rák kiszűrésére. Az orvosigazgató szerint ennek kiemelt jelentősége van:
vagy legalábbis a betegség visszaszorítható, ezáltal a beteg számára jó minőségű élet biztosítható.
De milyen kezelések állnak rendelkezésre, ha az embert prosztatarákkal diagnosztizálják? Az orvosigazgató szerint nem feltétlenül kell műtétre gondolni, mert rengetegféle gyógyszeres kezelést is kifejlesztettek már – az elmúlt 10-15 évben ugyanis rendkívüli fejlődésen ment keresztül a prosztatarák gyógyíthatósága is. „És ez azt is jelenti, hogy nagyon jó életkilátásaik vannak az ilyen betegeknek, persze csak akkor, ha valóban megtörténik a felismerés és a kezelés; vagyis a diagnózis fontos, de utána tudatosan el kell járni kezeltetni a betegséget” – húzza alá Lakatos Péter.
Azt ő is elismeri, hogy „a férfiak nem arról híresek, hogy könnyen el lehet őket rángatni ilyen vizsgálatokra”, azonban úgy látja, az elmúlt években, ha lassan is, de javult valamelyest a helyzet. Ebben komoly szerepe van a nemzetközi kampányoknak, úgy, mint az úgynevezett „Movember”-mozgalomnak is.
„Magyarországon is minden évben ez elég jelentős nyilvánosságot kap most is, és ez gondolom, ez segít abban, hogy elmenjenek a férfiak a vizsgálatokra.
Nem mondom azt, hogy elértük a célt,
hogy most már sokan mennek, vagy hogy mindenki elmegy, de egyre többen hál' Istennek.
A vizsgálatok egy része valóban kényelmetlen – tehetnénk hozzá – azt azonban fontos tudni, hogy az I. típusú (vagyis időben, még lokális daganatként felfedezett) prosztatarák túlélési esélyei meghaladják a 90 százalékot – míg a későn felfedezett tumor esetén minden harmadik érintett rövid időn belül meghal. A jelenleg prosztatarákban elhunyt évi 1500 emberből tehát 1050 túlélhetné a kórt –
Nyitókép: Shutterstock
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A plenáris üléseken több volt a politikai színjáték, mint a kézzelfogható eredmény a Parlamentben. A Tisza-kormány első hete megmutatta: a vitákban nincs hiány, a kormányzásban viszont annál több a kérdőjel.
Ha a Tisztelet és Szabadság Pártja számára ez a tisztelet, akkor milyen lesz a szabadság, amit megvalósítana?
Galla Miklós követőihez fordult segítségért.
A magyar nemzetiségűek körében is enyhe többségben vannak a negatív várakozások.
A BRFK folyamatosan tájékoztatást ad a szurkolókkal kapcsolatban.
A szervezett baloldal 2026 tavaszára lényegében széthullott.
