Az állami szabályozás szükséges, de negatív hatással lehet a digitális szolgáltatások fejlődésére – hangzott el az MCC konferenciáján.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) adott otthont az Alapvető állami funkciók a platformszabályozásban című nemzetközi konferenciának, ahol a következő kérdéseket vizsgálták meg: milyen feladatai és funkciói vannak vagy lehetnek az államnak a platformszabályozásban, vagy éppen milyen kihívásokkal kell szembenézni a jogalkotóknak a médiajog területén? Milyen nehézségekbe ütközik az adatvédelem és a versenyjog?
A rendezvényt Lánczi Péter, az MCC főigazgató-helyettese nyitotta meg.
„A média szabályozása olyan, mint a Hidrával való harc: ha az egyik fejét levágják kettő nő a helyére”
– jegyezte meg. Lánczi szerint pont e miatt a szélmalomharc miatt kell megérteni a platformszabályozás jogi alapjait, valamit a tapasztalatok megosztásával segíteni kell a különböző szabályozó szervek munkáját.
Sulyok Márton, az MCC Közjogi Műhely mint szervező részéről arról beszélt, hogy a megváltozott technológiai környezetben miért szükséges az „alapvető állami funkciók” uniós diskurzusból ismert kérdésével foglalkozni, és hogy miért és milyen leckék tanulhatóak más jogrendszerek szabályozási mintáinak vizsgálatából, tekintettel az állam, a szuverenitás és a szubszidiaritás fogalmainak változására a digitális térben.
A plenáris előadások sorában elsőként James C. Cooper, a George Mason Egyetem professzora szólalt fel, akit Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja követett. Az amerikai szakember felhívta a figyelmet arra, hogy
de ennek ellenére nem feltétlenül mondanak le az online szolgáltatások használatáról.
Cooper professzor példákon keresztül kifejtette azt is, hogy az állami szintű magánszféravédő-szabályozás negatív hatással lehet a digitális szolgáltatások fejlődésére. A szabályozó előtt az a lehetőség is ott áll, hogy a kihívásokra a status quo fenntartásával ad választ, és nem új szabályozás létrehozásával – zárta gondolatait a szakértő.
Bartóki-Gönczy Balázs érintette az amerikai tartalomszabályozás közelmúltbéli reformjainak kérdését, majd rátért az európai megoldások ismertetésére, bemutatva az uniós szabályozás sokrétűségét, valamint az az országonkénti médiaszabályozás aktuális kérdéseit, több pontban összegezve, hogy az állam alapvető funkciói miben nyilvánulnak meg a platformok szabályozása területén.
E körben beszélt
mint a szabályozás elengedhetetlen előfeltételéről, valamint arról, hogy az államnak a piac, a demokrácia és a felhasználók védelme is alapvető funkciója.
Fotó: Pixabay
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Közben az európai érdekeket szem előtt tartók joggal aggódnak amiatt, hogy az Európai Unió „a világ balekjává” vált – írta elemzésében a Nézőpont Intézet.
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
Nemcsak belpolitikailag, de a nemzetközi porondon is kínos helyzetbe kerültek a liberálisok.
Az Európai Bizottság jelenéséből az is kiderül, miért erőlteti az EU vezetése a többkulcsos adórendszert.
