Halálos áldozata is van az oroszországi plázában történt robbanásnak
Az orosz regionális kormányzó szerint a tüzet egy az orosz légvédelem által lelőtt ukrán drónból származó lezuhanó törmelék okozta.
Az orosz katonai bloggerek ledöbbentek, az ukránok örülhetnek. De vannak racionális katonai érvek az oroszok látványos, szimbolikus erejű visszavonulási döntése mellett.
Írta: Somkuti Bálint biztonságpolitikai elemző, hadtörténész
Költség-haszon elemzés. Amikor Szurovikin tábornok a mai délután bejelentette az orosz csapatok visszavonását a szimbolikus jelentőségű Herszon városából, az embernek elkerülhetetlenül ez a fogalom jutott az eszébe. A nyugati sajtóban Armageddon tábornoknak elnevezett hivatásos katona ismét tanújelét adta annak, hogy a kezét semmilyen politikai megfontolás nem köti.
ráadásul harc nélkül, nem sokkal a háború megkezdése után. Éppen ezért kiemelt politikai jelentőséggel bírt, feladása azonban katonai okokból több okból is szükségessé vált.
Ugyan adta volna magát a sztálingrádi hasonlat, ahol nagyon hasonló körülmények között kellett a szovjet/orosz katonáknak küzdeniük, de ismét bebizonyosodott, hogy ez a háború teljesen más mint a 20. századiak.
A Herszon ellátását biztosító, a széles Dnyeperen átívelő Andrejevka hidat folyamatos támadások érték, amióta az ukrán fegyveres erők megkapták az amerikai HIMARS rakétavetőket.
ezáltal a lassú és körülményesen használható kompokra maradt az összeköttetés a két part között. Bár a közúti hídért folyó tüzérségi/légvédelmi összecsapás sokkal látványosabb volt, mint a másik hídért, a nova kahovkai víztározó gátján futó vasúti összeköttetésért vívott küzdelem, katonai szempontból az utóbbinak sokkal nagyobb szerepe volt. Ugyanis az orosz fegyveres erők logisztikája elsősorban a vasúton alapszik. Úgy néz ki, ez utóbbit is sikerült annyira megrongálni, hogy lehetetlen, de legalábbis nagyon nehéz legyen a Dnyeper túlpartjára összpontosított 5-10 ezer fős, a hírek szerint elit ejtőernyősökből álló orosz erő ellátása.
Úgy tűnik,
a politikai szemszögből kiemelt fontosságú, azonban katonai szempontból alacsony értékkel bíró terület megtartását. A Dnyepert és torkolatát ugyanis a keleti partról is ellenőrzésük alatt tudják tartani.
Bár tagadhatatlan, hogy a nehézfegyverekben, elsősorban tüzérségben jelentős hátrányban lévő ukrán fegyveres erőnek valószínűleg súlyos veszteségekkel kellett volna számolniuk egy modern nagyváros ostromakor, ez a védőknek is egyértelműen súlyos kockázatot jelentett volna, különösen egy széles folyóval a hátuk mögött.
A döntésből felsejleni látszik, hogy az orosz vezetés a katonai veszteségeinek minimalizálására törekszik; amiből viszont egyenesen következik, hogy
E fenti képet viszont némileg árnyalja, hogy a Wagner csoport már a tavasz óta ostromolt Bahmut városában harcol a hírek szerint, és északon is több kisebb orosz támadásról adtak hírt a vojenkorok, azaz az orosz katonai bloggerek. Ez utóbbiak körében azonban egyértelmű a döbbenet a herszoni döntéssel kapcsolatban – egyesek a napok óta lebegtetett béketárgyalásokkal hozzák összefüggésbe a döntést.
Mint minden ebben az igen furcsa háborúban, ez a döntés is nehezen értelmezhető ilyen röviddel meghozatala után. Csak bízni tudunk benne, hogy hamarosan többet is tudunk.
Nyitókép forrása: Liveuamap