A bizottság nemet mondott rá, így törvény biztos nem lesz belőle.
Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága kedden tárgyalta Novák Előd, a Mi Hazánk parlamenti képviselőjének javaslatát, amelynek célja az lett volna, hogy törvény tiltsa a szivárványzászló kihelyezését középületekre.
A javaslat az alábbiak szerint módosította volna a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényt:
„A címer és a zászló (lobogó) használata során mindenki köteles megőrizni azok tekintélyét és méltóságát. A 7. § (1) bekezdésében meghatározott középületeken, vagy azok előtt tilos a különböző szexuális és nemi irányultságokra, illetve az azokat képviselő politikai mozgalmakra utaló, azok népszerűsítésére törekvő jelképek elhelyezése.
Az elmúlt években rendszeressé vált, hogy a hivatkozott rendelkezéssel érintett középületek homlokzatára az egyes szexuális- és nemi irányultságú csoportokat összefogó politikai mozgalmakhoz köthető ún. szivárványzászló került elhelyezésre.
A szivárványzászló – a közvélemény által kirívó szeméremsértésekkel, család- és közösségellenességgel azonosított »LMBT« mozgalom jelképeként – az állampolgárok többségének meggyőződését, érzületét súlyosan sértő módon, megbotránkozást kiváltva, a helyi közakarat ellenében, nagy nyilvánosság előtt került ily módon közszemlére tételre.
A szivárványzászló középületeink homlokzatán a magyar nemzeti lobogó mellett, azzal azonos méretben, mintegy egyenrangúként történő elhelyezése sértő és lealacsonyító módon meggyalázza Magyarország zászlaját, a kiemelt büntetőjogi védelmet élvező nemzeti jelképünket. Mindezért, a közjogi intézményeink és nemzeti jelképeink méltóságának fokozottabb védelme érdekében a zászlótv. idézett általános rendelkezésének kiegészítéseként, a jogalkotó részéről szükségessé vált a fenti tiltó szabály bevezetése – idézte a módosítási javaslat indoklását a Humen Online.
A portál emlékztetett arra is, hogy két héttel ezelőtt függesztette fel a parlament Novák Előd mentelmi jogát, épp a szivárványzászló-rongálás miatt.
A Humen Online beszámolt arról is, hogy a módosítási javaslatra reagált Sebián-Petrovszki László, a DK országgyűlési képviselője, egyben a Bizottság egyik alelnöke. Az ellenzéki képviselő elmondta,
„ez az egész valójában nem a zászlóról szól, hanem egy 500 ezer fős közösség elleni hangulatkeltésről és megfélemlítéséről”.
A javaslat végül a bizottságban elbukott, a többség nemmel, vagy tartózkodással szavazott, így törvény nem lesz belőle – írta a lap.
Nyitókép: MTI / Bruzák Noémi
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Egyre nagyobb hullámokat vet a képviselők választhatóságának korlátozása, még a kormánnyal szimpatizálók között is.
A tiltás, a szabad döntés megakadályozása nem szolgálja a közjót.
Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák.
Bayer Judit szerint a javaslatok pozitív változásokat hozhatnak, de a leglényegesebb kérdéseket nem lenne szabad társadalmi, szakmai egyeztetés nélkül eldönteni.
Az e-mailezés és chatelés azért nem lesz betiltva.
A népszavazáson a választók 58,86 százaléka járult az urnák elé.
A déli-balatoni vonalon egy nagyméretű fa dőlt a felsővezetékre.
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
