Újabb hullámban költöznek Közép- és Kelet-Európába Nyugatról a különböző üzleti szolgáltatásokat kínáló multinacionális vállalatok, derül ki a Reuters jelentéséből. A brit hírügynökség szerint régiónk egyre több befektetőre számíthat a jövőben, hiszen még az adott inflációs nyomások ellen is takarékosabb, és gazdasági kilátásai sokkal jobbak más versenytársakkal szemben
Nemrég számolt be arról a Makronóm, hogy az Egyesült Államok felhasználja energiaár-előnyeit a válságtól sújtott Európával szemben, hogy meggyőzze a német vállalatokat a tengerentúli költözésre, ráadásul adókedvezményeket és a nyersanyagok jobb, olcsóbb elérését is felkínálja nekik.
Ahogyan azt megírtuk, nem kevés német cég találta csábítónak az amerikai ajánlatot: csupán négy nagyvállalat, a Lufthansa, a Siemens, az Aldi és a Fresenius egészségügyi cég, közösen 300 millió dollárt (közel 129 milliárd forintot) fektettek be Oklahoma-államba.
Közben
Ennek fényében számos szakértő figyelmeztetett arra, hogy az elhúzódó energiaválság véglegesen tönkreteheti Európa ipari szerkezetét, míg az európai vállalatok leállása és külföldre vándorlása súlyos döntéshozói aggodalmat vált ki, előre vetítve a kontinens teljes ipari leépülését, írtuk.
Most pedig a Financial Times is arról cikkezik, hogy miközben az európai vállalatok egy nehéz télre készülnek, a vállalatvezetők és a politikusok a kontinens teljes ipari leépülésétől tartanak.
Mindaddig ameddig az európai ipari szektorban egyes vállalatok azért aggódnak, hogy sikerül e túlélniük a válságot csökkentve termelésüket és alkalmazottakat bocsátva el, Közép- és Kelet-Európában a kiszervezett üzleti szolgáltatásokat kínáló multinacionális cégek úgynevezett elosztott szolgáltetó központjai (Shared Service Center, SSC) egyre több munkaerőt vesznek fel, jelenti a Reuters.
Nem egy új jelenségről van szó tulajdonképpen, hiszen Prágában, Varsóban és Budapesten a nyugati cégek már régóta kihasználják a jól kiképzett munkaerőt, amely a nyugatihoz hasonló termelékenységgel dolgozik, viszont jóval alacsonyabb bérekért hajt végre olyan szolgáltatásokat, mint a szoftverfejlesztés, adminisztráció és a bérszámfejtés, de akár kutatásokat is végez nagy európai és amerikai ügyfelek számára.
A Reuters rámutat, hogy a világjárvány idején virágzó közép-európai szolgáltató központok (SSC), a jelenlegi viharos idők alatt is több alkalmazottat vesznek fel – ez a helyzet például a Szilícium-völgyi székhelyű Pure Storage nevű szoftverfejlesztő vállalatnál is, amely szeptemberben közölte, hogy megduplázza a prágai központjában dolgozó mérnökök számát, és azt tervezi, hogy 2023-ban, majd 2024-ben is ugyanezt teszi.
A Reuters hangsúlyozza, hogy a közép- és kelet-európai régió előnyei közé tartozik, hogy sokkal jobban teljesít esetleges versenytárs-régiókkal szemben gazdasági értelemben.
Az indiai információs és technológiai (IT) szektor exportőrei például az elmúlt néhány negyedévben szűk haszonkulcsokba ütköztek, miközben nem könnyen tudják otthon tartani alkalmazottaikat az ágazatra már jellemző munkaerőhiány közepette, derül ki a brit lap elemzéséből.
Mindeközben, a jelenlegi válságos környezet idején, amikor a szakértők globális recesszióra számítanak a nagyobb gazdaságokban, a közép- és kelet-európai gazdasági kilátások a helyzethez képest kimondottan optimisták, véli a Reuters.
Az elemzés továbbá kiemeli, hogy
a cégek és a szakértők szerint.
Az imént említett Pure Storage cseh központ vezetője – Paul Melmon – elárulta a brit lapnak, hogy még az infláció mellett is költséghatékonyabb Prágában felvenni egy mérnököt, mint a Szilícium-völgyi Mountain View-ban.
Ezen túlmenően a távmunka biztosításának lehetősége – ami felpörgette a szolgáltatási szektort a világjárvány idején – szintén jelentős előnyt jelenthet (például energiatakarékosság szempontjából), és a nagy piacokon (pl. Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban) tapasztalható infláció ismét a kelet-közép európai régió vonzóképességét erősíti, hangsúlyozza a brit lap.
Jonathan Appleton, a Csehországi Üzleti Szolgáltató Vezetők Szövetségének (ABSL) ügyvezető igazgatója ezért is véli úgy, hogy
Hasonlóképpen Adam Jamiol, a PwC munkatársa is több befektetésre számít a közép- és kelet-európai régióba, miközben Lukasz Gebski, a Teleperformance Polska telefonközpont vezérigazgatója kiemelte a Reutersnek, hogy szerinte az erős bérnyomás a nyugati munkaerőpiacokon olyan szintre emeli a munkaerőköltségeket, amelyek mellett már nehéz hatékonynak lenni.
A Reuters szerint az üzleti szolgáltatási szektor fejlődése – amely 25 évvel ezelőtt szinte a semmiből olyan iparággá nőtte ki magát, amely közel 800 000 munkavállalót foglalkoztat Közép- és Kelet-Európában – egyre fontosabb növekedési tényezőt jelenthet a helyi gazdaságok számára.
(Fotó: Pixabay)
A mai Péter Magyar azért hasonlít egykori önmagára, csak most az idegeli be, ha nem róla szólnak a hírek, nem vele van tele sajtó.
Különösen a média- és intézményépítés terén.
A Mi Hazánk elnökhelyettese a Hotel Lentulaiban fejtette ki véleményét a Tisza Párt elnökéről, aki ismét helyretette a hozzá lojális ellenzéki portált.
Az áttekintés a Telex, a 444, a HVG, a Mandiner, a PestiSrácok és a Magyar Nemzet cikkeire támaszkodik.
Magyar Péter EP-képviselője igyekezett gyorsan kereket oldani a Mandiner riportere elől.
Milyen az igazi Magyar Péter, miért tartják „buzogánynak”, és ki kezdte a gyűlölködést a politikai közbeszédben?
A nemrég Magyarországon is bemutatott Merkel-sikerkönyv szerzőjével az exkancellár örökségéről, európai hatásairól és az osztrák gazdaság állapotáról is beszélgettünk.
Ha a vágóhídi marhák fájdalommentes leöléséért petíciók íródnak, sőt valódi tömegek tiltakoznak az ilyen ügyekben, akkor talán hús-vér embereket sem kellene golyófogónak használni. Ungváry Zsolt írása.
