Összetört a harangozó

„Távozik az MSZP-ből Ujhelyi István, a párt EP-képviselője. »Hosszú idő tépelődése, belső vajúdása és gyászmunkája után írom ezeket a sorokat« – olvashatjuk a bánatos harangozó szívszorítóra tervezett levelében. »Valami összeragaszthatatlanul eltört. (...) Hogy ennyi sebet tud ejteni egy darabokra hulló kapcsolat.« A monológból az önmarcangoló emlékezés sem hiányzik: »Próbáltam felrázni a közösségünket az elmúlt években, a legutóbbi sokkoló mértékű választási vereség után.« (Esély néven új felekezetet tervezett, de kiröhögték. »Nem a sezlonokat kell lecserélni, ha deficites az örömtanya.«)

Nem mondanám, hogy az eposzi hangvétel megríkatta volna az olvasókat. Ellenkezőleg. A hozzászólók zöme kondoleálás helyett kritikai megjegyzésekkel illette a szocialista poétát. (Az indulatosabbak a szülőket is szóba hozták.) »A süllyedő hajó esete a patkánnyal« – írja egyikük. »Ráébredt, hogy az utolsó húscafatot is lerágta a pártjáról. Remélem, az EP-mandátumot is leadja majd.« (Utóbbit az MSZP is reméli – sőt követeli.) Más a bejelentés pozitív oldalát emeli ki: »Gerincbántalmai biztosan nincsenek, ahhoz gerinc is kellene. Irány a DK, Pityu! Ott még az árnyékormányba is bekerülhetsz.«

Azért fogadjuk el, hogy Pityuban tényleg »összetört valami«. Előbb elszállt az elnöki poszt reménye, hamarosan elszáll az újabb EP-képviselőség reménye… Még a végén dolgoznia kell. Juj!”

Nyitókép: MTI/Kovács Attila