Schmidt Mária hangoztatta, „a tárlat büszkén mutatja be azokat a cigány embereket, akikre az egész nemzet felnéz”.
Az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállaló magyar cigány hősöket bemutató tablókiállítás nyílt kedden Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt.
Az Együtt, szabadon – Magyar cigány hősök című kiállítás megnyitóján Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kijelentette:
A politikus közös felelősségnek nevezte egy olyan jövő építését, amelyben nem az a kérdés, hogy valaki „roma vagy sem”, hanem az, miként tud hozzájárulni a közösség javához, megerősíteni Magyarország gazdaságát.
Megjegyezte, amikor a cigányságról esik szó, az emberekben két kép – a cigány kultúra gazdagsága és a nyomor, a szegénység – szokott „elővillanni”.
Magyarországon azonban 2010 óta „soha nem látott egység” valósult meg – mondta, kiemelve, hogy az egység adja az erőt, a hitet és a reményt a nehézségek leküzdéséhez.
Sztojka Attila beszédében üdvözölte a miniszterelnök azon szavait, amelyek szerint a cigányság felzárkózási folyamatait „programszinten támogatni kell”.
A kormánybiztos megemlékezett a napokban elhunyt Szakcsi Lakatos Béla zongoraművészről, zeneszerzőről, a magyar dzsessz kiemelkedő alakjáról.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a tablókiállítást eddig falvakban, kisvárosokban és megyeszékhelyeken sok-sok tízezer ember látta. A kiállítással arra tettek kísérletet, hogy újrakezdjék a párbeszédet a magyar cigányság „szerepéről és helyéről” – hangsúlyozta.
„A tárlat büszkén mutatja be azokat a cigány embereket, akikre az egész nemzet felnéz”
– fogalmazott Schmidt Mária, aki szerint a tablón megjelenített emberekben közös, hogy szívvel-lélekkel tették a dolgukat, és képesek voltak „fényt vinni a világba”.
Kijelentette: a szocializmusban nemzedékek nőttek fel úgy, hogy hazugság vette körül őket. A magyar cigányság életét, sajátos kultúráját, életvezetési szokásait, nyelvét, és a többségi társadalom velük kapcsolatos magatartását is megmérgezte a hazugság – fűzte hozzá.
A rendszerváltoztatásra utalva Schmidt Mária azt hangoztatta: „ezelőtt 33 évvel a hazugság megszüntetésére szövetkeztünk, ebben a cigányságnak is fontos szerepe van és volt”.
A hősökre való emlékezés fontosságát hangsúlyozva felidézte: a Terror Háza Múzeum kezdeményezte, hogy közterületet nevezzenek el Puczi Béláról, a 1990. márciusi marosvásárhelyi vérengzés során a magyarokat védelmező hidegvölgyi cigányok egyik vezéralakjáról, valamint dokumentumfilmet készítettek Szakcsi Lakatos Béláról; ez a művész halála miatt hiánypótlóvá vált.
A Terror Háza Múzeum MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a tárlat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosság együttműködésében valósul meg. A tablókiállítás eddig 27 helyszínen járt – írták.
A Terror Háza vonatkozó bejegyzését alább tekinthetik meg:
(MTI)
Nyitókép: Terror Háza Facebook-oldala
Sőt, fenti kérdésre is közel megnyugtató választ kap, aki ellátogat a Light Art Museum (LAM) új tárlatára. A More Than Human azzal játszik, ami ma már talán nem is olyan távoli valóság: mi jön vagy jöhet az emberközpontú világ után.
„Míg az első félidőben az ilyen eseteket még lefújta a játékvezető, itt már nem tette.”
A magyar válogatott csaknem egy félidőn keresztül emberhátrányban játszott Írországban.
Elemzés a helyi önazonosság védelméről szóló törvényről.
Azt is megtudtuk, melyik kisebbségi csoportot kedvelik leginkább és legkevésbé a csehek.
Ezek az Aranyosival tuti, hogy a Kurucon is publikálnak.
Jimmy Kimmel konkrétan hazudott a Charlie Kirk gyilkosság kapcsán, csak és kizárólag azért, hogy hergeljen. Ezt már a Disney sem tudta lenyelni.
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
