Schmidt Mária hangoztatta, „a tárlat büszkén mutatja be azokat a cigány embereket, akikre az egész nemzet felnéz”.
Az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállaló magyar cigány hősöket bemutató tablókiállítás nyílt kedden Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt.
Az Együtt, szabadon – Magyar cigány hősök című kiállítás megnyitóján Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kijelentette:
A politikus közös felelősségnek nevezte egy olyan jövő építését, amelyben nem az a kérdés, hogy valaki „roma vagy sem”, hanem az, miként tud hozzájárulni a közösség javához, megerősíteni Magyarország gazdaságát.
Megjegyezte, amikor a cigányságról esik szó, az emberekben két kép – a cigány kultúra gazdagsága és a nyomor, a szegénység – szokott „elővillanni”.
Magyarországon azonban 2010 óta „soha nem látott egység” valósult meg – mondta, kiemelve, hogy az egység adja az erőt, a hitet és a reményt a nehézségek leküzdéséhez.
Sztojka Attila beszédében üdvözölte a miniszterelnök azon szavait, amelyek szerint a cigányság felzárkózási folyamatait „programszinten támogatni kell”.
A kormánybiztos megemlékezett a napokban elhunyt Szakcsi Lakatos Béla zongoraművészről, zeneszerzőről, a magyar dzsessz kiemelkedő alakjáról.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a tablókiállítást eddig falvakban, kisvárosokban és megyeszékhelyeken sok-sok tízezer ember látta. A kiállítással arra tettek kísérletet, hogy újrakezdjék a párbeszédet a magyar cigányság „szerepéről és helyéről” – hangsúlyozta.
„A tárlat büszkén mutatja be azokat a cigány embereket, akikre az egész nemzet felnéz”
– fogalmazott Schmidt Mária, aki szerint a tablón megjelenített emberekben közös, hogy szívvel-lélekkel tették a dolgukat, és képesek voltak „fényt vinni a világba”.
Kijelentette: a szocializmusban nemzedékek nőttek fel úgy, hogy hazugság vette körül őket. A magyar cigányság életét, sajátos kultúráját, életvezetési szokásait, nyelvét, és a többségi társadalom velük kapcsolatos magatartását is megmérgezte a hazugság – fűzte hozzá.
A rendszerváltoztatásra utalva Schmidt Mária azt hangoztatta: „ezelőtt 33 évvel a hazugság megszüntetésére szövetkeztünk, ebben a cigányságnak is fontos szerepe van és volt”.
A hősökre való emlékezés fontosságát hangsúlyozva felidézte: a Terror Háza Múzeum kezdeményezte, hogy közterületet nevezzenek el Puczi Béláról, a 1990. márciusi marosvásárhelyi vérengzés során a magyarokat védelmező hidegvölgyi cigányok egyik vezéralakjáról, valamint dokumentumfilmet készítettek Szakcsi Lakatos Béláról; ez a művész halála miatt hiánypótlóvá vált.
A Terror Háza Múzeum MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a tárlat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosság együttműködésében valósul meg. A tablókiállítás eddig 27 helyszínen járt – írták.
A Terror Háza vonatkozó bejegyzését alább tekinthetik meg:
(MTI)
Nyitókép: Terror Háza Facebook-oldala
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Szemerey Samu országos főépítész és Sári Zsolt államtitkár az Üllői úti Lechner-palota rekonstrukciójának elindulását ígérik, és hogy minisztériumaik „házmesterség” helyett támogatóként állnak majd az önálló és független Iparművészeti mögött. Mindez a nulla forintból összehozott épülettörténeti tárlat megnyitóján hangzott el.
Máskülönben „nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára.”
A szlovák–cseh–magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Forrás című dráma a július 3-án kezdődő 60. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába is meghívást kapott.
Szénási Szilvia, az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány ügyvezető igazgatója attól tart, hogy egy új politikai korszakváltásnak ismét a romák lennének a vesztesei.
„Nagyon szomorú, hogy erről kell ismét beszélni” – írta az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány ügyvezető igazgatója.
A közel másfél száz művet felvonultató életmű-kiállítás izgalmas játékra hívja a nézőt, „merj perspektívát váltani” mottóval.
A déli-balatoni vonalon egy nagyméretű fa dőlt a felsővezetékre.
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
