Több mint egy évtized után vallott Kiss Árpád egy exkluzív interjúban. Gyurcsány Ferenc neve is felbukkant.
A Mediaworks Hírcentrumának adott exkluzív interjúban
Tizenhárom év tagadás után Kiss Árpád arról is beszélt, hogy további két társa is volt a brigádnak, ám ők a mai napig szabadlábon vannak. A börtönben láthatóan megtört férfi állítja, mindketten pénzzel és lőszerekkel segítették őket, ráadásul egyikük, akinél Kiss szerint még a felbujtás is megállhat, korábban jobbikos önkormányzati tisztségig jutott. Az ügyben új nyomozás is indult, abban pedig a nyomozók utóbbi férfi jobbikos kapcsolatai után érdeklődtek – fogalmazott Kiss Árpád.
A Kozma utcai börtönben készített interjút a Mediaworks Hírcentruma Kiss Árpáddal, a romagyilkosságok elsőrendű elítéltjével. A jogerős verdikt szerint Kiss volt annak a kivégzőosztagnak a vezetője, amelynek a tagjainak a lelkén hat ember élete szárad. A halálbrigád 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt.
Az édesapát és négy és fél éves kisfiát kivégezték, a másik gyermek el tudott menekülni a gyilkosok elől. Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején történt, hat ember halálával végződött cigánygyilkosságok miatt 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg az utolsó két emberölésnél Kisséknek sofőrként segítő, idén augusztus 20-án szabadult Csontos Istvánt tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést, és hagyta helyben a korábbi ítéleteket.
Kiss elmondta: „Enyém volt a gépjármű, amivel a helyszínekre mentünk, az azzal való lebukást kellett elkerülni, az útvonalat gondosan megterveztük, hogy merre fogunk menni, szóval részemről ez nem tűnt bonyolultnak, de a többiek nevében nem szeretnék nyilatkozni.”
Hozzátette: „Az általunk elkövetett – 2008. július 21-i – támadás előtt volt egy etnikai konfliktus Galgagyörkön, felvonult a Jobbik által létrehozott Magyar Gárda.
A feszültséget a Magyar Gárdában hangadó – a Katonai Biztonsági Hivatallal együttműködő – egykori honvédtisztek, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomba is beépült fedett ügynökök fokozták.
Ezt követően kaptunk az egyik szabadlábon lévő társunktól egy tippet, hogy érdemes lenne Galgagyörkön romákat megtámadnunk.”
Kiss azt nyilatkozta, hogy a romagyilkosságok perében kulcsmomentum volt, amikor megjelent Gyurcsány Ferenc. Aznap szeretett volna beszélni Csontos István, ám ekkor úgy döntött, még sincs mondanivalója. „Továbbra is úgy gondolom, hogy ez kulcsmomentum volt, hogy
az egykori miniszterelnök megjelent a tárgyalóteremben. Ez egyértelmű nyomásgyakorlás volt a részéről, amit a mai napig gyomorforgatónak tartok.”
Kiss leszögezte: „A bűncselekmények megtörténtek, azokat mi követtük el.”
Hangsúlyozta: „Nehéz utólag elmondani, hogyan kerül az ember ilyen tudatállapotba. Nem volt szándékos az első gyilkosság Nagycsécsen, ebben biztos vagyok. Nekem ez biztosan nem állt szándékomban. Én már feldolgoztam magamban a történteket. Végigvettem a saját hibáimat.
Belekerültem egy olyan cselekménysorozatba, amivel ideológiailag egyáltalán nem értettem egyet.
Minden elkövetővel a testvéremen keresztül ismerkedtem meg. Én benne megbíztam, őt segítettem a végletekig. Legyen az akármilyen dolog, akkor is tudtam, hogy amit teszünk, az rossz. Vállaltam, hogy a testvérem bármit csinál, abban én őt támogatni fogom. Nem tudtam volna a társaimat eltántorítani, részükről volt egy nagyon erős cigánygyűlöletből fakadó elhatározás, nekem pedig el kellett döntenem, hogy ebben részt veszek vagy sem.”
Kiss szerint egy alaposabb nyomozás azt feltárhatná, hogy ez nem ő volt a csapat vezetője, ahogyan a bűntársak felelősségét is meg lehetne állapítani, írja a Mediaworks Hírcentruma.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szerdán közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban. Ebben azt írják:
„A kormánypárti médiát futótűzként bejárja a cigánygyilkosságok miatt elítélt Kiss Árpáddal készült legújabb interjú, amiben ismét megemlíti a korábban már általunk cáfolt állítását, miszerint a HVIM soraiba férkőzött ügynökök szították volna az etnikai konfliktust.
Továbbra is visszautasítjuk az ügynökszervezet vádját és becsületsértési pert indítunk nemcsak Kiss Árpáddal szemben, hanem az ő hazugságait közlő médiafelületekkel szemben is! Érthetetlen számunkra, hogy a kormánypárti médiának miért áll érdekében beállítani minket „hasznos idiótáknak”, akik Gyurcsány parancsára „balhéznak”. Lehet, hogy vannak baromarcúak, akik bármire kaphatóak, de mi nem azok vagyunk. Mi gondolkozó, felelősségteljes, szellemi hagyományokhoz ragaszkodó, autonóm harcosok vagyunk. Nem rángat minket senki sem dróton, semmiféle bűncselekményre nem vagyunk kaphatóak sem direkt, sem hátsó sugalmazás által.
Felhívjuk a tisztelt média figyelmét, hogy tartsa tiszteletben a jó hírnevünket és ne indítson ellenünk egy burkolt lejárató kampányt!”
Borítókép: Kiss Árpád a Kúria ítélethirdetésén 2016 januárjában. A legfőbb bírói fórum tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot. (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
A 2008-as népszavazáson elsöprő többségben mondtak nemet az egészégügy privatizációjára, a Tisza Párt titokban mégis kijátszaná az állami rendszert a magánbiztosítóknak.
Nagyon úgy látszik, hogy Magyar Péter feloldotta a szájzárat az emberei egy részénél, így Tarr Zoltán nyilatkozott stábunknak. Kínosan sikerült.
Magyar Péter és a Tisza Párt úgy tagadja a hatalmas megszorítás-tervezetet, ami kiszivárgott a párt berkeiből, mint Lendvai Ildikó MSZP-elnök 2002-ben, és Gyurcsány Ferenc 2006-ban. Magyar Péter hasonlít Gyurcsányékra?
2004. december 5-én tartották a népszavazást a kettős állampolgárságról.
Fejlődőképes íróként gondol magára.
Teljesen összeállt a baloldal.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A politikai botrány elsodorta a Trump-család nagyszabású tervét.
