Az angolszász rendszerekben Orbán 2022-től a parlamenti helyek 82 százalékát birtokolná; 2010 után pedig a 98 százalékuk lett volna az övé.
„Orbán Viktor és a Fidesz 2010-ben tért vissza a hatalomba, és nyolc év ellenzéki mivolt után kétharmados többséggel nyert. Ekkor az ország 176 egyéni választási körzetre volt osztva. Mennyit nyert ettől Orbán és a Fidesz-KDNP? 173-at. Orbán jobboldali pártszövetsége ellenzékből, a régi választási törvény alapján, a 176 körzetből 173-at nyert el – ami 98,3 százalékot jelent.
Bármelyik angolszász országban, legyen az Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, stb, ez a parlamenti helyek 98 százalékát is jelentené, az ott érvényben lévő »a győztes mindent visz« elv miatt. (...)
Az ellenzék szerint az új magyar választási rendszer kevésbé demokratikus, kevésbé reprezentatív, mivel jobban érvényesíti a többségi elvet, eltörölték a második fordulót és önkényesen húzták meg az egyéni körzetek határait. Úgyszintén évek hangoztatják, hogy az új rendszer az ellenzék ellen jött létre, mivel nehezebb benne elindulni… vagy épp könnyebb, ami viszont Orbán eszköze az ellenzék megosztására. Az ellenzék mindkét érvelést használta.
Szóval az első problémájuk, hogy a győztes több helyet kap a parlamentben, mint amekkora arányban szavaztak rá az emberek. Például a Fidesz-KDNP 54 százalékot szerzett a listás szavazatokból 2022 áprilisában, de a parlamenti helyek 68 százaléka az övé. Ez igaz. Csakhogy ez így volt a régi, 1989-től 2012-ig érvényben lévő választási rendszerben is. A 2010-es választások után a Fidesz úgyszintén a parlamenti helyek 68 százalékát tudhatta magáénak – a listás szavazatok 52,7 százalékával. Az ellenzék érvelése szerint ráadásul a »győztes mindent visz« elvén működő angolszász többségi választási rendszerek antidemokratikusak, habár ezt sosem fogják elismerni: akárhányszor baloldali politikust kérdeztem ezzel kapcsolatban, valami olyasmit válaszoltak, hogy „Amerika egy régi demokrácia, ahol működik a fékek és egyensúlyok rendszere”. Szóval az 1989-2012-es választási rendszer is több parlamenti helyet adott a győztesnek, mint a valós támogatottsága, a mostani pedig egy kicsit még többet ad. (…)
Ha a 2022-es Fidesz-győzelmet alkalmazzuk az amerikai vagy brit választási rendszerre, amiben »a győztes mindent visz«, akkor az a parlamenti helyek 82 százalékát jelentené a Fidesznek (mivel ott csak egyéni körzetek vannak, s a 106 körzetből 87-et nyertek Orbánék).
Az ellenzék álláspontja olyasmi, hogy a valóban demokratikus választási rendszer az vagy a régi volt (ami nem arányos, hanem kevert), vagy a kizárólag az arányossági elvet érvényesítő rendszerek azok (ezekben nincsenek egyéni képviselői kerületek, csak listák, mint Hollandiában). De ez nem igaz: a demokrácia modern kori születésétől fogva az eredeti választási rendszer a „győztes mindent visz” elvére épült. Ezt korrigálták az arányossági elv hozzáadásával, és nem fordítva. Ez biztosítja, hogy a politikusoknak valódi kapcsolata legyen az emberekkel és a területtel. És van egy gyakorlati különbség is: a kevert és többségi rendszerek jobban biztosítják a kormányozhatóságot, mint az arányos rendszerek – az utóbbiak ugyanis végtelen koalíciós problémákkal és törékeny kormányzással járnak.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Mindenki az energiaellátás nagy problémájával küzd.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
Csak egy nemzeti kormány tudja fenntartani az eddigi migrációs politikát.
A nemzetközi sajtó ismét a magyar választási rendszeren rugózik, miközben a kormány szerint politikai narratívák sulykolása és alaptalan sugalmazások zajlanak a kampány hajrájában.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
Kemény, határozott vélemény.
Deák Dániel és Nógrádi György szerint az energiaellátásért folyó globális küzdelem újabb állomását láthatjuk a Török Áramlat elleni vajdasági robbantási kísérletben.
A beszámolók szerint a támadásban egy erőmű és több lakóház is megrongálódott.
