Aláírták a szerződést az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer második ezredének Törökországba szállításáról - jelentette be Dmitrij Sugajev, az orosz Szövetségi Haditechnikai Együttműködési Szolgálat vezetője kedden a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva az Armija-2022 nemzetközi haditechnikai fórumon.
Sugajev elmondta, hogy a megállapodás magában foglalja egyes rendszerelemek gyártásának törökországi lokalizálását is. Hozzátette, hogy a szerződés gyakorlati végrehajtása már folyamatban van, és a kétoldalú haditechnikai együttműködés a két ország elnöke között létrejött megállapodásoknak megfelelően fejlődik. Moszkva és Ankara először 2017-ben állapodott meg Sz-400-asok szállításáról.
Törökországa volt az első NATO-ország, amely ilyen rendszereket rendelt, ami negatív reakciót váltott az Egyesült Államok és a szövetség egésze részéről. Washington, hogy rávegye Ankarát az ügylet felmondására, egyebek között kizárta a török felet az F-35-ös ötödik generációs vadászbombázó repülőgépek gyártására irányuló amerikai programból, és 2020 decemberében egyoldalú szankciókat vezetett be ellene.
Az SA-21 Growler NATO-kódnevű Sz-400-as Triumf egy nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer, amely intenzív tűzben és elektronikus zavarás mellett is képes leküzdeni támadó és felderítő légi eszközöket, beleértve a lopakodó technológiájú repülőgépeket is. Az Armija-2022 nemzetközi haditechnikai fórum augusztus 15. és 21. között zajlik a Moszkvához közeli Kubinka Patriot kiállítási központjában, az orosz védelmi minisztérium szervezésében.
(MTI)
Nyitókép: Orosz Védelmi Minisztérium/AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Menczer Tamás kiemelte, hogy Orbán Viktor azért küzd most Brüsszelben, hogy Magyarország mindebből kimaradjon.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Régi-új érdeklődő a láthatáron.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Petteri Orpo szerint nincs idő a finomkodásra: le kell törni Belgium ellenállását, különben baj lesz.
Kína határozottan ellenzi azokat az uniós törekvéseket, amelyek a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról szólnak.
A demonstrálók szeretnének minél közelebb jutni az Európai Tanács ülésének épületéhez, ezzel is nagyobb nyomást gyakorolva a politikusokra.
