Vezérelt szerencse

2022. augusztus 03. 09:27

A labdarúgás elsőrendű eszköz a társadalmi indulatok felkorbácsolására.

2022. augusztus 03. 09:27
null
Magyar Nemzet

„Azt mondja a híres csellóművész, hogy életében már ötven szerzőtől játszott darabot. Holott – teszi hozzá hamiskás mosollyal – sokan el sem hiszik, hogy összesen akad ennyi mű erre a hangszerre. Mindenesetre, zárja szavait, a lényeg, hogy vezérelt szerencse nélkül elveszik a művész, elhalkul az alkotó, talán átmenetileg, talán örökre.

A futball természetesen éppen annyira hasonlít a csellózásra, mint az egyik műalkotás a másikra – vagyis teljesen. Ha a művész valóban az életet mintázza meg a maga eszközeivel, és a történet mögött rendre felfeslik a valóság szövete, akkor a futball valóban művészeti ág, mégpedig a legnagyszerűbb a világon. Nem mondom, hogy minden bedobásról a saját életem fordulópontjai jutnak eszembe, de állítom, hogy a futball nem csak sport, pláne nem játék. Komédia, tragédia vagy tragikomédia kilencven percben, néha hosszabbítással, olykor büntetőrúgásokkal a végén. Valahogy úgy, ahogyan mindannyiunk élete…

Meggyőződésem továbbá, hogy mondjuk Végh Antal vagy Moldova György a Kádár-rendszerben többek között azért lehetett olyan sikeres, mert futballtárgyú írásaikban az olvasó mindig felismerte a másodközlést. Ahogyan Hofi futballpoénjai sem nyilván csak a focistákról szóltak. Abban a társadalomban persze, amelyet mélységesen áthatott annak emléke, hogy pár éve még a világ legjobb csapata volt a magyar válogatott, a futballgondolkodás magától értetődött. Nem kellett elmagyarázni a párhuzamok lényegét, ahogyan a szabályokat, a mérkőzések lélektanát, az erényeket, a hibákat sem. Ugyanakkor a labdarúgás elsőrendű eszköz a társadalmi indulatok felkorbácsolására vagy megszelídítésére, ezt a tényt pedig minden gondolkodó politikus tudta és tudja, legfeljebb nem veti be saját használatú eszközként.

Gond csak akkor van, ha a vezérelt szerencse hiányzik a végelszámolásnál. Ha tényleg azt gondoljuk, hogy munka nélkül lehetségesek a nagy győzelmek, ha elhisszük, hogy a lelketlennek pontosan annyi az esélye, mint a lelkesnek. Amikor a józan ész eltűnik az arénából, akkor a nép különféle hiedelmek rabságába esik. Pontosan ugyanúgy, mint nagy történelmi csatavesztések idején, a képzetek elhomályosítják a vezérelt szerencse fontosságát. Elterjednek, majd kiirthatatlanul közöttünk fészkelnek a népmesék, amelyek Görgei »árulásához« és a többi történelmi kényszerképzethez hasonlóan a legegyszerűbb magyarázatot kínálják a felnövekvő nemzedékeknek. Ilyen például, hogy az 1938-as döntőt azért veszítettük el, mert Dietz Károly szövetségi kapitány titokban megegyezett az olaszokkal (hogy az olaszok akkor játékerőben, taktikailag jobbak voltak, érdektelen).

Hogy 1954-ben Puskásék Mercedesekért adták el a döntőt a nyugatnémeteknek (holott legalább tizenkét oka volt a vereségnek, és ha a fele nem következik be, mi győzünk). Vagy hogy 1986-ban a KGB titkos szereket adott be a magyar válogatottnak a 0-6 előtt (holott Mezeyék egyszerűen túledzették a csapatot, és az oroszok ellen egyébként sem játszottunk soha eredményesen).”

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd  

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kukasmacska
2022. augusztus 03. 22:40
Pár héttel a VB előtt Malofejev kapitányt kitették, Lobanovszkij jött a helyére, aki májusban megnyerte a KEK-et, de úgy, hogy nemcsak a döntőben, de az egész sorozatban hengereltek. Beöltöztette a komplett Dinamo Kijevet válogatott mezbe és készen is volt a felkészülés.
Namond
2022. augusztus 03. 15:04
Nem szeretem a focit, a focistákat pedig - mentalitásukért, sztár alürjeikért - általában megvetem.
u.hu
2022. augusztus 03. 12:54
fél hatkor Fradi meccs
ViolaFerro
2022. augusztus 03. 12:08
Ez most teljesen jó írás. Én 13 évesen megéltem a berni vereséget, s mondhatom, nagyon megviselt, és valóban a szerencse is elpártolt tőlünk. Előtte a 8-3-as meccsen Liebrich brutális módon lerúgta Puskást, ezért a magyar balösszekötő a döntőben sem tudta legjobbját nyújtani. De ehhez tudni kell, hogy a 8-3-as meccsen - amikor már nagyon vezettünk - Puskás gúnyos megjegyzéseket tett a német játékosokra, gondolván, hogy nem értik a magyar beszédet. Tévedett. Josep Posipal a német balhátvéd az akkor már romániai Temes megyéből vándorolt ki Nyugat-Németországba, és tudott magyarul, s jelezte Liebrichnek , hogy mit szövegel a magyar csapatkapitány. És Liebrich brutális módon bosszút állt, amiért ki kellett volna állítani, minimum. Ezt csak azért írom, hogy a gúnyolódás - noha néha nagyon erős késztetést érzünk iránta - nem mndig vezet jóra (Brtüsszel). Epilógus: 1956 után Puskás Ferenc sokáig tengett-lengett külföldön (főleg Bécsben), és a megélhetésben sokáig támogatta őt Fritz Walter, mert bár személyesen csak a futballpáyán talákoztak a svájci két meccsen, de F. Walter általában hálás volt a magyaroknak, mert 44-ben egy romániai fogolytáborból egy romániai magyar őr segítette őt a szökésben.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!