Eltörölné az iszlám államvallást Tunézia elnöke

2022. június 30. 9:00
Felszámolja Tunézia iszlámra mint államvallásra hivatkozó alkotmányos rendelkezéseit Kajsz Szaíd elnök. Mi lehet a lépés hátterében és mennyire megvalósítható ez egy muszlim országban?

Nyitóképen: Szaíd elnök egy tunéziai megemlékezésen (TUNISIAN PRESIDENCY / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

 

Kajsz Szaíd tunéziai elnök a napokban közölte, hogy a július 25-én népszavazásra bocsátandó alkotmánytervezet nem fogja az iszlámot „államvallásként” rögzíteni, ami máris komoly ellenálláshoz vezetett.

Mint emlékezetes, a populista Szaíd kampánya során igyekezett megszólítani a fiatalabb választókat, vállalta a korrupció elleni küzdelmet, és támogatta a választási rendszer reformját. A választások második fordulóját a szavazatok 73%-ával nyerte meg, és 2019. október 23-án tette le az elnöki esküt. Nem először tiltakoznak hatalma ellen, hiszen 2021 januárjában válaszul az állítólagos rendőri brutalitásra, a gazdasági nehézségekre és a COVID-19 világjárványra, már komoly tüntetések zajlottak ellene. 2021. július 25-én Saied felfüggesztette a parlament működését és menesztette a miniszterelnököt, ami folyamatos politikai válságot eredményezett az országban, ennek rendezéséhez is lehet köze a mostani alkotmánymódosításnak.

„Tunézia következő alkotmánya nem olyan államot említ, amelynek vallása az iszlám, hanem egy olyan ummát (közösséget), amelynek vallása az iszlám” – mondta most újságíróknak a tunéziai repülőtéren. „Az umma és az állam két különböző dolog."

Szaíd átvette a szövegtervezetet, ami kulcsfontosságú lépés volt a tunéziai állam átalakítására irányuló törekvésében, miután tavaly júliusban menesztette a kormányt, és

széleskörű hatalmat épített ki meg az ellenfelek által puccsnak nevezett lépéseivel.

Az Arab News szerint szakértők úgy vélik, az állam az iszlamista pártok elleni fellépés részeként távolít el minden, az iszlámra való hivatkozást az új dokumentumból.

A változás hírére újabb tüntetések kezdődtek, melyek során letartóztatták Hamadi Dzsabali ellenzéki politikust, a belügyminiszter szerint pedig egyesek merényletet terveztek Szaíd ellen.

A változásokról Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatója lapunknak azt mondta. „A tunéziai elnök tisztában van azzal, hogy a társadalom vallásos, így mint minden arab vezetőnek, neki is szüksége van a vallási elittől kapott legitimációra. Ahogy a többi arab országban, Tunéziában is van vallásügyi minisztérium, a lojális sejkek pedig a szekuláris vezetőkkel konzultálva adják ki vallási iránymutatásaikat és kommentárjaikat" – véli a kutató.

Sayfo szerint az új alkotmány kapcsán szárba szökkent vita nem is arról zajlik, hogy van-e, lehet-e helye az iszlámnak a politikában,

hanem arról, hogy kinek a vallásértelmezése kap alkotmányos hátszelet. 

Mint ismert, Kajsz Szaíd leghangosabb kritikusa a Rasíd Ghannúsi által vezetett Ennahda, mely a 2011-es felkelés után megnyerte a választásokat és 2014-ig vezette az országot. Bár a párt kifejezetten mérsékelt iszlamista irányzatot követ, számos ponton szembe megy azokkal a frankofón gyökerű hagyományokkal és liberális vallási értelmezésekkel, amiket a szekuláris elit, köztük a korábban alkotmányjogász Kajsz Szaíd is képvisel.

Az új alkotmány szövegezésének a valódi célja, hogy kizárja egy jövőbeni iszlamista kormányzat lehetőségét, egyben lehetővé tegye, hogy Kajsz Szaíd – aki az elmúlt évben számos területen bővítette elnöki jogköreit – iszlamista politikai ellenfeleit az alkotmányos rend megdöntésének vádjával távolítsa el az útból” – mutat rá Sayfo.

Fotó: Pixabay

Összesen 27 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Addig örülj, míg legalább nyomokban van errefelé kereszténység.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés