Eltörölné az iszlám államvallást Tunézia elnöke

Nyitóképen: Szaíd elnök egy tunéziai megemlékezésen (TUNISIAN PRESIDENCY / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

Kajsz Szaíd tunéziai elnök a napokban közölte, hogy a július 25-én népszavazásra bocsátandó alkotmánytervezet nem fogja az iszlámot „államvallásként” rögzíteni, ami máris komoly ellenálláshoz vezetett.

Mint emlékezetes, a populista Szaíd kampánya során igyekezett megszólítani a fiatalabb választókat, vállalta a korrupció elleni küzdelmet, és támogatta a választási rendszer reformját. A választások második fordulóját a szavazatok 73%-ával nyerte meg, és 2019. október 23-án tette le az elnöki esküt. Nem először tiltakoznak hatalma ellen, hiszen 2021 januárjában válaszul az állítólagos rendőri brutalitásra, a gazdasági nehézségekre és a COVID-19 világjárványra, már komoly tüntetések zajlottak ellene. 2021. július 25-én Saied felfüggesztette a parlament működését és menesztette a miniszterelnököt, ami folyamatos politikai válságot eredményezett az országban, ennek rendezéséhez is lehet köze a mostani alkotmánymódosításnak.

„Tunézia következő alkotmánya nem olyan államot említ, amelynek vallása az iszlám, hanem egy olyan ummát (közösséget), amelynek vallása az iszlám” – mondta most újságíróknak a tunéziai repülőtéren. „Az umma és az állam két különböző dolog."

Szaíd átvette a szövegtervezetet, ami kulcsfontosságú lépés volt a tunéziai állam átalakítására irányuló törekvésében, miután tavaly júliusban menesztette a kormányt, és

Az Arab News szerint szakértők úgy vélik, az állam az iszlamista pártok elleni fellépés részeként távolít el minden, az iszlámra való hivatkozást az új dokumentumból.

A változás hírére újabb tüntetések kezdődtek, melyek során letartóztatták Hamadi Dzsabali ellenzéki politikust, a belügyminiszter szerint pedig egyesek merényletet terveztek Szaíd ellen.

A változásokról Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatója lapunknak azt mondta. „A tunéziai elnök tisztában van azzal, hogy a társadalom vallásos, így mint minden arab vezetőnek, neki is szüksége van a vallási elittől kapott legitimációra. Ahogy a többi arab országban, Tunéziában is van vallásügyi minisztérium, a lojális sejkek pedig a szekuláris vezetőkkel konzultálva adják ki vallási iránymutatásaikat és kommentárjaikat" – véli a kutató.

Sayfo szerint az új alkotmány kapcsán szárba szökkent vita nem is arról zajlik, hogy van-e, lehet-e helye az iszlámnak a politikában,

Mint ismert, Kajsz Szaíd leghangosabb kritikusa a Rasíd Ghannúsi által vezetett Ennahda, mely a 2011-es felkelés után megnyerte a választásokat és 2014-ig vezette az országot. Bár a párt kifejezetten mérsékelt iszlamista irányzatot követ, számos ponton szembe megy azokkal a frankofón gyökerű hagyományokkal és liberális vallási értelmezésekkel, amiket a szekuláris elit, köztük a korábban alkotmányjogász Kajsz Szaíd is képvisel.

„Az új alkotmány szövegezésének a valódi célja, hogy kizárja egy jövőbeni iszlamista kormányzat lehetőségét, egyben lehetővé tegye, hogy Kajsz Szaíd – aki az elmúlt évben számos területen bővítette elnöki jogköreit – iszlamista politikai ellenfeleit az alkotmányos rend megdöntésének vádjával távolítsa el az útból” – mutat rá Sayfo.

Fotó: Pixabay