Klímaadó jöhet egyes lakóházaink után Brüsszel tervei szerint

2022. június 28. 8:55
A kibocsátáscsökkentést ösztönözné az EP az új adóval, amely végső soron a háztartásokat terhelné.

„Nagy nap ez a mai az éghajlat számára. Négyszer nagyobb mennyiségű üvegházhatású gázzal kevesebbet fogunk évente kibocsátani, mint 1990-től máig tettük. Bárki, aki az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésébe fektet, támogatást kap, viszont akik továbbra is csak szennyezik a környezetet, azok nehéz időszak elé néznek. Megvédjük a munkahelyeket, és minden szükségeset megteszünk annak érdekében, hogy megmentsük a bolygót a gyermekeink és unokáink számára” – ünnepelt Peter Liese (EPP, Németország) európai parlamenti jelentéstevő az EP egy új döntése nyomán.

De mi is történt pontosan?

„A kibocsátáskereskedelmi rendszert úgy kell módosítani, hogy az jobban ösztönözze a kibocsátáscsökkentést és az alacsony karbonkibocsátású technológiák fejlesztését” – áll az EP egyik friss sajtóközleményében. A Parlament konkrét lépéseket is megfogalmazott, amelyek kijelölik az intézmény kibocsátáskereskedelmi rendszer (azaz az ETS) reformjáról szóló vitában elfoglalt álláspontját is.

Mi az a kibocsátáskereskedelmi rendszer?

A kibocsátáskereskedelmi rendszer az EU-s klímapolitika egyik alappillére. A rendszer célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése.

Az EU 2030-ra jelentősen csökkenteni akarja a károsanyag-kibocsátást

az 1990-es adatokhoz képest, 2050-re pedig el kívánja érni a nettó zéró kibocsátást.

Ennek elérésében van szerepe az ETS-nek, amely az ipari tevékenység miatt keletkező káros anyagokra vonatkozik. Érdemes külön kiemelni és megjegyezni: az ipari tevékenységre vonatkozik; erre még visszatérünk.

A rendszer úgy működik, hogy meghatároznak egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, és ezek alapján a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezeket a kvótákat pedig aukciók keretében tudják megvásárolni, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják. Magyarul: aki többet szennyez, az fizet annak, aki kevesebbet.

De hogy jönnek ehhez a lakóházak?

A kibocsátáskereskedelmi rendszer kifejezetten az ipari tevékenységre lett kitalálva. Viszont előkészítés alatt áll az úgynevezett ETS II –

ami már a lakosságot venné elő a jövőben.

Bár az Európai Parlament álláspontfoglalása szerint „az új ETS a lakóházakra és a magáncélú közlekedésre 2029-ig még nem vonatkozna”, a helyzet ennél összetettebb.

Az ETS II-t már egyértelműen a lakossági szektorra tervezik. Ez a jelenlegi ETS-től független, de hasonló elven működő rendszer lenne. Technikailag ez úgy nézne ki, hogy nem az egyes háztartásokra vetnének ki adót, hanem az energiakereskedő és üzemanyagkereskedő cégeket vennék be ebbe a rendszerbe, vagyis azokat, akik ellátják a háztartásokat” – hívja fel a figyelmet Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója. Szerinte ez szinte azonnali üzemanyagár- és rezsiköltség-emelkedést eredményezne.

A szakértő szerint a lakosság oldaláról nézve a technikai megoldás szinte lényegtelen.

„Tehát a szó szoros értelmében nem adó, de a lényegét tekintve az.”

Érzékelten időzítés

Az EP ezt az álláspontot úgy fogadta most el, hogy az energiaárak az egekben vannak. Az időzítés – Litkei szerint – mégis sokat elárul a Parlament szándékairól, ugyanis ezzel egyúttal az árak mesterséges megemelésének elvét is tesztelik.

A várakozás ugyanis az, hogy ha mesterségesen megemelik az árakat, akkor a lakosság energiahatékonysági beruházásokba kezd, hogy csökkentse a rezsiköltségeket. Ez az elmélet a jelenlegi magas energiaárak mellett még nem igazolódott vissza. Amikor arról van szó, hogy a hó végén ki tudják-e fizetni a rezsidíjakat, akkor energiahatékonysági beruházás aligha várható.

Persze lehet azt mondani, hogy várjuk ki a végét, mert átmenetileg nőttek csak meg az árak, de akkor tényleg várjuk ki a végét, vagyis amíg az árak nem konszolidálódnak, addig nem célszerű ilyen irányba elindulni, amerre most az Európai Parlament szeretné fordítani az uniót – mondja Litkei Máté.

Pedig van jó minta is

Az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy van egy jól működő példa az európai döntéshozók számára. Ez pedig

a magyar energiahatékonysági kötelezettségi rendszer,

amely ugyanezt a kört, vagyis az energiakereskedő és üzemanyagkereskedő cégeket érinti, és őket arra kötelezi, hogy olyan beruházásokat vigyenek végbe, amely kimutatható energiahatékonyságot eredményeznek a fogyasztói oldalon is. Ezzel fejlesztésre és innovációra sarkallják a cégeket, de nem növekednek az árak, hiszen az intézkedések nem a fogyasztást és a fogyasztót célozzák, így a cégek a költségeket nem is terhelik át.

Az Európai Parlament javaslatai alapján az irányok tehát már láthatók, viták pedig egészen biztosan várhatók.

Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Összesen 210 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Klímax adó mikor lesz? Az folyamatosan 7 milliárd új adófizetőt jelentene.

Kormányok, parlamentek, egyéb központosított politikai szervezetek mindig is adóemelésben gondolkodnak, hiába, jó az, ha minél több pénz folyik át rajtuk, trükkök ezrei vannak már annak a megcsapolására. Most ezt épp a környezetvédelemmel lehet eladni a legkönnyebben, ha más lenne a Zeitgeist, akkor meg arra hivatkoznának. Ha nem borogatnak miatta az emberek utcán autókat, akkor meg be is vezetik.
Viszont ha az emberek spórolni kezdenek, azt megérzi a helyi gazdaság is, kevesebb bevétel, elbocsájtások lesz a ciklus következő eleme (a Covid lezárásoknál pontosan ez történt), amire a politikusok nyilván gazdaságélénkítő lépésekkel válaszolnak (ismét átfolyik rajtuk egy csomó pénz)
Egyszerűbb lenne egyből törekedni az olcsó és környezetbarát energiatermelésre. Mondjuk a cikk végén említett magyar javaslat lényegében ez, persze ismerve az EU-s szerveket, ha nagy lesz a tiltakozás, akkor a végén ezt választják, csak éppen saját ötletként előadva.

Ahogy azt már Thatcher is nagyon találóan megjegyezte.

csatornamászóknak meg csatornaadót....

Kesmázóknak kanálisadót....

csatornamászóknak meg csatornaadót....

Kesmázóknak kanálisadót....

Attól soha nem kell félni, hogy a beszedett pénz ott romlik meg a raktárban...

Ki kellene számolni, hogy egyes országok átlagjövedelméből (nyugdíjat is beszámítva) mennyire leet finanszírozni egy megújjuló technológiával (napelem, napkollektorral, hőszivattyuú...stb) történő átállás költségeit.
Ezt minden országra levetítve kellene figyelembeenni ezeket az adókt.
Ha már adóval akarják ezt megoldani.

Te miért vagy ennyire elmaradva? Én már a 70-es években olvastam róla.
A férfiklimaxot (andropauza) a tesztoszteron hormon termelődésének csökkenése okozza. Ez a folyamat bizonyos szervek működését nehezíti, gátolja. A jelenség már a középkorú férfiakat (45-59 éves) is érinti, de később, az öregedő korban (60-73 év), az öregség (74-90 év) és aggastyán kor idején (90 év felett) egyre fokozottabban jelentkezik.1

És, ha kiderül, hogy a klímaváltozásnak semmi köze nincs a CO2-höz,
akkor visszakapjuk a pénzt kamatos kamattal?

Szóval azt még elnézzük nekik, hogy olyan bugyutasággal
kereskedjenek a tőzsdén, mint a CO2 kvóta, bár meglehetősen
kalandos áttételeken keresztül ez is pénzt húz ki a zsebünkből.

De az, hogy a netto, leadózott pénzünkből megvett lakóingatlan
után beszedett adóból nálunknál sokkal jobban élő brüsszeliták
seggét hízlaljuk, ez elfogadhatatlan, botrányos, véreskard-gyanús.

Ha kilépünk, akkor csakazértis szankcióznák Magyarországot Brüsszelből, csakhogy mi se Anglia, se Oroszország nem vagyunk, hogy ezt kibírjuk. Sajnos nincs más lehetőség, mint belül megvárni, amíg széthullik az egész - a jó hír az, hogy láthatólag ez már nincs messze.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés