Spanyolország is küzd a kommunizmus bűneinek feldolgozásával

2022. június 25. 18:01
Milyennek látják ma a spanyol polgárháború örökségét Spanyolországban, és mit tanulnak a spanyol fiatalok a kommunizmusról? Erről beszélgettünk José Luis Orellával, az Universidad CEU San Pablo spanyol egyetem professzorával, aki a Nemzeti Emlékezet Bizottságának vendége volt Budapesten.

Nyitóképen az Elesettek Völgyének vallási emlékműve, amelyet az 1936-1939 között dúló spanyol polgárháború mindkét oldalán (köztársasági és nemzeti oldal) elesettek emlékének szenteltek. Az emlékmű célja, a spanyolok közötti nemzeti megbékélés elérése. A bazilikában közel 34 ezren nyugszanak, a polgárháború mindkét oldalának halottjai. (Fotó: Wikipedia)

***

Hogyan tájékoztathatjuk a fiatalokat a kommunizmus és a nácizmus bűneiről?

A szabadság a kereszténység által biztosított mások iránti tisztelet elvein alapul. Ennek hiánya lehetőséget ad arra, hogy bármiben higgyünk, még akár egy új paradicsomban is. A totalitarizmusokat alternatív vallásokként élik meg, ebből fakadnak fanatizmusuk, agresszívek, és próbálják kiiktatni a vélt veszélyt a társadalom többi részével szemben.

Milyennek látják ma Franco spanyolországi örökségét? A jól ismert negatívumok mellett törekednek-e a teljes kép mutatására?

A hivatalos szinten nyilvánosság tudtára adott örökség csak negatív, talán az idősek látják másképp, mert ők átélték azt az időt. Ők tudják, hogy azért volt gazdasági növekedés, egy erős középosztály megteremtése, bizonyos szinten lehetővé tették a demokratikus átalakulást, polgári, plurális és mérsékelt társadalom létrehozását.

A középosztály elvesztése kedvez a radikalizmus megjelenésének.

Mit tanítanak ma a gyerekeknek a kommunizmusról Spanyolországban?

Hogy ez egy mozgalom, amely elkötelezett a szabadságért és a demokráciáért folytatott harc mellett. Az új generációk nem ismerik az elkövetett bűnöket.

Mi a sorsa az Elesettek Völgyének, amely a 20. századi spanyol emlékezetpolitikai viták színtere?

Az ötlet az, hogy az emlékezet propagandaközpontjává alakítsák, ahol a kommunista világot idealizálják, kirekesztve az itt működő bencés szerzeteseket. Mivel a Vatikánnal kötött nemzetközi szerződés által védett apátságról van szó, nagyon nehéz kiutasítani őket, de ha megtagadják tőlük az anyagi segítséget, úgy nehéz ott élni, mivel a kolostor egyes részei akár össze is dőlhetnek a forráshiány miatt. Talán mondani sem kell, hogy a bevételből nem részesülnek az ott – mindkét oldalról – elesett áldozatokért imádkozó bencés szerzetesek.

Vannak ma kommunista pártok a spanyol politikában?

Ott van a hivatalos PCE, ott van a Podemos, az új kommunizmus ötvözője az amerikai sovinizmussal és a kisebb, parlamenten kívüli csoportok. A függetlenségpárti Katalóniában a CUP-ok és Baszkföldön a Bildu radikális baloldali mozgalmak, amelyek

szolidaritást vállalnak a legradikálisabb elemekkel, propagandát folytatnak Kuba és Venezuela mellett.

Van-e összefüggés a magyarországi kommunizmus és a spanyolországi polgárháború között?

Természetesen a Nemzetközi Brigádokban sok magyar kommunista volt, néhányan parancsnoki beosztásban, mint pl. Gálicz János, „Gal tábornok” és Zalka Máté, „Lukács tábornok”. Sokan közülük később az NKVD által szervezett elnyomó rendőri erőkhöz kerültek a szatellitországok sztálinistáival együtt, így a szovjet megszállás után Magyarországon is.

Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

1936 és 1939 között az ország különböző nagyságú része kommunisztikus uralom alatt állt. A kommunisták is nyírták egymást szokás szerint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kezükben lévő részeken nem az általunk is ismert tanácsköztársasági vörös terror uralkodott volna.

vörös terror-fehér terror = ok-okozat

Ha nincs az ok, nincs az okozat se. Ha pedig az okozat elmarad, mint most a kommunista rendszerek bukása után, az igazságosság is bukik. És marad a gazemberség mércéje, a kettős mérce.

Ha már botorul belekezdtél az összehasonlításba, akkor legyen egy kis összehasonlítás:

Cári korszak kivégzései 1866-1917: körülbelül 14,000.
(Ha hozzávesszük a pogromokat és a börtönben bekövetkezett elhalálozást, akkor 25,000.) Tehát 52 év során az éves átlag 269 fő kivégzett.
A bolsevikok első hat éve alatt, 1918-1923, évente 2,500,000 (polgárháború időszaka is).
Tehát közel tízezerszer annyi.
Forrás: John J. Dziak: Chekisty, A History of the KGB (Csekisták, a KGB története), Ballantine, 1988.

A szovjet korszak egészében, 1917-1987 között 61,911,000 erőszakos, időelőtti halál politikai okból. Éves átlag: 872,000.
Forrás: R. J. Rummel: Lethal Politics, Soviet Genocide and Mass Murder since 1917 (Halálos politizálás, szovjet népirtás és tömeggyilkosság 1917 óta), Transaction, 1990.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés