Az Egyesült Királyság új emberi jogi jogszabálya "egészséges mértékű racionalitást fecskendezne" a rendszerbe. Ezt követően a britek akár a legfontosabb európai alapjogi egyezményből is kiléphetnek.
Tegnap, június 22-én a brit Parlament elé került az a Bill of Rights nevű törvényjavaslat, amely révén az Egyesült Királyság akár az Emberi Jogok Európai Egyezményéből is távozhat. Ez az egyezmény Európa egyik legfejlettebb emberi jogi katalógusa; jelentőségét az adja, hogy ez alapján hozza ítéleteit a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is.
Pont ez a baj – gondolhatja a brit kormány. Ahogy ugyanis korábban megírtuk, a bevándorláspolitika a brit kormány zászlóshajó-projektje, amelyet épp a strasbourgi emberi jogi bíróság torpedózott meg a minap. Történt ugyanis, hogy hosszú ideig úgy tűnt, hogy a két ország közötti nemzetközi egyezmény alapján megindulhat az első „migránsjárat” az Egyesült Királyság és Ruanda között,
Az új törvényjavaslat, a Bill of Rights kimondja, hogy a brit bíróságoknak nem minden esetben kell alkalmazkodniuk az EJEB estjogához, ugyanis az emberi jogok „végső értelmezője”, egyúttal a végső döntéshozó az ilyen perekben az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága.
A jogszabály-tervezet világosan kimondja, hogy
az EJEB ideiglenes intézkedései – például az, amelyet a ruandai „migránsjárat” esetében hozott – nem kötelezik a brit bíróságokat.
A kormányzat igyekezte világossá tenni a közvélemény előtt, hogy ettől még azok az emberi jogi kötelezettségek, amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadnak, továbbra is kötik az országot.
Dominic Raab igazságügyi miniszter szerint a Bill of Rights ráadásul meg is erősítené a szigetország hagyományait a szabadságjogokkal kapcsolatban, egyúttal
„egészséges mértékű racionalitást fecskendez a rendszerbe.”
Jelentős újítása a Bill of Rightsnak, hogy bírói engedélyhez kötött, hogy az érintett emberi jogi pert indíthat-e. Ezt a törvény indokolásában „permission stage”-nek, vagyis engedélyezési szakasznak nevezik. Ez egyfajta „zsilipfunkció” töltene be az eljárásban; a kormányzat szerint ugyanis
túl sok felesleges, „a bírák idejét, és az adófizetők pénzét elvesztegető” eljárás indul meg szükségtelenül.
Ebben a zsilipszakaszban az érintettnek bizonyítania kellene azt, hogy jelentős hátrány érte. Ha ez megtörténik, az illető pereskedhet tovább.
Érdekessége a javaslatnak, hogy az emberi jogok megközelítése nem pusztán az embert illető jogosultságok irányából történik, hanem az embernek a társadalom irányába fennálló kötelezettségei oldaláról is. Például, ha valaki emberi jogi sérelmei miatt fordulna a brit bíróságokhoz, azok
Könnyebbé válna a külföldi bűnelkövetők kitoloncolása is; az erre a jogszabályra épülő törvények alapján már szűkebb körben lehetne hivatkozni a családi élethez kapcsolódó jogokra, ha a gyanúsított maradása a közbiztonságot fenyegeti. Csak akkor lehetne a családi élet sérthetetlenségére hivatkozni, ha a kitoloncolás az illető gyermeke, vagy egyéb eltartottak számára súlyos és azonnali sérelmet okozna.
Heves kritika balról
Miközben Dominic Raab optimista a reformot illetően, az ellenzék részéről a Munkáspárt élesen bírálta a javaslatot. Ellie Reeves „árnyék-igazságügyi miniszter” szerint a javaslat „brutális támadás a nőjogok ellen”. Hasonlóképpen tiltakoztak különféle jogvédő szervezetek, például az Amnesty International UK, a Law Society of England and Wales, illetve a Liberty is.
Azzal, hogy az Egyesült Királyságban újfajta megközelítésű emberi jogi szabályozás köszönthet be, az egész társadalom számolhatott. 2012-ben ugyanis már felvetődött hasonló, amikor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága döntésével megakadályozta azt, hogy Abu Katadát, az al-Kaida vezetőjét terrorizmus vádja miatt visszatoloncolják Jordániába.
Egészen pontosan
már ebben az időszakban is arról cikkeztek a brit lapok, hogy az Egyesült Királyság rövidesen kiléphet az egyik legfontosabb európai emberi jogi egyezményből.
Ekkortájt David Cameron miniszterelnök és belügyminisztere, Theresa May is hevesen bírálta az EJEB gyakorlatát. May később, miniszterelnökként miniszterelnök ezt a pletykát 2016-ban, a brexit-kampány bedurvulása előtt erősítette meg. Ekkor rögzítette, hogy a országának az uniós tagságról szóló népszavazástól függetlenül kellene kilépnie az Emberi Jogok Európai Egyezményéből.
Kép: MI News / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dobozi Gergely
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Véget ért az 5 éves per, Salvini felmentését az olasz bíróság jogerősen megerősítette, Orbán Viktor pedig üdvözölte az ítéletet.
Minden napra jut egy kataton őrjöngés Nárcinál. Most épp egy újságot akar bezúzatni.
Levelet írt az Európai Bizottság elnöke.
A Tisza Párt elnöke gyors döntésre szólította fel a bíróságot.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Megváltoztatta a vallomását.
Pedofilvádak, belharcok és fenyegetések: súlyos botrány rázta meg a Tisza Párt sárvári előválasztását.
A csütörtöki csata előtt válaszolt az újságírók kérdésére a magyar miniszterelnök.
