Közvéleménykutatásban vizsgálták meg, hogy hányan harcolnának hazájuk megvédéséért.
A Publicus Intézet május 26-30. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket arról, hogy mit tennének, ha Magyarország háborúba keveredne.
Ha most lenne egy háború, amiben megtámadják Magyarországot, akkor
Ez az arány nagyon megváltozik, ha Magyarország védekezőből agresszor szerepébe lépne: Amennyiben Magyarország megtámadna egy másik országot, akkor tízből nyolc (83 százalék) válaszadó inkább nem harcolna egy ilyen háborúban. Ha egy ilyen konfliktusra kerülne sor, akkor csak minden tízedik (10 százalék) válaszadó fogna fegyvert.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
Tóth Máté a Mandiner megkeresésére elmondta, hogy szemben azokkal a híresztelésekkel, hogy Magyarország nem a megfelelő ütemben válik le az orosz energiahordozókról, jelentős a hazai kitermelés. Arról nem beszélve, hogy nemcsak az oroszoktól vásárolunk.
Trump szerint nagyban akadályozza a békét az, hogy Zelenszkij és Putyin utálják egymást.
Az ukrán hadiipar hosszú távú fennmaradása elképzelhetetlen külföldi piacok nélkül.
Nem gonosz, nem buta, csak nem érti, hogy vannak döntések, amik nem üzletiek, hanem erkölcsiek a világban.
Jean-Noel Barrot szerint az idő Vlagyimir Putyin ellen dolgozik.
„Ez a magyar kormány, személyesen Orbán Viktor sikere és érdeme” – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.
A kötet bemutatja az adenaueri újrakezdéstől a merkeli centrumpolitizálás kudarcáig végbemenő legfőbb változásokat.
Kiadtak egy közös nyilatkozatot. Az orosz–ukrán háború végére azonban így nem lehet pontot tenni.
