A magyar konzervativizmus végre a maga útját járja, a jobboldali politika pedig egymás után szállítja a földcsuszamlásszerű győzelmeket, fogalmazott az NKE és a Molnár Tamás Kutatóintézet konferenciáján Békés Márton. Tudósításunk első része.
A magyar jobboldali politika érti a mai jelenségeket, fogalmazott Békés Márton a Magyar konzervatívok sikeres 30 év után című konferencián csütörtökön Budapesten. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Molnár Tamás Kutatóintézet által szervezett eseményen a XXI. Század Intézet igazgatója hangsúlyozta, a konzervativizmusnak mára vannak felkent hősei, kanonizált művei, intellektuális erőtere, amelyeket konszenzus övez.
A magyar konzervativizmus végre a maga útját járja, mondta, leszögezve, „nagy vízgyűjtőterülettel rendelkező kulturális erőről” van szó. A ’90-es években megkezdett konzervatív gondolkodás mára jelentős eredményeket hozott Magyarországon. A marxizmus hosszú árnyékot vetett maga után, ezért e gondolkodási folyamatban szükség volt gondolatimportra is, mások mellett Roger Scruton műveinek megismerésére és megismertetésére. Hasonlóképpen szükség volt történetpolitikai áttörésre is, amelynek kiemelkedő intézményévé a Terror Háza Múzeum vált. Bethlent idézve ugyanakkor azt is hangsúlyozta, a konzervativizmus nem pártprogram, hanem világnézet.
Jobboldali reneszánsztól konzervatív korszakig című előadásában Békés Márton arra figyelmeztetett,
A 2002-es jobboldali választási vereség után azonban a magyar jobboldal politikai értelemben is újjászervezte magát. Ekkor történt a Fidesz néppártosodása, történelmi szövetségkötése a Kereszténydemokrata Néppárttal, majd a szociális népszavazáson aratott győzelem, sorolta Békés, majd emlékeztetett: a hazai jobboldali politika „azóta pedig egymás után szállítja a földcsuszamlásszerű választási győzelmeket”.
Előadásában Békés Márton a mai magyar viszonylatot értelmezve létező jobboldali törzsszövetségről beszélt, amelyben minden jobboldali „törzs” megőrizheti saját identitását és világképét, a cél azonban közös, aminek elérése érdekében
A magyar konzervativizmus már akkor nemzeti volt, amikor az Egyesült Államok a mai határai között még nem is létezett, figyelmeztetett, hozzátéve, a friss, nemzeti-konzervatív amerikai irányultság üdvözlendő, de nincs szükségünk arra, hogy átvegyük, mivel az már régen a miénk. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy minden nemzet a saját képére formálja a konzervativizmust.
A Kommentár folyóirat főszerkesztője visszatekintve felidézte, a magyar nemzeti konzervatív erők mindig a külsőleg irányított progresszióval kényszerültek felvenni a harcot, olyan külső erőkre utalva, amelyek uralni akarták hazánkat. „A talajcsere árán is megvalósított progresszióval szemben a célunk az, hogy Magyarország Magyarországról kormányzott magyar ország maradjon”, zárta gondolatait Békés Márton.
Nyitókép: Mandiner
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
A tiszás adócsomag és a 2010 előtti globalista törekvések.
A miniszterelnök beszélt a nemzetközi helyzet változásáról, az orosz-ukrán háborúról, a kampányról és a Szőlő utcai ügyről is.
Ezúttal Bayer Zsolt volt Kacsoh Dániel vendége a Reakció legújabb adásában.
Orbán Viktor miniszterelnökkel Andor Éva beszélgetett a mohácsi gyűlésen.
Felvidékre utazott a kormányfő egy gyászszertartásra, emiatt nem tudott bemenni reggel a Kossuth rádióba.
A brüsszeli források már egy akár szombatig elhúzódó találkozóról beszélnek, ugyanis mindenképpen meg akarják valamilyen formában oldani Ukrajna finanszírozását.
Azt gyanítják, turbómotort építettek a magyar középpályásba.
