Jakab tehát kirúgatná Potocskánét

„Potocskáné jó darab ideig támogatta Jakab Pétert. Jakab Péter jó darab ideig támogatta Potocskánét. Valószínűleg már maga Potocska is azt hitte, minden rendben van. Aztán jöttek a bajok, csőstül. Az i-re a pont a választási eredmény volt. (Jakab nemrégiben még Orbánt vetítette a szegedi Csillag falára. Most egy nagy bránert kellene vetítenie a saját homlokára, ha lenne némi öniróniája, de abból nincsen neki.) Szóval, van baj elég. S ha nem lenne elég a választás, befutott a nagytermészetű Földi, aki, mivel nem nagyon kap szerelemből csókot, erőből próbálja csillapítani gerjedelmét, legalábbis a hírek szerint. Viszont remek kis alapszervezeteket tud gründolni, amiért cserébe ígért neki a Jakab egy parlamenti mandátumot, arra az esetre, amennyiben nem sikerülne győznie a választáson. Földinek nagyon nem sikerült győznie a választáson, úgy leégett, mint a Reischtag, pedig akkor még meg sem lett szellőztetve az ököritófülpösi buli.

Viszont a Jakab bevitt a parlamentbe két puffert, akik majd lemondanak mandátumokról, hogy Jakab bevihesse a saját embereit. S persze -ha még mindig nem lenne elég a baj-, ott van még mamuszka (Jakab meg a papucs orrán pamutbojt). És akkor Potocskáné fellázadt. Potocskánénak vagy mamuszkából lett elege, vagy Jakabból lett elege, vagy mindkettőből lett elege – mindegy is. A lényeg, hogy fellázadt. És egy elnökségi ülésen kirakta a buliból mamuszkát. Jakab ekkor, a beszámolók szerint, üveges szemekkel nézett maga elé, nem mintha tudna másképpen nézni, majd üvöltött kicsit, hogy »puccs!« (az b*zdmeg, de miért kell ezért ordibálni?), aztán kirohant. És egészen eddig tartott, míg rádöbbent, hogy Potocskáné a háta mögött hűtlenül kezel meg hanyagul kezel. Ha csak úgy nem...Ezek tényleg olyanok, mint egy gyomorbajos, leépült kórterem a nyálfolyatóban. (Szegény Potocska, én csak őt sajnálom, egy álommal megint kevesebb...) Mindenesetre most a Potocskánét akarja Jakab kirúgni a pártból.

A hírek szerint viszont már a lesoványodott frakciójában is hatan vannak ellene. Egyre jobb ez a buli. Egyre jobb ma jobbikosnak lenni. Régen volt egy vicc: Brezsnyev váratlanul megnyitja a Szovjetunió határait, a nép meg özönlik kifelé az országból. Ketten állnak még a határon, Brezsnyev és Koszigin, s amikor az utolsó ember is kimegy, Brezsnyev szomorúan felsóhajt:

– Látod Alekszej, ketten maradtunk...

– Igen. Te, meg az a hülye Podgornij...

Valamiért ez jutott most eszembe. Valószínűleg a végén Jakabék is ketten maradnak. Ő, meg az a hülye Z. Kárpát...”

Nyitókép: Potocskáné Kőrösi Anita Facebook-oldala