Mandoki: Az integráció a bevándorlók felelőssége
A Nyugatra „disszidált” rockzenész azt írja, mivel akkoriban egy szót sem beszélt németül, az első dolga volt, hogy minden szabad percében tanuljon németül.
Töprengések két aggastyán davosi felszólalásáról és a nem létező Soros-tervről
„»Tragédiának nézed? Nézd legott
Komédiának s múlattatni fog.«
Hát igen. Hallgathatnánk Luciferre is, hogy kacagjunk.
De inkább lássuk meg a mély szimbólumot. Ahogy két aggastyán felszólal a davosi fórumon, ahol mindig összegyűlnek a világ legfőbb tönkretevői, hogy megtárgyalják, miképpen kellene megmenteni a világot.
Az egyik aggastyán: valaki. A legtehetségesebbek egyike. Volt külügyminisztere az Egyesült Államoknak azokban az időkben, amikor az Egyesült Államok is volt valaki. Lenyűgözően okos, nagyszerű elemző, félelmetes stratéga. Még nem a másnapi vezércikk foglya, van víziója akár évtizedekre előre is. Ő az, aki visszahozza Kínát a világpolitika porondjára, jó előre belátva, hogy Kína nélkül hamarosan nem lesz majd semmi sem.
Azt mondja Davosban, hogy a Nyugat ne próbálja térdre kényszeríteni Oroszországot, mert Oroszország az európai kultúra és civilizáció elengedhetetlen része egyfelől, Európa és a világ erőegyensúlyának egyik záloga másfelől.
Pontos.
S azt is mondja Kissinger, hogy a lehető leghamarabb be kell fejezni ezt a háborút. Ehhez pedig Ukrajnának engedményeket kell tennie, akár területi engedményeket is – ennek igazságát sem nehéz belátni, már csak azért sem, mert úgyis úgy lesz, ahogy Oroszország akarja. Mert a világnak az a része Oroszország hátsó udvara, Oroszország biztonsági zónája.”
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan