Miért nem működhetnek az Oroszország elleni szankciók?

2022. május 23. 6:58
Faragó István arról ír az Indexen, hogy Oroszország már 2014 óta válságálló és önellátó gazdaságra törekszik, úgy tűnik, sikerrel.

Az Indexen megjelent véleménycikk szerint az orosz életszínvonal és gazdaság enyhén növekedett az elmúlt években. Faragó István arról ír, hogy a Krím annektálása miatti nyugati szankciók miatt Oroszország már 2014 óta arra törekszik, hogy egy önellátó és válságálló gazdaságot építsen ki. Hozzátette: „Bár

sokan várták azt a nyugati gazdasági szankcióktól, hogy azok majd térdre kényszerítik Oroszországot, ez eddig nem történt meg, és nagyon úgy tűnik, hogy egyhamar nem is fog.

A magas kamatlábak, valamint a tőke kontrollja miatt a rubel értéke visszatért a háború előtti szintre, és úgy látszik, hogy Oroszország tartja a lépést devizakötvényei kifizetésével.”

A szerző emlékeztet, hogy április 29-én az orosz jegybank három százalékponttal csökkentette az alapkamatot 17 százalékról 14 százalékra, ami szintén annak a jele, hogy a februári pénzügyi pánik kezd elmúlni. Mindez történik annak ellenére, írja, hogy több nyugati ország együttesen úgy döntött, az orosz jegybank nemzetközi tartalékainak 60 százalékát befagyasztják. Hangsúlyozta: az orosz részvények referenciaindexe ugyan harmadával zuhant márciusban, de azóta stabilizálódott, és az orosz bankok ügyfelei is visszakapták a pénzüket azután, hogy megközelítőleg 3000 milliárd rubelt (kb. 31 milliárd dollár) vontak be korábban.

„Az orosz makrogazdasági politika legfőbb célja az elmúlt években nem a gazdasági növekedés gyorsítása volt, hanem az, hogy egy olyan gazdasági erődítményt építsen, amely ellenáll a szankciók okozta válságnak.

2017-ben például egy olyan fiskális szabályt hoztak, amely megkövetelte, hogy a költségvetés 40 dollár fölötti hordónkénti olajárnál egyensúlyba kerüljön” – írja Faragó István.

A cégek kivonulása sem rengette meg az oroszokat

Oroszország ennek a politikának is köszönhetően szegényebb, mint amilyennek lennie kellene, véli a szerző. Leszögezi: 2014 óta a gazdaság átlagos növekedési üteme 0,6 százalék, ami a világátlagnak mindössze az ötöde. A kis- és középvállalkozások bevételei csökkentek, azonban az államhoz közel álló nagyvállalatok növekedtek, írja. Megjegyzi, hogy a jóléti intézkedések meglehetősen visszafogottak, a kormányzat a gyermekvállalási támogatást ötezer rubellel (63 dollárral) emeli havi szinten, míg a munkanélküli segélyt harmadával emelte havi 12 ezer rubelre (184 dollár), a nemzeti költségvetést ért ütés ellensúlyozására pedig Vlagyimir Putyin 2 százalékról 15 százalékra emelte az offshore részesedésekből származó osztalék adóját, amellyel gyakorlatilag új adót vetett ki a gazdagokra.

Faragó szerint túlzás lenne tehát azt állítani, hogy Oroszország gazdaságával, és az emberek életszínvonalával minden rendben lenne. Az erős állami kontrollt tápláló új szabályozások, valamint a háború több nyugati céget is arra kényszerített, hogy kivonuljanak az országból. A Reuters összeállítása szerint az egyes szektorokban az alábbi nagy vállalatok távoztak Oroszországból:

Autóipar:

Inchape, Renault

Bankszektor:

Societe Generale

Elektronikai tartozékok és berendezések:

Schneider Electric

Energiaszektor:

Shell

Élelmiszer és ital:

AB, InBev, Fazer, Paulig, Raisio, Valio

Bányászat:

Amur, Minerals, Corporation, Kinross

Étterem:

McDonald's

Egyéb:

Authentic Brands Group, Brunel International, Flugger Group, Imperial Brands, Maersk, Stora Enso, YIT Sverige AB

A GDP magasabb, mint egy éve

Faragó István rámutat: Bár ez a kivonulás elvágja az egyes szolgáltatások és termékek kínálati piacát, emellett a szankciók és a gyengébb valuta az importot drágábbá teszi, ez azonban

sok esetben nem érinti az árat, elsősorban azoknál a termékeknél vagy szolgáltatásoknál, amelyeket nagymértékben állít elő Oroszország.

Ilyen például a vodka, írja, amelynek ára csupán minimálisan emelkedett a háború kitörése óta, de ami sokkal fontosabb, hogy

a benzin és a gázolaj ára nagyjából ugyanazon a szinten maradt.

Egy, az OECD szervezetéhez közel álló think-tank kutatása szerint például a március 26-i hét adatai szerint az orosz GDP öt százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Faragó István hangsúlyozza, hogy a márciusi visszaesés után úgy tűnik, hogy az oroszok meglehetősen sokat költenek kávézókban, bárokban és éttermekben, legalábbis ez derül ki a Sberbank, Oroszország legnagyobb bankja által működtetett költéskövetőből.

És hogyan lehetséges mindez a háború és a gazdasági szankciók árnyékában?

A szerző szerint Oroszország a Krím 2014-es annektálása, valamint az azt követő nyugati szankciók hatására egy önellátó gazdaság kiépítése felé indult el, amelynek alapját a fosszilis energiahordozók jelentik és ezekből a háborúk óta legalább 65 milliárd dollár értékű bevételre tett szert.

Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Összesen 50 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés