A világban elszabadult az infláció. Csupán néhány ország képes kordában tartani az árrobbanás mértékét. Hazánk ezen sikeres államok egyike.
A magyar infláció mértéke a parlamenti választások egyik slágertémája volt. Lényegében naponta hallhattuk az ellenzéki oldal képviselőitől, hogy a hazai drágulás rekord mértékű. Ez már akkor sem volt igaz, sőt régiós szinten kifejezetten jól teljesített Magyarország. Az Eurostat márciusi adatai viszont még ennél is nagyobb sikert mutatnak.
és mindössze hat állam esetében volt jobb az inflációs dinamika.
Ahogyan azt az 1. ábra mutatja, 2022 márciusában mindössze nyolc olyan európai ország volt, ahol az árak egy hónap alatt mért megváltozása nem haladta meg az 1 százalékot. Ezek az államok rendre Szlovénia, Svájc, Belgium, Dánia, Norvégia, Szerbia, Izland és Magyarország voltak. Az árszint egyedül Szlovénia esetében csökkent, a többi hét ország mindegyike 0,5 és 1,0 közötti havi inflációt mért. A többi állam ennél rendszerint lényegesen drámaibb drágulással szembesült. A sorban közvetlenül utánunk következő Máltában már 1,3 százalékos volt a mutató értéke, Szlovákiában 1,7 százalék, Csehországban és Romániában 1,9 százalék, Lengyelországban pedig 2,9 százalék. A grafikon jobb oldalán pedig igazán megdöbbentő a havi infláció mértéke. Lettországban 3,3 százalékkal, Spanyolországban 3,9 százalékkal, Hollandiában pedig 4,4 százalékkal emelkedtek az árak egyetlen hónap alatt.
1. ábra: Az egyhavi infláció mértéke 2022 márciusában Európában. Forrás: Eurostat.
Ha ez a szédítő ütem egész évben folytatódna, akkor jövő ilyenkor átlagosan másfélszer annyit kellene a hollandoknak fizetniük vásárlásaikért, mint ma. A tulipánok és fapapucsok országában utoljára 50 éve láttak hasonló inflációs értékeket, mint ma. Sőt, az elmúlt 20 év során még éves időtávon, azaz 12 hónap alatt sem emelkedtek egyszer sem akkora mértékben az árak Németalföldön, mint idén márciusban egyetlen hónap alatt.
A 2. ábra tanúsága szerint Hollandiában egyetlen hónap alatt 3,6 százalékpontot növekedett a drágulás üteme (a márciusi 4,4 százalékos infláció ekkora emelkedést jelent a februári 0,8 százalékhoz képest). De félelmetes volt az infláció egyetlen hónap alatti megugrásának mértéke Spanyolországban (plusz 3,1 százalékpont), Lengyelországban (plusz 2,9 százalékpont), Portugáliában (plusz 2,1 százalékpont), Görögországban (plusz 1,8 százalékpont), Németországban (plusz 1,6 százalékpont), Lettországban (plusz 1,6 százalékpont) és Olaszországban (plusz 1,6 százalékpont) is.
2. ábra: A havi infláció mértékének változása 2022 februárja és márciusa között. Forrás: Eurostat.
A skála másik végén kilenc olyan ország található, melyek márciusban mérsékelni tudták a drágulás ütemének mértékét. Ezek rendre Szlovénia (mínusz 1,5 százalékpont), Belgium (mínusz 1,4 százalékpont), Luxemburg (mínusz 0,5 százalékpont), Norvégia (mínusz 0,4 százalékpont), Szerbia (mínusz 0,3 százalékpont), Dánia (mínusz 0,2 százalékpont), Magyarország (mínusz 0,1 százalékpont), Izland (mínusz 0,1 százalékpont) és Svájc (mínusz 0,1 százalékpont).
Az, hogy hazánk mind az infláció mértéke, mind pedig annak dinamikája szempontjából a sikeres európai országok csoportjának tagja, nem meglepő,
hiszen mind a magyar kormány, mint pedig a hazai jegybank sokat tett a drágulás ütemének alacsonyan tartása érdekében. A kormányzati rezsistop és árstop mellett a Magyar Nemzeti Bank jelentős mértékben emelte a kamatok szintjét. Ahogyan a 3. ábra is mutatja, jelenleg hazánkban a legmagasabb a 3 hónapos kamatok szintje.
Azaz az európai jegybankok közül az MNB az, mely leginkább ösztönzi a lakosság és a vállalati szektor megtakarításait, így a fogyasztási kiadások visszafogását. Azaz hazánk az, mely az inflációs mutatók alapján túlhevült fázisban lévő világgazdasági helyzetben a legtöbbet tesz a gazdaság lehűtéséért. A fent bemutatott inflációs mutatók pedig egyértelműen alátámasztják az MNB monetáris politikájának sikerességét.
3. ábra: A 3 hónapos kamatok szintje 2022 márciusában. Forrás: Eurostat.
Címlap: MTI/Szigetváry Zsolt.
Meddig vezethet a politikai gyűlölet? Valóban egy új korszak kezdődött Magyarországon? És mi történik a Parlament falai között akkor, amikor már nem forognak a kamerák?
Megkapó, ahogyan érzékenynek meg okosnak mondott személyek a győzelem mámorában rutinszerűen lépkednek át minden vörös vonalat.
A CSIS szerint az ukrán drónhadviselés jelentősen növelte az orosz veszteségeket.
Mi a Tisztítótűz hadművelet valódi célja? Ráéghet-e a Fideszre az NKA-botrány? Mi lesz Sulyok Tamással, és mit szól ehhez Brüsszel? Lehet-e visszaút Orbán Viktornak és hogy áll most a patrióta építkezés az Európai Unióban?
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
A kikötői olajipari infrastruktúrát is támadták.
A ralinavigátor negyvenhét éves volt.
