A KSH szerint pszichológiai okai is vannak, hogy magasnak érezzük az inflációt

2022. május 12. 16:52
A kutatóintézet szerint számos pszichológiai tényező létezik, ami miatt magasabb az egyén által érzékelt infláció, mint a hivatalosan mért.

Számos olyan pszichológiai tényező létezik, ami megmagyarázza, miért magasabb az egyén által érzékelt infláció, mint a hivatalosan mért. A hivatalos statisztika ad pontos képet a teljes gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról, nem a szubjektív, egyénileg érzékelt infláció – mutatott rá a hivatal csütörtöki közleményében Quittner Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árak osztályvezetője a GKI-nak arra a szerdán közzétett kutatására válaszolva, miszerint a lakosság a dupláját érzékeli a hivatalosan kimutatott inflációnak.

Quittner Péter szerint a GKI téves módszertani ismeretekből indul ki,

amikor kutatásában az érzékelt inflációt szembe állítja a valóssal és ezen az alapon kritizálja a KSH inflációmérését

azt a látszatot keltve, mintha a szubjektív érzékelés pontosabb képet adna a tényeknél.

A hivatal felidézi, hogy a GKI felmérése alapján a megkérdezettek által érzékelt infláció több mint kétszer akkora volt, mint a KSH által közzétett 9,5 százalékos áprilisi adat. Amint arra Quittner Péter kitér, a GKI is elismeri, hogy vizsgálata nem tényeken, hanem személyes érzékelésen alapul, és hogy ezt a szubjektív benyomást erősen torzíthatják a közelmúlt eseményei.

Az elménk is kihat arra, hogy hogyan érzékeljük az inflációt

A KSH illetékese ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy még emellett is találhatóak olyan további, a statisztika által is ismert és tudott pszichológiai tényezők, amelyek tovább torzítják a személyesen érzékelt inflációt.

Ezek egyike a negatív emlékek mélyebb rögzüléséből ered,

miszerint az áremelkedéssel kapcsolatos tapasztalatok jobban megragadnak, mintha egy terméket a korábban megszokott áron, vagy esetleg olcsóbban kapna meg a vásárló. Ez szintén magasabb inflációs érzetet kelt.

A KSH szakembere kitért arra is, hogy az érzékelés során az egyén nemcsak a saját tapasztalataira hagyatkozik, hanem külső források is befolyásolják (média, másoktól hallott hírek), amely saját, esetenként pontatlan emlékeivel kiegészülve öngerjesztő módon további torzítást eredményezhet az érzékelt inflációban.

Emellett az egyén a gyakrabban, akár napi szinten vásárolt termékek, például élelmiszerek árváltozását könnyebben fel tudja idézni és így a valósnál nagyobb súllyal veszi figyelembe az értékelt inflációjának kialakítása során. Ennek következtében, ha a gyakrabban vásárolt termékek ára gyorsabban nő, mint a ritkábban vásárolt, de nagyobb értékű termékeké, akkor

az érzékelt infláció nagyobb mértékben becsüli felül a valós árváltozást.

Tekintve, hogy a jelenlegi helyzetben a leggyakrabban vásárolt termékkör, azaz az élelmiszerek ára emelkedik leginkább, nem meglepő, hogy az érzékelt infláció és az árváltozást objektíven mérő hivatalos fogyasztóiár-index közötti különbség emelkedett az elmúlt hónapokban – hangsúlyozta Quittner Péter.

(MTI)

Nyitókép: Pixabay

Összesen 68 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Pszichológiai okok vannak, de akkor az önök szerint sem pszichológiai hatás, hogy az élelmiszerinfláció közel duplája, mint a KSH által mért infláció. Mert akkor a legtöbb ember fogyasztói kosarában mégiscsak sokkal magasabb tényleges infláció jelenik meg, mint a 'hivatalos'.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés