Tényleg a „vidéki” Fidesz-KDNP nyomta le a vidékiző belpesti ellenzéket? Utánaszámoltunk!

2022. május 2. 19:00
Hogyan vélekednek a vidékiekről a hatpárti összefogás politikusai, illetve a baloldali média megmondóemberei? Vajon a vidéki anyatejjel szívták magukba a kormánypárti képviselők azt a helyismeretet és a „vidéki nyelvet”, ami hiányzott a másik oldalról, ami győzelemre vezette a Fidesz-KDNP-t a Budapesten kívüli választókerületekben, és ami miatt nem tudtak nyerni a fővárosban? Egyáltalán: hány budapesti, hány azon kívüli jelölt került fel a pártok befutó helyeire? Elemzésünk.

Veczán Zoltán, Nagy Gábor és Baranya Róbert írása

Kezdjük a jól ismert tényekkel: lerágott csont, hogy a kormánypártok a Budapesten kívüli választókerületek szinte mindegyikében győztek, ezzel szemben Budapesten csupán egyetlen választókerületben sikerült a manőver – noha egyébként szinte mindenhol nőtt a kormánypártok támogatottsága 2018-hoz képest.

Hogy a tyúk volt-e előbb, vagy a tojás – vagyis a vidéki baloldali leszereplés vagy a vidék ostorozása – jelen cikknek nem témája. Ami viszont igen: végig vesszük a baloldal viszonyulását a magyar vidékhez az elmúlt hetekben, hónapokban, az erre adott kormánypárti reakciókat, valamint megnézzük, mégis mennyiben reprezentálja a fővárost, mennyiben a vidéket a parlamentbe beülő (vagy be nem ülő, vagy félig beülő, megfelelő aláhúzandó) képviselők hovatartozása – vagyis lesz itt egy kis statisztika is.

Vidékizések a választás virradatán

Amikor kijöttek az első felmérések arról, hogy a Budapesten kívüli Magyarország nem lelkesedik túlzottan a szivárványkoalícióért – amelynek, jegyezzük meg, tavaly november-decemberi csúcsán egyébként még vetekedett népszerűsége a kormánypártokéval – beindult a bűnbakképzés:

a „vidékizés”, és vele együtt a „szegényezés”, az „ostobázás”.

Ennek egyik ékes bizonyítéka a baloldal kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter nagy port kavart megszólalásai. Hogy csak párat idézzünk: „Azokat a döntéseket valakinek meg kell hozni, hogy például migránsszámlálós kampány kell, hiszen hogyha a pesti, belpesti liberálisok érzékenységét venném figyelembe, akkor ezt a választást már most elbuknánk. Ugyanúgy, ahogy '18-ban is elbukták azok, akik nem tartották fontosnak, hogy felvilágosítsák a falusi, egyszerű, tudatlan embereket is arról, hogy ki hozza be a migránsokat, ezt a hibát most nem fogjuk elkövetni, akkor sem, ha ez egyes ellenzékieknek nem tetszik.”

Egy másik videójában így fogalmazott: „Talán az utolsó faluban is mindenkinek kinyílna a lámpa a fejében, hogy migránsokat csak a Fidesz hoz be Magyarországra. És ezt érdemes lenne tudatni, mert még egyszer, nagyon sok ostoba ember van, aki azt hiszi, hogy a Fidesz bevándorlásellenes.”

Emlékezetes: Márki-Zay előválasztási riválisa, Dobrev Klára is élt e „fegyverrel”, méghozzá az ATV stúdiójában. „A Fidesz egész politikája arra épül, hogy olcsó, kiszolgáltatott munkaerővel próbáljuk meg kiszolgálni a multinacionális cégeket. […] Lehet, hogy a számok jobban néznek ki, azonban a számok mögött emberek vannak. Az az ország, amely alapvetően az olcsó, kiszolgáltatott, tanulatlan munkások kétkezi munkájára épül, nem versenyképes.” Párttársa, Niedermüller Péter volt EP-képviselő ennél kicsit távolabb merészkedett: 

Képzeljük el, ha Ózdon ez van, ami azért mégiscsak egy város, nem? Ha Ózdon ez van, akkor képzeljük el, mi van mondjuk Dél-Baranyában, a kis falvakban, Dél-Békésben

(…) Semmit nem tudunk erről. Vagy ki az, aki tud bármit is, hogy mi van ezeken a helyeken? Semmit nem tudunk.”

Maradva a baloldali pártoknál – és még egy pillanat elejéig Ózdnál –, érdemes megemlíteni Komlódi Gábor szocialista ügyvéd nevét, aki a következőképp „érvelt”. „Na, de mi is van Ózdon pontosan, ahol a gyereknek egyébként nincs internet, ahol online oktathatnák. Sokszor egyébként folyóvíz vagy áram sincsen” – értekezett, épp úgy, mint a momentumos Kádár Barnabás, aki ezt üzente az időseknek, vidékieknek: „Ne menjenek el szavazni, hanem hagyják inkább a fiatalokra a döntést, úgyis ők szenvedik meg majd a következményeit.” Pörzse Sándor újságíró megszólalása pedig önmagában is egy külön elemzést érdemel: „A magyar az buta” erősítette meg saját szavait az N1TV-n, majd azt fejtegette, hogy Trianon után kizárólag a parasztok és a zsellérek maradtak Magyarországon, akiket „lepofoz a földesúr, az intéző, a csendőr”.

*

A kormánypártok nem hagyták szó nélkül mindezt, sorra lecsapták a szórványosan már korábban is feladott labdákat, amelyekhez lényegében nem is kellett semmi mást tenniük, mint felidézni és elítélni a baloldalon felmondott mondatokat. Kádár Barnabásnak például a KDNP-s Nacsa Lőrinc, aki felháborodásának adott hangot, mondván sokadszorra bizonyosodik be, hogy a baloldal és a Momentum lenézi az időseket és a vidékieket, „szívük szerint még a szavazati jogot is megvonnák tőlük”; illetve

a Momentum és a baloldal nem először megy neki az időseknek és a számukra ellenséges választói csoportoknak.”

Nacsa felidézte, a párt korábbi elnökségi tagja korábban azt mondta, hogy „rühelli a vidékieket”, míg a mára teljesen baloldalivá vált Jobbik farhát-kommandónak és hülyének nevezte a nyugdíjasokat”.

A Fidelitas videóösszeállításban emlékezett meg a vidékizésekről.

Dömötör Csaba államtitkár pedig az Indexnek adott interjújában kifejtette: bár Márki-Zaytól sokan kapták már meg a magukét, a legsúlyosabb szerinte talán a vidékiek minősítése volt.

„Arra is volt példa, hogy egyes települések »örökbe fogadását« javasolta a budapestieknek, hogy felvilágosítsák az ott élőket. Ez a vidékizés egy vidéki város polgármesterétől azért elég meredek. Mindig is voltak hasonló verbális ámokfutások, gondoljunk csak a patkányozásra, de ilyen ipari szintre még nem emelték. Egy politikusnak nem az a dolga, hogy sértegesse a választókat, hanem hogy képviselje őket. Lesz azért válaszunk erre, a választás napján” – mondta Dömötör.

Az április harmadikai eredmény mindenki számára ismert: újabb kétharmad, újabb vidékizés.

Frásztörés a falusi Fidesz-KDNP-től

Baja momentumos polgármestere, Nyirati Klára egyből a voksolások után: „Végképp kettészakadt az ország! Budapest az ellenzéké, az ország többi részéből narancsvidék lett. (...) Bajaiként büszke vagyok Budapestre, arra, hogy a fővárosi emberek tudnak gondolkodni, látják az összefüggéseket, nem dőlnek be a propagandának. Nyilván mindez összefügg a vidék elnéptelenedésével. (…)

Vidéken maradnak az idősek, a tanulatlanok, vagy azok, akiknek minden mindegy. Azok, akiket megtévesztettek, megfélemlítettek, megvettek, megzsaroltak.

És akik mégis megpróbálunk otthon maradni, és itt, szembeszállni az Orbán-rendszerrel… Hát nem vagyunk elegen!”

Apropó, falusiak.

Egy fiatal, ellenzéki szavazatszámláló, Glázer Attila ekképp kívánta megfejteni az eredményt eredményt: „Imádtak mesélni, sőt pletykálni. (…) Tőlem nem kérdeztek semmit. Semmit. Jól van ez így. Azt hiszem, ahányszor kimondtam az életemben, hogy ÉN ezt másképp gondolom, ők annyiszor mondhatták: MI ezt így szoktuk. (…) Tudom, nem ér el oda minden információ. És most már azt is tudom, hogy egyáltalán nem ez számít.

Nekik nincs Bödőcs és Pottyondi Edina. Nekik Mari néni van, és Polgi.”

Molnár noÁr Áron úgyszintén egy könnyed vidékizéssel reagált: „12 év gyűlöletpropagandája célba ért. Pár mondat tegnapról a szavazatszámláláskor. »Egész nap a Hír tv-t néztem, hát tudom hova kell szavazni!« »Hol kell a Fideszre szavazni?« »Isten mindenkit úgy teremtett, hogy gyönyörű, de az óvodásokat ne akarják átműttetni.«”  Hasonlóképp Schilling Árpád: „Fáj, hogy látom a kétségbeesést azok arcán, akik mindent, de mindent megtettek azért,

hogy Magyarország legalább egy centit emelkedjen a mocsárból!”

De, mint láttuk, a 444 is a falusi környezet fellelhetőségében találta meg a megoldást. Hogy tudniillik ezért tudott csak nyerni Rákosmentén Dunai Mónika kormánypárti képviselő. „Budapest legnagyobb kiterjedésű kerületéről van szó, de falusias jellegű, hiszen a kerületet alkotó 4 községet – Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget és Rákoshegy – csak 1950-ben csatolták a fővároshoz.”

Épp úgy, mint azok a szavazatszámlálók, akik „leutaztak vidékre”, hogy ne történjen választási csalás. Beszámolóikat portálunk már korábban szemlézte, és egy csipet gúnyban is volt részük.

*

Ugyanakkor már felcsillant némi önkritika itt – persze, mint látjuk, csak a voksolásokat követően: „Felejtsük el az olyan szavakat, hogy demokrácia (…) Magyarország ilyen marad örökre.

Egyetlen teendőnk maradt: megtanulni együtt élni a magyarokkal, azokkal, akik kétszer annyian vannak, mint mi, akik mindig ilyen kormányt akarnak maguknak.

A törzsi gondolkodást, a mi és őket csak mi tudjuk lebontani, de amúgy ez nem is olyan nehéz, hiszen csupa kedves, értelmes és tisztességes emberrel van tele az ország, akik nem értik, mi bajunk. (…) ők a nép, ők vannak hatalmon, csak rajtuk keresztül lehet változást elérni.”

Érdekes módon a baloldal hozzáállásáról az egyik legkarakteresebb véleményt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő mondta, aki a portálunknak nyilatkozva beszélt arról, óriási hibának tartja a magyar emberek lebecsülését, lenézését, vagy bármilyen jelzővel való címkézését. „Én is vidéki gyerek vagyok, Biharban, Berettyóújfalun születtem. Édesapám világ életében falusi háziorvos volt,

én tudom, hogy mit jelent a letisztult vidék, a habitusom képtelen elfogadni ezt az elitista elgondolást.”

S persze voltak ennek távlatibb dimenziói is, ahogy Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója értékelő Facebook-bejegyzésében is rámutatott, az ellenzék nem csak az „ostoba, vidéki” fideszeseket nézi le, hanem a saját választóit. Azokat, akikkel elhitették, hogy az együttműködés alapja a közös döntés, a közös döntés alapja pedig az ellenzéki előválasztás, ahol a polgárok mondhatják meg, ki vezesse ezt az együttműködést.

Körút népe a gumicsizmások ellen?

Egy kérdés maradt: vajon hogyan sikerült a baloldali politikusoknak és megmondó-értelmiségnek ennyire elszakadnia a fővároson, sokszor a Körúton – nagylelkűség függvénye, hogy melyiken – kívüli Magyarországtól? Talán mind a belváros szülöttei, szemben az árvalányhajas kalpagú, kackiás bajszú kormánypártiakkal?

Az adatbázisok hiányosságai, különösen a relatíve sok új arcot tartalmazó ellenzéki lista miatt nem mindig állt rendelkezésünkre teljes életrajz, sőt, egyes esetekben, mint például a jobbikos Végh Noéminél egyáltalán semmilyen adat nem volt hozzáférhető, noha a csúcstartó párttársa, Szabó Hajnalka, akiről még a Választás.hu-ra sem sikerült legalább egy fényképet feltölteni. Így önkényes döntést hoztunk annak tekintetében, kit hova valósinak tekintünk: oda, ahol a fellelhető adatok szerint született. Továbbá kalkulációink idején Hadházy Ákos még a Momentum frakcióhoz tartozott.

Egy kicsit mi is utánaszámoltunk, miként alakult az ellenzéki jelöltek megoszlása vidéki-budapesti tekintetben, mennyire törekedtek például arra,

hogy az országos aránynak megfelelően legyenek képviselőik vidékről és Budapestről a felálló új Országgyűlésben.

Ami az egyesült hatpárti ellenzéket illeti, a bejutott politikusok közül ötvennégy esetben sikerült szülőtelepülést találni, és ez 22 esetben a főváros, vagyis eszerint a baloldali képviselők csoportját több mint negyven százalékban fővárosiak alkotják, míg az ország lakosságának csupán mintegy 17-18 százaléka él Budapesten. Sommásan: egy budapestinek több mint kétszer akkora sansza volt bejutni az ellenzékből a Házba, mint egy nem fővárosinak.

A dolgon csavarint egyet, hogy egyéniben az ellenzék a megnyert tizennyolc választókerületéből összesen 16 budapesti, ezekben viszont felerészben fővárosi és felerészben nem fővárosi születésű (karcagi, tatabányai, debreceni, komlói, kiskunmajsai, soproni, gyulai, kerepestarcai) jelöltek nyertek.

Ha az egyéniben nyert mandátumokat levonjuk a nagy egészből, a listás, befutó helyekre pakolt politikusokból 36-ot kapunk. Közte tizennégy pestivel, huszonkettő nem fővárosival, vagyis

még mindig 39 százalék a budapestiek aránya, a bejutási elméleti esélyük tehát még mindig dupla a fővároson kívüliekhez képest.

Lássuk az egyes pártokat!

Az összefogás hat pártja a Jobbiktól várta volna a vidéki voksokat. Mivel a tíz jelöltből kettőnél semmilyen infó, a harmadik Bencze Jánosnál is csak feltételezhetjük, hogy valószínűleg vidéki, nehéz teljes képet adni; a maradék hétből egyébként egy szem budapesti akad, szóval listás jelöltek szintjén (egyénit nem nyertek) a Jobbik tényleg vidékies maradt (14 százalék budapesti, 86 százalék nem) – éppen csak a szavazóik párologtak el.

Listán még a szocialisták voltak bőkezűbbek kicsit a vidékiekkel: összességében az MSZP tíz képviselőjéből három fővárosi (30 százalék), az egyénileg vitt választókerületekben ez csupán ötből egy (20 százalék), a listán ötből kettő (40 százalék) a ’pesti.

Mindenki másnál az összefogott ellenzéknél egyszerűen a fővárosi brancs uralja a lista ötven vagy több mint ötven százalékát.

A legnépesebb frakcióban, a DK-ban tizenöten ülnek, ebből 5 budapesti, vagyis valamivel vidékiesebbek az ellenzéki átlagnál (33 százalék), ennél „vidékiesebbek” listán (11/3, vagyis 27 százalék ’pesti), egyéniben hozzák az ellenzéki átlagot (négyből kettő).

A momentumosok tizenegyen vannak, a bizonytalan születési helyű Bedő Dávidon kívül tíz meghatározható. A Momentum pesti párt: e tízből öten budapesti születésűek (50 százalék), az egyénikben ötből ketten (40 százalék), a lista akolmelegénél fordítva, ötből hárman (60 százalék) fővárosiak.

A Párbeszéd már érezhetően főváros-szülte párt (Karácsony Gergelyt levontuk a hétből, lévén közben kiderült, nem veszi át a mandátumát): hat képviselőjükből négy budapesti (67 százalék), Márki-Zay roma képviselőknek felajánlandó listás hely-ötlete, vagyis a salgótarjáni

Berki Sándor belistázása nélkül ennél is vízfejűbbek lennének.

Az LMP pedig maga a vízfej: egy egyéni választókerületében a budapesti Csárdi Antal volt a befutó, a négy listásból három ’pesti, egy szem kaposváriként Keresztes László Lóránt árválkodik a frakcióban (80%, illetve 75% 'pesti!).

A Mi Hazánk Mozgalom külön kategória, valószínűleg mindkét fél egyformán tiltakozna, hogy a fenti listára kerüljön, kezeljük mi is külön: az egy szem 'pesti Novák Elődön kívül a hatfős brigád tagjai nem fővárosiak.

Ezzel a fenti rangsorban a Jobbik mellett lennének – valószínűleg náluk landolt sok exjobbikos voks is.

Nem, nem anyatejjel jött

És akkor lássuk, hogyan teljesített ehhez képest a két kormánypárt – igaz, esetükben nagyot torzít majd az eredményen, hogy csaknem az összes vidéki egyéni körzetet ők nyerték!

Mindenesetre a kormánypártoknál egészségesebbnek tűnnek az arányok: a 132 képviselőből – akiknél megtaláltuk a születési helyet – harmincöt, azaz mintegy 27 százalékuk nem fővárosi, ami jóval közelebb van a főváros és az ország többi részének lakosságarányos megoszlásához. A sok vidéki egyéni körzetben ez az arány értelemszerűen nagyot billen a vidék irányába, a 84 kideríthető születési helyű egyéni körzetben tizenegy fővel 14% a fővárosiak, 86% a vidékiek aránya.

Listán jóval több a fővárosi, 48-ból 24, azaz pont fele-fele, amely még magasabb is az ellenzéki átlagnál. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a fővárosi listások arányát egyébként a KDNP húzza fel, amelyiknek a listáján már többségben vannak a ’pestiek, a Fidesznél ez az arány alacsonyabb (46 %).

Vagyis a Fidesz-KDNP elméletileg a teljes frakcióval körülbelül a legjobban fedi le az ország lakosságarányait budapesti-vidéki megoszlás téren, listán pedig éppen a középmezőnyben végzett budapesti-vidéki összehasonlításban.

*

Önmagában tehát nem igaz, hogy a Fidesz-KDNP sok vidéki (vagyis vidéken született) képviselője miatt értette meg ennyivel jobban a vidéki választókerületek lakóit, beszélt velük-róluk partnerként, vagy hogy azért, mert a listájára vett volna látványos gesztusokkal vidékieket (mint tette ezt a szivárványkoalíció a három roma jelöltjükkel).

Vagyis a kormánypárti előny hátterében nem az elsődleges szocializációs közegben szerzett tapasztalat, az anyatejjel magukba szívott „vidéki anyanyelv” döntött, hanem valamilyen elvégzett munka – a munka, amely a másik oldalon hiányzott.

Nyitókép: Mandiner-grafika

Összesen 58 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés