Sok kicsi Janšára megy: Szlovénia választ

Nyitóképen: Janez Janša miniszterelnök (MTI/EPA/Pool/Johanna Geron)

Szoros verseny várható a délnyugati szomszédunknál: a kétmilliós Szlovéniában vasárnap dönthet 1,7 millió választópolgár a 90 fős parlament összetételéről.

a 63 éves veterán politikus, Janez Janša miniszterelnök (korábbi interjúnk vele itt olvasható) 1993 óta vezetett pártja, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) áll szemben a frissen gründolt, liberális-zöld Szabadság Mozgalommal (GS), amelynek az élén egy Egyesült Államokban tanult szakértő, az 55 éves Robert Golob áll.

A hasonlóságoknak azonban itt vége is szakad: az ellenzék nem állított közös listát, noha Golob megígérte, hogy a választások után széleskörű koalíciót hoz létre. A Janša-kormány egyébként négypárti jobbos koalícióként indult, de a kritikus koronavírus-helyzet alakulása nyomán a Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártja (DeSUS) kivált, így az SDS-szel a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) és a centristább Modern Közép Párt (SMC) maradt koalícióban. Közben a jobboldali Szlovén Nemzeti Néppárt (SNS) pedig kívülről támogatta a kormányt (a DeSUS vezetője tavasszal kivált a pártból, és létrehozta a magyarral viccesen analóg Naša dežela, vagyis Mi Hazánk nevű pártot, azonban radikális jobboldaliság helyett ők az agráriánus mozgalomban utaznak).

A Politico által összesített felmérések szerint

A jelenlegi kormánypártok közül az NSi 7 százalékon áll.

Az SMC a Szlovén Néppárttal és másokkal együtt indulásra létrehozta a nyers fordításban Kapcsoljuk Össze Szlovéniát nevű (Povežimo Slovenijo), öt törpepártot tömörítő pártszövetséget, és ezzel együtt karcolják a 4 százalékos küszöböt (az SNS bezuhant 1 százalék körülre).

Velük szemben áll a tiritarka ellenzék, a 9 százalékon álló szociáldemokratákkal (SD), a 6 százalékos Baloldallal, s az előző miniszterelnök vezette, 5 százalékon álló Marjan Šarec Pártjával.

és jelenleg úgy tűnhet, hogy az ellenzéki, baloldali és liberális pártoknak nagyobb esélye lehet a többség megszerzésére.

A pártpreferencia-felméréseknél beszédesebb az a közvélemény-kutatás, amelyet két héttel a választások előtt készítettek, s amely szerint a megkérdezettek csaknem 60 százaléka kormányváltást akar – a Március 8. nevű nőjogi mozgalom által egy vízparti terület beépítése kapcsán kezdeményezett népszavazáson pedig 87 százaléknyi voksoló utasította el ellenzéki értelmezés szerint a kormány politikáját.

Elemzők szerint sok múlik a mozgósításon, és abban Janšáék az elmúlt években egyértelműen jobbak, de a visszavágott költségvetésű civil szervezetek is kitehetnek magukért az ellenzék mellett kampányolva. S végső soron minden attól függ, hogy a felsorolt kispártok közül melyik jut be a parlamentbe és segíti hatalomra valamelyik nagyobb tömböt.

A kampánytémák egyébként valamelyest hasonlítanak a magyarországiakhoz, ugyanakkor a hangsúlyok teljesen mások. Lévén Ukrajnától távolabb fekvő ország, a háború kevésbé foglalkoztatja napi szinten az embereket – noha a jobboldali pártok és Janša maga is erőteljesen oroszellenes és Ukrajna-barát retorikát ütött meg, fegyverszállítás mellett kardoskodik, 

Ugyanakkor elemzők szerint az ország lakosságát inkább az ellenzék által is tematizált korrupcióellenes hangulat határozza meg.

A kampánynak van bőségesen magyar vonatkozása is, Janša bíráló elsősorban a miniszterelnök jó kapcsolatait szokták kritizálni a magyar kormánnyal. Olyannyira, hogy egyesek eleve egy Brüsszel és Budapest közötti összecsapásként írják le a választást – a magyarországi kormánykritikus média szokás szerint projektálja a magyar viszonyokat a szlovénre, „orbanizálódást” hangoztatva, elsősorban a közbeszerzések és a médiapolitika kapcsán (utóbbi tekintetében magyar támogatásokat emlegetve). 

És persze, mint az lassan szokássá nemesedik elemzői körökben, a magas részvételi arány esetén ellenzéki győzelmet jósolnak.