Czeglédy Csabával szemben Budai Gyulának adott igazat az Alkotmánybíróság

2022. március 4. 17:14
Czeglédy Csaba még 2018-ban indított személyiségi jogi pert.

Czeglédy Csaba baloldali politikus még 2018 tavaszán, az országgyűlési választások kampányidőszakában beperelte Budai Gyulát, amiért a fideszes parlamenti képviselő, a külügyminisztérium külpiacok fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa – egy bulvárlap tudósítása szerint – sajtótájékoztatóján a következőket mondta:

„Kész Zoltánnak, Veszprém országgyűlési képviselőjének válaszolnia kell arra, hol van az a pénz, amelyet Czeglédy Csaba szocialista politikustól kapott 2014-es választási kampányának finanszírozására. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Czeglédy és bűnszervezete támogatja a baloldali és álfüggetlen jelöltek kampányát, köztük Kész Zoltánét is, akinek ötvenmillió forintot adott erre a célra. Az a kérdés, hol van ez a pénz, mire használta fel ezt az összeget Kész Zoltán. Fölvetődik a kérdés, hogy Kész egyeztetett-e Gyurcsány Ferenccel, a Demokratikus Koalíció elnökével, valamint az MSZP vezetésével kampánya finanszírozásával kapcsolatban. Két, egymástól független tanú állítása szerint a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy pénzzel támogatta Kész kampányát, az érdekeltségébe tartozó Human Operátor Zrt. által foglalkoztatott diákok pedig munkájukkal segítették a kampányt”.

Első fokon elutasították, másodfokon nem

Czeglédy Csaba a közlések miatt személyiségi jogi pert indított. Az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék azonban a jó hírneve megsértésének megállapítására és sérelemdíj megfizetésére irányuló keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság 2019 novemberében hozott ítéletében kimondta, hogy Budai Gyula „a sajtóban megjelent cikkeket nem torzította el, nem hamisította meg, nem tüntette fel hamis színben, a jelentős közérdeklődésre számot tartó ügyben álláspontját fejtette ki, véleménye nem volt indokolatlanul bántó, sértő, lealázó, ezért a bíróság megítélése szerint a felperes elsődleges és másodlagos kereseti kérelme sem alapos”.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a sajtótájékoztatón elhangzó kijelentések megsértették a felperes jó hírnévhez való jogát. Az ítélet szerint a helyesen megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság téves jogi következtetésre jutott, márpedig a demokratikus közvélemény egy választási kampányban is csak valós információk alapján kibontakozó vita mentén alakulhat. Ezért az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság tévedett akkor, amikor arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozó politikai véleményét fejtette csupán ki.

Alaptörvény-sértő

A jogerős ítélet ellen Budai Gyula felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, ám a Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta. Indoklásában kifejtette, hogy az indítványozónak a közlései előtt lehetősége lett volna tájékozódni, és ennek során kellő gondosság alapján állításai ténytartalmának valóságalapjáról meggyőződni.

Budai Gyula ezt követően jogi képviselője útján az Alkotmánybírósághoz fordult. Alkotmányjogi panaszuk szerint a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria ítélete Alaptörvény-sértő, mivel követelményként fogalmazza meg, hogy az indítványozónak a sajtóban frissen megjelent információk tényalapjáról meg kellett volna győződnie, mielőtt azokra a sajtótájékoztatón hivatkozott volna, ami jelentős mértékben korlátozza a közszereplők politikai véleményformálását.

A határozat, amelynek előadó alkotmánybírója Schanda Balázs volt, megállapította, hogy az indítványozó által tett kijelentések alapjául egy folyó bűnügyi nyomozás szolgált, így az indítványozó által megfogalmazott azon állítás, amely szerint a másik politikus bűnszervezetet tart fenn, ugyan túlzó, meghökkentő kijelentés, de egyértelműen a politikusok közötti vitában megjelenő, leegyszerűsítő jellegű, általánosító kifejezés volt, így értékítéletnek tekinthető. A kijelentés tehát az alkotmánybírósági gyakorlat szerint véleménynyilvánítási elemet tartalmaz, ezért az Alaptörvény oltalma alatt áll. Az Alkotmánybíróság teljes ülése megállapította, hogy az eljáró bíróságok az indítványozó sajtótájékoztatón tett kijelentéseit nem az Alaptörvénnyel összhangban ítélték meg, ezért a támadott ítéleteket megsemmisítette.

Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Na még szép, hogy Budai Gyulának van igaza és nem ennek a tolvaj Czeglédinek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés